A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-01 / 44. szám

MIT OLVASSUNK EGRI VIKTOR: Festett világ Egri Vikor új könyve emlékezés, számadás, visszapillantás: Bíró Sándor díszlettervező élete derekán, negyvenöt éves fejjel summázza addigi életét, munkáját. Az író — a szín­pad világának, a drámairodalomnak, a kulisszák mögötti művészéletnek avatott Ismerője — nem csupán a magán­életét mondatja el hősével. Bíró Sándort munkája írók­kal, rendezőkkel, színészekkel hozza össze, s a velük foly­tatott beszélgetések, viták során fény vetődik a „festett világra", amely forró, lázas munka színtere, s amelyről a kívülálló, a néző vajmi keveset tudhat. BERECK JÓZSEF: Vihar előtt A fiatal prózaíró kötete új színt hoz a csehszlovákiai ma­gyar irodalomba. Hősei küzdő emberek, akik drámai ütkö­zetekben vívják harcukat saját énjük és a világ rossz erői ellen. Bereck József drámakereső alkat: az ütközésekre figyel, a lét mélyén folyó harcot tartja szem előtt. Szerep­lői néha diadalmasan, néha vesztesen kerülnek ki a küz­delemből, de harcukat mindenképp megvívják. A lélekta­nilag gazdagon motivált emberi tettek és cselekvések sod­rában a környezetrajz és a tárgyak is fontos szerepet kapnak: az író tudja, hogy az ember környezete belső in­dítékait és lehetőségeit is megszabja és erősen befolyá­solja. A világ, melyben hősei élnek, pontosan körülhatá­rolható és felismerhető. írásaiból a Csallóköz levegője árad, ami történeteit helyhez köti és jellegzetessé teszi. POPÉLY GYULA: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi is Művészeti Társaság Popély Gyula munkája a csehszlovákiai magyar kultúrtör­ténet területén hézagpótló jelentőséggel bír. Olyan intéz­mény — A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság — történetét dolgozza fel, amely a két világháború közti kisebbségi életünk szellemi szférá­jában fontos szerepet tölthetett volna be. A szerző elfogulatlanul törekszik a történelmi igazság megállapítására. A Szlovák Állami Központi Levéltárból számos új adatot közöl, részletes képet ad az Akadémia megszületéséről, működése szubjektív és objektív termé­szetű nehézségeiről, kudarcairól, részleges eredményeiről s végül anyagi és erkölcsi csődjéről. • JAN JOHANIDES: Lemeztelenítve Jón Johanides a modern szlovák irodalom érdekes jelen­sége. Johanides — mint egyik méltatója írja — új élet­érzését igyekszik kifejezni, s hangja, mint a vele együtt jelentkező új nemzedék hangja is, újszerű s gyakran igen fontos és megszívlelendő hang. Alakjait fegyelmezett mér­téktartással mutatja be, s tárgyilagos érdeklődéssel kí­séri belső világuk és környezetük egymásra hatásának kö­vetkezményeit. Prózája szigorú, tárgyilagos, mintegy kí­vülről vagy magasból nézi a dolgokat, de hűvös, ponto­san megszerkesztett mondatait pihentető költői színek, hangulatok, érzések és hangfoszlányok tarkítják, mint a szürke betonból készült modern autópályát a virágokkal ékes kitérők és pihenőhelyek. Johanides novellái a mo­dern szlovák széppróza egyik érdekes alakjának figye­lemre méltó alkotásai, melyek érdekes módon mutatják be a sok út egyikét, melyen a mai író halódhat. ### A férj műanyagfröccsentő munkás volt, ugráló ádámcsutkájú, gilisztavékony, fekete férfi. Először ő kereste fel doktor Danyeket. — Főorvos úr, négyszemközt szeretnék beszélni magával. — Ne hízelegjen, Klskosi — dörmögte a doktor —, tudja jól, hogy nem vagyok főorvos. Jöjjön át a szomszéd szobába. No ki vele, miről van szó7 — Mentse meg a családi életem egyen­súlyát, doktor úr: fogyassza le a felesé­gem. Húsz éve vagyunk házasok, azóta minden évben két-három kilót hízik. Most éppen száznégy kiló. Higgye el, komoly gondjaim vannak az ággyal. Persze — húzta ki magát Kiskosi — ne tessék fél­reérteni, úgy gondolom, hogy alig van he­lyem mellette... — Segítek — mosolygott doktor Da­­nyek —, csak azt sorolja fel, hogy leg­alább mit tiltsak el a feleségétől. Miből fogyaszt túl sokat? Kiskosi lemondóan legyintett. — Keveset eszik az, csak roppant nyu­godt természet. Semmi sem hozza ki a sodrából, mindig jókedvű. „A boldogság­— Az isten szerelmére, pontosabban, doktor úr. Mi a betegsége? — Mondtam már ... egy ritka betegség. A soványság az egyik fő tünete. Az izmok és kötőszövet sorvadása ... — Es mi a kezelése? — A tudomány mai állása szerint nincs kezelése. De nem kell megijedni, kérem — nyugtatta a doktor Kiskosínét. — Tö­rődni kell vele, vigyázni rá, együttérezni vele. Lényegében csak az ön gondjai nő­nek meg — ő nem érez semmit... — Szegénykém, semmit sem érez! — Vállalom, doktor úr, gondozni fo­gom. Ellenőrzésre milyen időközökben hozzam? — Hozza? Majd mi hivatjuk, hiszen itt dolgozik a gyárban. — Doktor úr — nézett Kiskosiné na­gyon határozottan az orvosra —, én aka­rom kézbe venni a Lőrinc betegségének kezelését. Azt hiszem, ehhez jogom van. Szóval mikor hozzam ellenőrzésre? — Hat hónap múlva ... Még valamit, asszonyom, ha már itt van. Magának sem ártana egy kis étrendi előírás a hízás el­len ... FABIAN SÁNDOR A családi élet egyensúlya tói hízom én„ melletted, Lőrinc“, szokta mondogatni. Mi tagadás, nagyon szeret. Éppen azért, ha meg nem sértem a dok­tor urat, javasolnék valamit. Amikor el­jön, mert úgy mondom, hogy hívatni tet­szett, ijesszen rá, hogy súlyos beteg va­gyok. Hogy valami sorvadásos betegségem van, amiről persze én magam se tudok. Hadd nyugtalanítsa már valami. — Jól van, nem bánom. Végtére is sen­kinek sem ártok vele. Küldje el holnap az asszonyt. Kiskosiné a megbeszélt időben beolda­­lazott a rendelő ajtaján. A kövér embe­reknek abból a fajtájából való volt, akik megőrzik a bokák és a lábak karcsúságát, csak hasban-mellben gyarapodnak. — Hívatni tetszett, itt vagyok — eresz­kedett le óvatosan a felreccsenő székre, és rámosolygott az orvosra. — A férjem megint le akar fogyasztani, eltaláltam? — Téved, asszonyom — mondta doktor Danyek, aki nemigen bízott a saját szí­nészi képességeiben, s most hirtelen meg­bánta, hogy elvállalta ezt a lélektani fo­gyasztást —, téved, asszonyom. Nem a fogyókúra miatt hívattam, hanem a férje betegsége miatt. — Beteg a férjem? — hökkent meg és lappadt össze a testes asszonyság. — Igen. beteg — folytatta elszántan doktor Danyek. — Rejtett betegsége van, egy sorvadásos kór. — És... halálos? — kérdezte közel ha­jolva, fakó hangon. — Nem, a világért sem. Száz évig is el­élhet. Dolgozni is tud vele ... — Most, doktor úr, most amikor min­den erőmre szükségem lesz? Hogy is gon­dolnék én most magamra! — indult az ajtó felé Kiskosiné. Hat hónap nagy idő, Kiskosi nem járt a rendelő táján — doktor Danyek meg is feledkezett az esetről. Csak akkor jutott eszébe az egész, amikor egy napon Kisko­siné a maga mázsás derűségében megje­lent az ajtókeretben. — Behozhatom a férjemet? Doktor Danyek nem hitt a szemének: az ajtóban egy rengve lépő, kövér fekete óriás jelent meg. — Úristen, magával mi történt? Hogy hí... hogy erősödött meg ennyire? — Mi történt volna? — válaszolta dia­dalmasan a félszegen mosolygó férj he­lyett Kiskosiné. — Elmúlt a sorvadásos betegsége! Higgye el doktor úr, a házi­szerek még ma is többet érnek minden tudománynál. Kérem, vizsgálja meg, visz­­szajöhet-e még az a kórság? — Evidens — kapaszkodott az idegen szó tekintélyébe doktor Danyek —, evi­dens, hogy itt már szó sem lehet sorva­dásról. ... Amikor Kiskosiné kilépett az ajtón, doktor Danyek visszahúzta a buzgón utá­na szaporázó férjet. — Most lehetnek aztán igazán nagy gondjai az ággyal! — mondta nem min­den él nélkül. — Nincs már baj, főorvos úr — felelte a restelkedő férfiú. — Nagyobbat vettünk. Azért csak bevált a módszer, most már megvan az egyensúly. Tran Dang Khoa vietnami költő „Csak most..." c. verséből idézünk a víz­szintes 1, függőleges 14, 18, és 20. szá­mú sorban. Beküldendő e sorok meg­fejtése. VÍZSZINTES SOROK 14. Ázsia német neve. 15. Sziklazá­tony. 16. Riadó. 17. Ruhát készít. 19. Szlovák személyes névmás. 21. Dísz és gyógynövény (é. h.). 22. Létezett. 23. M. S. F. 25. Azonosak. 27. Hangta­lan lesen. 28. Korhol. 29. Valamibe beillesztett rész. 31. Zágráb német ne­ve. 33. Zene egynemű betűi. 34. Vá­lasz. 36............Novarro, kedvelt ameri­kai színész. 37. Ismeretlen névjele. 39. Abroncs. 40. Háziszárnyas. 41. Hogy szlovákul (1 — y). 42. Sportág. 43. Csil­lagkép. 45. Hegy a Mátrában. 46. Be­szédrész. 47. Szegecs. 48. Félsziget a Fekete-tengerben. 49. Torbággyal ösz­­szevont község. 50. Idegen férfinév. 51. Emeletrész. 52. Nem fél, 55. Mind­kettő szlovákul. 57. Francia névelő. 60. Német személyes névmás. 64. Be­cézett női név. 66. Kőműves szlová­kul. 68. Japán nemzeti játék. Függőleges sorok: 1. Szélhámos. 2. Zokogott. 3. Levegő görögül. 4. Károly Nándor. 5. Tengely szlovákul. 6. A beszéd része. 7. Nö­vendék' állat. 8. Három több szláv nyelvben. 9. Közlekedési vonal. 10. Csecsemőhang. 11. Számlában van (é. h.). 12. Nagyobb terem. 13. Baráti nép. 23. Nagy darab, kövér, mafla ember. 24. Nincs bátorsága. 25. J. G. R. 26. Ékezettel és r-betűvel a végén, sze­líd, jólelkü ember. 29. Kibernetikában van! 30. Házhely. 32. Enyém franciául. 35. Festék. 38. Bellini operája. 42. Vá­gány. 44. ö németül (nőnem.). 46. Fo­lyó Magyarországon. 47. Véreskezű ró­mai császár, 53. San.......... tengerparti város Olaszországban. 54. Kötőszó. 56. Kevert adag. 58. Nem fölé. 59. Víz­forrás. 61. Ez van a fogház ablakain. 62. A juh hímje. 63. Káosz kezdete. 64. Papirmérték. 65. Rangjelző szócs­ka. 67. Király olaszul. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „ ... nem szükség diktálta kényszer, hanem mindenkinek életszükséglete lesz.“ KERESZTREJTVÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents