A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-11 / 41. szám
kyak első bérlője volt, aki egyre több elszállásolásra és étkezésre alkalmas házat építtetett a telepen. A szájhagyomány alapján állítólag Raissnak köszönhető az új település neve is. Raiss ugyanis szívesen hívott vendégeket a Kyselka forráshoz és hatalmas ezüst kanállal mérve a vizet kínálgatta vendégeit, miközben németül kérdezgette: „Schmek's?" azaz „schmekt es?" Magyarul: ízlik? Ez a „schmek's" szállóigévé vált, lassan így kezdték a települést nevezni és feledésbe ment a korábbi Sauerbrunn elnevezés. Alighanem ebből származik a település szláv neve, Smokovec is. Smokovee most már egyre gyorsabb ütemben növekedett, különösen amikor 1833-ban Reiner János György Spliská Sobota-Í polgár vette bérbe. Parkosította a települést, vízlevezető árkokat létesített, melyek felfogták a Nagyszalóki-esúcsról lezúduló víztömeget, és két új forróst fedezett föl; ezeket róla és feleségéről, János- és Erzsébet-forrásnak nevezték el. E két forrás később Pollux és Castor néven vált ismertté. A Reiner család érdeme az is, hogy turistaösvények épültek a leglátogatottabb helyekhez, s ők építették az első négy, tipikusan tátrai panziót, a Flóra-lakot, a Svájci-házat, a Rigi-panziót és a Tündérlakot. 1839-ben Luóivnóról átszállítottak egy faházat Smöksre (a település neve tehát ismét változott némileg) és ebben az épületben rendezték be az első vízgyógyintézetet, amelyet az ötforrás vizével tápláltak. A XIX. század második felében Stary Smokovee már Európa-szerte ismert fürdőhely volt. szívesen látogatták távoli országok turistái is. Kár, hogy J. Magas-Tátra egyik legszebb tengerszeme: a Strbské pleso (Csorba-tó) 2. A Magas-Tátra nyugati részén fekvő Podbanské, háttérben a Kriváá 3. A Kriváá és Hviezdoslav gyógyintézetek, a Strbské Pleso (Csorba-tó) telepen 4. A Hviezdoslav gyógyintézet korszerű társalgója 5. Siterep a Kőpataki-tónál 6. Sileivonó 7. A Panoráma szálló a Csorba-tónál /■------------------------------------A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság Idegenforgalmi Kormánybizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi ne, vezetességelről. nem maradt írott statisztika a látogatók számáról ebből az Időből, amikor a hegységben ez volt az egyetlen üdülőtelep, amelyhez egyetlen út vezetett I föl a poprádi völgykatlanból. Említést érdemel, hogy a tátrai településeket ma összekötő út, a „Szabadság útja" helyén, horizontálisan csak egy haramia út, az ún, Diebstelg húzódott. A Reiner-házaspár utón gyorsan változtak az üdülőtelep bérlői. 1869-ben Karl Mellcher Schwartz bécsi kereskedő lett Relnerék utóda s állítólag ő helyezett el emléktáblát a Zerge-menedékház mellett Reiner által épített kőhózikón, megemlékezve ezzel a Magas-Tátra első valódi turistaházának megalapítójáról. A település tulajdonosa ebben az Időben Milbach község volt, s ezzel kötött Schwartz új bérleti szerződést, mely 1907-lg volt érvényben. Schwartz igazi kereskedő szellemben építtette tovább a települést, három új vendégfogadó létesült, a Tengerszem, a Gondűző és a Vadászkürt, de túlértékelte anyagi erejét és 1873-ban, akkor, amikor a Tótra alatt mór két éve futottak a koiice—bohumíni (kassa —oderbergi) szerelvények, társszerződést kellett aláírnia a Miskolci Gőzmalom Társasággal. Stary Smokovec számára ez a társulat csak további előnyt , jelentett, mert az új tőke új beruházásokat hozott. Felépült a nagy fürdőház és az Adria vendégfogadó és megkezdődött a további tátrai telepek építése is. 1872-ben Szentiványl József itteni erdőbirtokos vadászházat építtetett a Csorba-tó partján: s ezt nemcsak vadászoknak, de turistáknak is bérbe adta. Három esztendővel később nyitotta meg kapuit a Csorba-tó telepen épült első turistaház. 1875-ben Stary Smokovec közvetlen közelében lerakták az első \ tüdőszanatórium s ezzel Novy Smokovec alapjait. 1880 új pénzt, új vérkeringést hozott Stary Smokovec életébe. A fürdőtelep gazdát változtatott, a Szepességi Takarék és Kölcsön Bank lett az új tulajdonos. A bank beruházásai nyomán új vendéglő, kávéház és négy további szálló épült: a Scepusla, a Hungária, a Bókay és a Kis Scepusia. De ezek mellett egyre több magánvilla bújt ki gombaként a földből. Májunké építészmérnök elkészítette Stary Smokovec első fejlesztési tervét, s ő tervezte a bajor stílusú templomot is. Ekkor már 23, vendégek elszállásolására alkalmas épület — köztük négy magánvilla — volt a telepen 260 szobával, mintegy 300 ággyal. A telepnek hegyi jelleget adott az idegenforgalmi szolgáltatások bevezetése, megalakult a hegyivezetők társasága, volt tájékoztató iroda és az Adria épületében megkezdte működését a fürdőigazgatóság. A vendégek rendelhettek kirándulásaikhoz fogatokat, szánokat, hátaslovakat s a magasabb régiókba tervezett túráikhoz hegyivezetőket. Az üzletekben garmadával kínáltak emléktárgyakat, turistafelszerelési cikkeket, volt fürdőorvos, gyógyszertár, fotográfus és postahivatal. Persze Stary Smokovec, bár még mindig a hegység központjának számított, már nem volt az egyetlen telep. A „haramiák útja" mentén felépült 1881-ben Dolny Smokovec, 1884-ben Tatranské Matliare, 1888-ban Tatranská Polianka, 1892-Tatranská Lomnica, s 1897-ben Vyíné Hágy első épületcsoportja. A Magas-Tátra az első világháború utáni években kezdődött fejlődni, de igazi fejlődése csak az 1948-as évek után kezdődött, amikor az üdülők, szanatóriumok állami kezelésbe kerültek. 2 19
