A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-11 / 41. szám

Huszonöt évvel ezelőtt — miután a nyugati megszálló hatalmak a nyugatnémet különállóm megalakításával kettészakították Németországot — a szovjet megszállási övezetben 1949. október 7-én kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot. Ez lett a munkások és parasztok első demokratikus állama német földön. Nemzetközi viszonylatban az NDK következetes békepolitikájával, az imperialista agressziók elleni harcával és minden haladó törekvés támogatásával hovatovább tekintélyes helyet vívott ki magának. Az imperialista mesterkedések ellenére egyre több állam ismerte el és létesített vele különböző szinten államközi kapcsolatokat, majd amikor az enyhülési politika következtében létrejött a két német állam kölcsönös viszonyát rendező ún. alapszerződés, független és szuverén, teljes jogú tagállamként felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. motívumok felhasználásával teljesen újonnan építettek fel, áll a tízemeletes Tengerészeti Ház és a pompás Warnow Szálló. Érdemes megtekinteni az óváros­ban a széles Kőkaput és az 1419-ben alapított egyetem régi főépületét. Felejthetetlen élmény egy hajóút a városból, a Warne folyó öbölszerű tor­kolatából ki a nyílt tengerre. Az öböl­ben mindenütt hajójavító műhelyek, óriási daruk s a világ minden tájáról, tengeréről és kikötőjéből érkezett hajók. A torkolat kijáratánál, Warnemündénél egy világítótorony mellett kifut hajónk a nyílt tengerre. Szerencsére csodála­tosan szép az idő, melegen süt a nap, csaknem teljes szélcsend van, a vége­láthatatlan víztükör is csendes, alig érezhető a hullámverés. Kimegyünk csaknem egészen az NDK bójákkal je­lölt felségvizének határáig, ahonnan a párás messzeségben már felködlenek a dán partok. Voltam már a Finn-öböl­ben, ahol Leningrádból utaztunk szár­nyashajón Peterhofba, s utaztam parti járaton Bulgáriában a Fekete-tenge­ren, de ez itt egészen más, itt már érzékeli az ember a végtelen távolsá­gokat, látja a távolban lebukó horizon­tot, ahonnan váratlanul bukkan fel egy-egy igazi sokezer tonnás karcsú hajó, távoli országok lobogójával az árbocán. Warnemündében, ezen a keleti-tenge­ri fürdőhelyen már nem olyan kegyes hozzánk az idő: hűvös szél fúj, erős a hullámverés, így le kell mondanunk arról az örömről, hogy megfürödjünk a tenger vizében. Ehelyett viszont beülünk egy „eredeti" matróz-csapszékbe, ami persze csak idegenforgalmi látványos­ság. De így is megéri, A kitömött kisebb cápákkal s mindenféle egyéb hallal, tengeri csillaggal, rákkal, kompasszal, kormónykerékkel és egyéb „kellékekkel" teletömött helyiségben — egy Meeres­jungfrau (tengeri szirén) tarkára pingált faszobra sem hiányozhat, persze — kellemes meleg fogad; a forró grog és a csak Itt kapható halkülönlegesség meg a hangszóróból áradó tengerész­dalok csakhamar meghozzák a hangu­latot. Csak az a kár, hogy időnk lassan lejár, indulnunk kell új tájak, új embe­rek megismerésére ebben a barátságos országban. De erről talán egy más alkalommal. BARANGOLÁSOK 1. A demokra­tikus Berlin új város­­központja 2. Rostock — óváros, Ernst- Thölmann- Platz 3. Ilyen magas házak épülnek az ősi Hanza-város Lütten Klein nevű új negyedében 4. Warne­münde — kikötő TARJANI ANDOR

Next

/
Thumbnails
Contents