A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-25 / 43. szám

OKTÓBER 2 8 re inkább megmutatkozott, hogy a kielégítő megoldás a köztársaság szövetségi állammá való átalakítás sa. Évtizedek óta minden év októ­berében fontos eseményekre emlé­kezik köztársaságunk lakossága 1918. október 28-án vége szakadt az évszázados Habsburg-elnyomásnak, megalakult a polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaság. Az 1918 előtti állapothoz viszonyítva a köz­társaság létrejötte óriási haladásnak számított, azonban a hatalomra ke­rült burzsoázia a demokrácia leple alatt új eszközökkel tovább is fenn­tartotta a tömegek elnyomását. Az igazi demokrácia kialakításá­nak lehetőségeit a felszabadulás után született számos haladó intéz­kedés biztosította. Ezek közé tar­tozott az 1945 októberében a cseh és szlovák kommunisták, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom vezetőségének szorgalmazá­sára kiadott államosítási rendelet, amelynek értelmében állami keze­lésbe kerültek a legfontosabb ipar­ágak, a bankok iés a biztosító inté­zetek. Az államosításról szóló tör­vény a bányászat és kohóipar 100 %-át, az energiatermelő ipar 99 %-át, a vegyipar J7 %-át és a fémfeldolgozó ipar 73 %-át érin­tette. Fontos forradalmi lépést jelentett a bankok és a biztosító intézetek államosításaik mert utat nyitott a szocialista pénzgazdálkodás kiépí­tése előtt. A nagyipar és a bankok államosítása hatalmas csapást mért a finánctőkére, amivel az államo­sítás után a fiatal népi demokrati­kus állam az ipar kulcspozícióinak és a pénzintézeteknek az ellenőrzé­sével saját érdekeinek megfelelő új gazdasági rend kiépítéséhez, kezd­hetett. Ez a forradalmi jellegű ha­tározat annak idején messzemenően túlhaladta a többi népi demokrati­kus államok hasonló intézkedéseit, visszavonhatatlanul meggyengítette Csehszlovákiában a kül- és belföldi tőke hatalmát és lerakta a szocia­lista termelési viszonyok kialakulá­sának alapjait. Az államosítás eredményeképpen megkezdődött az ország gazdasági életének tervszerű irányítása, ki­dolgozták a kétéves újjáépítési és népgazdaságfejlesztési terv irány­elveit, s 1947. január 1-én hozzá­kezdünk a tervben leszögezett fe­ladatok megvalósításához, A két­éves terv eredményeként helyreállí­tották a háború okozta károkat, ja­vult a lakosság életszínvonala, emelkedtek a munkabérek és a ter­melés gyors növekedése új munka­­lehetőségeket biztosított a dolgozók részére. A CSKP szorgalmazására a munkás-paraszt szövetség megszi-A hatvanas évek közepétől kezd­ve a párton belül, egyre erősödő jobboldali erők többek között ennek az égető kérdésnek a megoldását is halogatták. 1968 augusztus 21-e után a CSKP vezető szerepének fo­kozatos megszilárdulása eredmé­nyeként végül is október 27-én a Nemzetgyűlés elfogadta a szövetsé­gi államrendről szóló alkotmány­törvényt. A szövetségi államberen­dezés megvalósítása nagy mérték­ben hozzájárult az 1968 utáni kon­szolidációhoz és annak sikeres be­tetőzéséhez. Ma, amikor a hetvenes évek első felében, az államosítással induló, a politikai és gazdasági nehézségeket sikeresen legyőző szocialista társa­dalom sokrétű eredményeit vizsgál­juk, leszögezhetjük, hogy köztársa­ságunk ma már a világ gazdasági­lag legfejlettebb országai közé tar­tozik. Ezt bizonyítják többek között a következő számadatok: az ország ipari termelésének terjedelme ma már 7,5-szeresen túlhaladja az utolsó háború előtti évben (1937) elért termelési eredményeket. 1970- ben már annyit termeltünk, mint 1937-ben a burzsoá köztársaság idején egy egész év alatt. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság ipari termelésének fejlődési üteme az államosítás napja lárdítása érdekében az 1945-ben ki­sajátított földterületekből 1 700 OOO ha földet osztottak ki a kisparasztok között. Az 1945 és 1948 közötti időszak­ban a fejlődés nem volt zökkenő­­mentes. A hazai reakció elkesere­detten várta az alkalmas pillanatot, hogy az elért demokratikus eredmé­nyeket felszámolja és a kommunis­tákat a haladó pártok képviselőivel együtt kiszorítsa a hatalomból. 1948 februárjában azonban a CSKP a dolgozó parasztság és a munkás­­osztály támogatásával meghiúsítot­ta a hazai és a külföldi reakció szándékát, a burzsoázia puccskísér­letét. Pártunk teljesítette egyik alapvető történelmi feladatát: az ország munkásosztálya és dolgozó népe számára biztosította a teljes politikai hatalmat. A februári eseményekkel új fe­jezet kezdődött a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság fejlődé­sében. A burzsoázia végleges vere­ségével megnyílt az út a szocializ­mus építése előtt. 1948-ban lezajlott az államosítás második, még radikálisabb és ered­ményesebb szakasza. Az ipari és mezőgazdasági termelést hiánytala­nul szocializáltuk. A kétéves terv teljesítette alapvető feladatait, és ezzel megteremtette az első ötéves terv megkezdésének feltételeit. A CSKP javaslatára a Nemzetgyűlés jóváhagyta az első ötéves tervet, 1949 februárjában pedig elfogadta az egységes földművesszövetkeze­tekről szóló törvényt. Az efsz-ek megszervezése a falvaknak szocia­lista termelési módra való fokoza­tos áttérését jelentette. Bár a következő évek gazdasági fejlődésében fogyatékosságok is mu­tatkoztak, az elért eredmények iga­zolták a szocialista termelési viszo­nyok vitathatatlan előnyeit. Ezekben az években különösen nagy hangsúlyt kapott Szlovákia iparosításának fontossága. A cseh és a szlovák országrészek közötti gazdasági kieegyenlítődés vitatha­tatlanul a szlovák nemzetiségi kér­dés egyik foltos állomását jelentet­te, azonban Szlovákia helyzetének csupán ilyen formájú rendezése még nem tehette teljessé az ország­rész problémáinak megoldását. Egy­túlszárnyalta az 1950—1970 közötti években fejlett tőkés államok ipari termelését. Ebben az időszakban az ipari termelés növekedési rátája a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban évi átlagban 83 %, az Egyesült Államokban 4,1 %, az NSzK-ban 7,4 %, Nagy-Británniá­­ban 30 % volt). A rohamos gazdasági fejlődés visszatükröződik kulturális eredmé­nyeink területén is. Az ország mű­velődési szintjének emelkedését bi­zonyítják országszerte az egyre épü­lő új iskolák, a közép- és főiskolát végzett fiatalok számának növeke­dése, a könyvtárak, múzeumok és színházak számának emelkedése. Napjainkban az államosításról szóló törvényerejű rendelet kibocsá­tásának 29. és az ország szövetségi köztársasággá való átalakulásának 6. évfordulóján az eltelt évek gaz­dasági, politikai és kulturális ered­ményeinek mérlegelése társadal­munk minden egyes tagját szocia­lista rendszerünkhöz való további becsületes hozzáállásra ösztönzi. Dr. KISSLING ELEONÖRA heü A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Cstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vj'chodoslovenské tlaéiarne, n. p„ Kosice. Előfizetési díj negyed­évre 39,— Kés. fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyil­vántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents