A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-11 / 41. szám
A HÉT VENDÉGE Dr. NOVICZKI BÉLA, a kosicei (kassai) Safárik Tudományegyetem Magfizikai Tanszékének munkatársa 0 A KGST-tagállamok komplex programjában ezt olvashatjuk: „A KGST-tagállamok számára a gazdasági fejlettségi színvonal közelítésével és kiegyenlítésével összefüggő feladat időszerűségét növetik a tudományos-technikai forradalomnak, az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének ... követelményei.“ ön az elmúlt két-három évben ennek a programnak a keretében dolgozott. Arra kérem, ismertesse közelebbről azokat a tudományos problémákat, amelyekkel az említett időszakban foglalkozott, foglalkoztak. # őszintén szólva, nehéz a kérdésre röviden válaszolni. Sajnos, a nagyközönség alig tudhat még valamit azokról a problémákról, melyek megoldásain munkatársaimmal dolgozunk. Az ezeket a kérdéseket felölelő kutatási irányzatot is csak néhány éve jelölik a szakirodalomban magyarra nehezen lefordítható angol kifejezéssel: computer physicsnek. Talán úgy lehetne ezt kifejezni, hogy a fizikai adatok gépi feldolgozásának elméletével és gyakorlatával foglalkozunk. Azonban még ebből az aligha közérthető körülírásból is kilóg pl. a szimbolikus algebrai kifejezéseken végzett gépi átalakítások problémaköre. Legjobb lesz talán, ha e problémák születésének sorrendjében kísérlem meg világosabbá tenni azok tartalmát. Nem túlzás azt mondani, hogy a mai komputereket a fizika eredményei és szükségletei hozták létre. Az eredmények közül elég csak a félvezetőkre és a különböző integrált áramkörökre utalni. Ezek nélkül lehetetlen lett volna kifejleszteni olyan berendezéseket, amelyek másodpercenként töbt>millió adatátalakítási műveletet képesek elvégezni. A félvezetőket és integrált áramköröket ma már a műszaki érdeklődésű gyermekek is némiképp ismerik. Annál kevesebben tudják viszont, hogy a komputerek első felhasználói is a fizikai tudományok különböző területein dolgozó kutatók voltak. A komputerek betörése a fizikai kutatásokba még az ötvenes évek elején kezdődött és azóta térhódításuk elképesztő méreteket öltött. Ma már nincs oly ága a fizikának, amely ne használna igen nagy mértékben komputereket. A legnagyobb teljesítményű komputer-rendszerek a fizikai kutatásokat végző laboratóriumokban dolgoznak. A fizikán belül a lehető leggyorsabban és legnagyobb memóriával rendelkező számítógéprendszerekre az elemi részecskék fizikájával foglalkozó kutatóknak van a legnagyobb szüksége. Ez a körülmény azzal magyarázható, hogy egy-egy kísérletük több száz millió adat matematikailag és logikailag igen bonyolult módszerű gyors kiértékelését követeli meg. Mivel a kísérleti berendezésekben keletkező óriási adattömeg is csak közvetve írja le a részecskékkel történt egyes eseményeket, elsősorban ezeknek az eseményeknek a legvalószínűbb azonosítása szükséges. A kísérleteket rendszerint elméleti szempontból tervezik. A kísérlet egyes eseményeinek az azonosítása után az elméleti szempontokkal történő összevetés alapján bizonyos általános érvényű következtetések levonása a cél. A két problémakör megoldása részben bizonyos műszaki berendezések kifejlesztését és azoknak komputerekkel történő vezérlését foglalja magába, részben pedig az egyes problémákat megoldó programrendszerek megírását és helyes működésük szavatolását jelenti. A mi feladataink tartalma röviden kifejezve: a vezérlő-komputerek, az események azonosítása és a kísérletek elméleti szempontból történő kiértékelése programrendszereinek a kialakítása. Mondanom sem kell, hogy sok és nehéz részfeladatot kell megoldani és igen sok időt kell eltölteni a komputerek mellett, míg egyegy ilyen hatalmas programrendszer helyesen működni kezd. 0 A kutatócsoport dolgozott a Szovjetunióban, Magyarországon, az NDK-ban és nálunk is. Miért volt erre szükség? 9 Örülök, hogy erre a kérdésre már sokkal egyszerűbb a felelet. A kísérletek műszaki megvalósítása, és az elmélet egyaránt fejlődik. Kis létszámú csoportnak egy-egy ilyen programrendszer megalkotása, és kísérletek szerinti módosítása sokáig tartana. Ugyanis mire a kiértékelésre felkészülnének, akkorra a nagyobb intézetek, mint pl. a dubnai már régen befejezték volna. Továbbá a programrendszerek minden egyes utasítása belekerül egy bizonyos pénzösszegbe. Minden egyes ily programrendszer több százezer utasításból áll. Kis laboratóriumoknak egyszerűen nincs és nem is lehet elég anyagi eszköze, ily nagyméretű munkák sikeres befejezéséhez. Mindehhez meg kell jegyeznem, hogy ez csupán a számítástechnikai része a kísérletek kiértékelésének. A kísérleti berendezések maguk oly ráfordítást követelnek meg, melyet kisebb gazdasági egységek semmilyen esetben sem képesek a kutatás számára megadni. Ily költséges kísérleteket a szocialista közösségben csak a Szovjetunió képes megvalósítani. A közösség többi tagjai a költségek egy-egy részét folyósítják. Ilyen okok miatt alakult meg csaknem húsz évvel ezelőtt a Moszkva melletti Dubnai Egyesített Magkutató Intézet. A szocialista közösség többi országának laboratóriumai a dubnai intézet keretében végzett kísérleteken dolgoznak. Ez teszi azután egész természetes módon lehetővé, hogy mind a dubnai intézettel, mind pedig a szocialista országokban dolgozó testvéri laboratóriumokkal a lehető legszorosabb az együttműködés. Ugyanis a mi szakmánkban az együttműködés belső szükséglet. Enélkül csak a kutatás perifériáján tudnánk mozogni. Meggyőződésem, hogy szükség lenne a dubnai intézet mellett egy egyesített számítástechnikai intézetre is. Azt hiszem, hogy a dubnai intézet Számítástechnikai és Automatizációs Laboratóriuma jó alapként szolgálhatna egy ilyen intézet létrehozásához. Nagy feladatok megoldásához összefogásra, az anyagi eszközök és emberi képességek szervezett összpontosítására van szükség. A számítástechnika fejlesztésének nagymérvű meggyorsítása pedig óriási közös feladata az egész szocialista közösségnek. 0 A számítástechnika fejlődése a műszaki-tudományos forradalom •egyik fontos, ma már nélkülözhetetlen része. Jelentett-e ez az együttműködés előrelépést ezen a téren a KGST-tagállamok műszaki-tudományos együttműködésében? 9 A „műszaki és tudományos forradalom“ gyűjtőnév alatt emlegetett, sok részleges lépésből álló folyamat sikeresen halad előre a szocialista közösség országaiban. A Szovjetunió eredményei egyszerűen lenyűgözőek. Azon a területen is, melyet tapasztalatból jól ismerek: a számítástechnikában is. Több hónapon át dolgoztam pl. a BESM-6 típusú komputerrendszerrel. Mind a műszaki berendezés, szaknyelven a „hardware“, mind pedig a szovjet és NDK együttműködésben kialakított programrendszere, amit „software“-nek szoktunk nevezni, kivívta a legőszintébb elismerésemet. A software pedig okosabb volt mint a sokat dicsért nagy nyugati cégek komputerének a software-je. Csak a legjobbakat mondhatom el az újabb, az Egységes Számítógép Rendszer keretében gyártott nagyteljesítményű szovjet gépekről is, mint pl. az EC—1050-ről. Hasonlóan kimagasló eredménynek lehet elkönyvelni az NDK-ban gyártott EC—1040-es típusú közép-teljesítményű gépet, vagy a magyar gyártmányú EC— 1010-es minikomputert. Persze, ez nem jelenti azt, hogy most már ülhetünk a babérainkon. A tudományos kutatásban éppúgy mint a tervezésben és a gazdasági egységek irányításában, vagy a technológiai folyamatok vezérlésében több adatfeldolgozó berendezésre van szükség. A fejlesztés nem állhat meg és a komputerek gyártásában el kell érni a nagy sorozatokat, hogy még gazdaságosabb legyen mind a gyártás, mind a gyártott gépek üzembehelyezése, és üzemeltetése. Mi persze a számítástechnikai fejlesztésnek csak egy részén dolgoztunk eddig. Megítélésem szerint ezen a speciális területen az együttműködésünk igen eredményes volt. Remélem, hogy tapasztalatainkat az Egységes Számítógép Rendszer újabb típusainak programrendszer fejlesztésénél szélesebb körben is kamatoztatni tudjuk majd. 0 Milyen témákkal foglalkoznak jelenleg és mik szerepelnek legközelebbi terveikben? 0 Tovább folytatjuk a már eddig kialakított programrendszer tökéletesítését. Gyorsítják az eseményeket jellemző adattömeg megszervezését egy komputervezérelte automatikus rendszer kialakításával. Az Egységes Számítógép Rendszer gépeire tökéletesített alakban átdolgozzuk az eddig kialakított eseményazonosító és kísérletelemző programrendszert. Személy szerint pedig azt remélem, hogy az eddiginél még szervezettebben, rendszeresebben és közvetlenebbül fogunk együttműködni a szocialista közösség többi országában dolgozó munkatársainkkal. Köszönöm a beszélgetést.-gs-A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiarne, n. p., Koülce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl S. felvétele
