A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-27 / 39. szám

A JÖVŐ EMLÉKEI Ismét a dél-amerikai szárazföldön vagyunk. Ezúttal Cuzcóban, a perui Andok inka-birodalmának fővárosában. Cuzcó 3600 méter magasan fekszik a tengerszint fölött. Az inkák birodalmát legendák övezik, eszerint azt a Nap­isten követei alapították. Az ősi míto­szokon kívül korunk régészei számtalan kérdőjellel találják magukat szemben. A film bemutatja a szűk utcákat, a­­melyek még az Inkák idejét idézik. A falakat hatalmas kövekből emelték -­­minden kötőanyag, malter nélkül. A kés pengéje nem hatol be a résekbe, o­­lyan szorosan tapadnak egymáshoz a kőóriások. A 12 oldalú kő olyan pon­tossággal készült, amit ma csak a leg­modernebb gépek segítségével lehetne elérni. és most figyeljen az olvasói Ugyanilyen fal, amely ugyanúgy von összeillesztve, mint a perui inka-város­ban, valahol egészen máshol, Cuzcótól 600 kilométerrel nyugatra, a Csendes­óceán kellős közepén, a Húsvétszige­­ten is megtalálható. Vajon a Húsvétsziget kőfaragóinak ugyanaz volt a tanítómesterük, aki az inkáknak? Magasan Cuzcó felett fekszik Sa­­csayhuaman, ahol mintha játékos kedv­vel összerakott gyufaskatulyák állná­nak egymás mellett, úgy sorakoznak 500 méter hosszúságban egy kőfal ha­talmas tömbjei. Ez az építmény már az inkák idején is ősrégi volt. Amikor Pizarró, a spanyol hódító a fal építője után érdeklődött, az inkák azt vála­szolták, hogy a Veracocha utódjaitól származik, egy isteni néptől, amelynek fiai világosbőrű, rőthajú, szakállas fér­fiak voltak. Némelyik kő súlya a tu­dósok becslése szerint 500 tonna körül jár. A Titicaca-tó partjához közel állnak a Calasosova templom romjai, amelyek ugyan nagyon régiek, de a közelükben levő Nap-Kaput egyes régészek egye­nesen a világ legősibb építményének tekintik. Korát 10 000 évre becsülik. A Nap-Kaput egyetlen kőtömbből farag­ták ki, súlya 10 tonna. 48 négyzet ala­kú figura három sorban vesz körül egy fel nem ismerhető lényt. A Titicaca-tó a Föld legnagyobb magasságban el­helyezkedő tava, 4000 méter magas­ságban van a tengerszint fölött, ősi időkben tenger volt. Furcsa mélabú lebeg a titokzatos tó felett. Partjai mentén ősrégi kultúrák nyomait talál­hatjuk. A legenda szerint Orjano, az ősanya arany űrhajón érkezett ide, és elhozta az embereknek a tudást, és minden mesterségek Ismeretét, majd visszatért a csillagokba, örökül hagy­va maga után Tíahuanacót, a világ legrégibb szentélyét. Tiahuanacó ma 30 kilométernyire fekszik a Titicaca-tó­­tól, de úgy beszélik, hogy valaha a tó hullámai nyaldosták a falait. A tó már régen kiszáradt azóta, hatalmas épületek maradványai veszik körül. Valóban a Titicaca-tó vízszintje évente 3 milliméterrel csökken. Ha te­hát a Titicaca-tó ma 30 kilométernyire fekszik Tiahuanacótól, mennyi Időnek kellett azóta eltelnie, hogy a tó vize a templom lépcsőjét mosta? — Ez mindenképpen a történelmet megelő­ző korokra esik. Minden kontinensen meqtaláljuk ti­tokzatos múltunk nyomait. így Ausztrá­liában is. Északnyugat-Ausztrália repe­dezett sziklái között nagyon régi idők­ből származó sziklafestményekre buk­kantak, amelyek valószínűleg az em­beriség legeslegrégibb történetének hírnökei. Az egyik rajz Wondjinát ábrá­­zolja, aki a legenda szerint a tejút ki­rálynője volt. Wondiina is az égből ereszkedett le a föld fiaihoz. Nem lehet véletlen, hogy a művé­szek minden földrészen ugyanazokat a lényeket ábrázolták, hacsak nem u­­gyanazok voltak a modellek. Ausztrá-A Nazca-i lapály. Valóban egy elha­gyott leszállópálya ez? liában, Amerikában, Afrikában, Euró­pában és Ázsiában. A szovjet Kazancev professzor ma­gángyűjteményében van a híres „Do­­gus" egyike Japánból. Több kis szob­rocska a Honsu szigetéről való, ame­lyek legalább 5000 évesek. A profesz­­szor a következőket mondta gyűjtemé­nyéről; „Szerintem ezek a figurák Idegen bolygók asztronautáit ábrázolják. Her­metikusan elzárt, légzőszűrővel felsze­relt sisakot viselnek, és látóréssel ellá­tott szemüveget. Lehetséges, hogy az ő bolygójukon kevesebb fényhez szok­tak, mint nálunk. Ügy tűnik, mintha űrruhójuk fel lenne fújva. Ez arra mu­tathat, hogy olyan világból jöttek, a­­hol nagyobb a légköri nyomás. A szob­rocska keze nem emberi kézre emlé­keztet, hanem inkább mechanikus fo­gószerszámra. Ha valaki bálványként akarja megmagyarázni ezt az alakot, akkor megkérdezem; hogy lehetséges az, hogy 5000 évvel ezelőtt élt embe­Elektromos elem, 2000 évvel ezelőtt? rek a bálványaikat, mintakép nélkül, ilyen technikai eszközökkel látták el?" Végül a. tudós a Dogus és a Nagy Mars isten közötti hasonlóságra utalt, annak ellenére, hogy a lelőhelyüket egy fél világ választja el egymástól. Az iraki múzeumban, Bagdadban látható egy kis agyagedény, amely több mint 2000 éves. Közepén egy réz­cső van, ebben pedig egy különböző fémekből ötvözött rúd. Ha sósavval Cuzcó, a perui Andok inka birodalmának fővárosa töltjük fejkaz edényt, elektromos áram fejlődik, iSnmi kétség: elektromos elemi Valter azonban csak 1500 évvel később találta fel az elektromos ele­met. Egy másik, ugyanebből a kultúrkör­ből származó technikai eszköz a Bri­tisch Múzeumban található. Az egy csiszolt lencse, melyet ma csak precí­ziós gépek és különleges csiszolószer­számok segítségével tudnak előállítani. Csiszolt lencséket azonban csak a 16. századtól ismerünk. Ez á lencse viszont több mint 2000 éves. Előázsiai ásatá­sok során bukkantak rá. A film alkotói Moszkvában, az aszt­ronauták emlékművénél beszélgettek Zajcev docenssel. A szovjet tudós két olyan leletre hívta fel figyelmüket, a­­melyekre mai történelemszemléletünk nem ad magyarázatot. Az első példa; egy bölény koponyacsontja. Az állat a szibériai tundrákon élt. A jól látha­tó lőtt rés bizonyítéka szerint lőfegyver végzett vele. A szakértők minden két­séget kizáróan megállapították, hogy ez a lyuk csakis lőfegyvertől származhat, és a lövés az élő bölényt érte. Lövés — 4000 évvel ezelőtti A másik példa, amelyre Zajcev pro­fesszor utalt, a maga nyilvánosságával, szinte Ijeeztő. Szovjet kutatók egy szik­lafestményt találtak Férganánál, Üz­begisztánban, a kínai határ közelében, és lemásolták a képet? Az egy űrhajós­sisakot viselő lényt ábrázol. A sisak szorosan az űrruhához kapcsolódik. Ve­zetékek, légzőberendezések, megma­gyarázhatatlan technikai eszközök. Nemcsak Üzbegisztánban, de a vi­lágon mindenütt megtalálhatók a re­pülő testek és a szárnyas lények ábrá­zolásai. A világon mindenütt szembe­kerültünk a kőóriások rejtélyeivel, és a világon mindenütt láttunk az égből jött istenek tiszteletére emelt építmé­nyeket. A filmesek kizártnak találták, hogy az eddigieknél meggyőzőbb bizonyíté­kai is lehetnek az Idegen értelmes lé­nyek földi látogatásának, és vannakI Ezt ő.k így mondják el: „A Csendes-óceán felől a dél-ame­­rlkal kontinens, Dél-Peru partjai irá­nyában repülünk. Előttünk a Pisco-i öböl, s egy különös ábra: egy 200 méter hosszúságú, háromágú szigony — két­ségtelenül valamiféle jelzés. Jelzés, de kinek? Ez a rajz évezredek óta mutat­ja az utat a szárazföld közepe felé. De vajon kiket kellett odairányítania? Követjük a jelzést. Alattunk ősrégi kultúrák romjai, És íme: magunk előtt látjuk a titokzatos Nazca-i síkságot. Kusza vonalak barázdálják a vidéket. Vonalak, melyeknek a földről nézve semmi rendeltetésük nincs. Csak ba­rázdáknak tűnnek, melyeket a naptól átizzott földbe szántottak, legalább 2000 évvel ezelőtt. Bizonyos tehát, hogy valakinek szánták őket, aki a levegő­ből közeledett. Majd másfajta vonalak tűntek elő, mintha csak rajztáblán tervezték vol­na. Némelyek közülük párhuzamosan futnak, mások keresztezik egymást. A pályák hirtelen kezdődnek a síkon, s ugyanilyen váratlanul véget is érnek. Semmi kétség: leszállópályákI A Naz­ca-i síkság egy hatalmas elhagyott le­szállótér." De ha ez leszállótér volt, akkor va­jon kik használták? Lehet, hogy Ide­gen bolygóról jöttek az Istenek? Lehet, hogy az istenek asztronauták voltak? — kérdezi a film. A világ minden tá­ján összegyűltek bizonyítékok, ame­lyekben kételkedni ugyan lehet, de agyonhallgatni nem. Amíg a tudomány hallgat, joggal kérdezhetjük: Lehet hogy így történt? Idegen bolygókról jöttek az istenek?- VÉGE - Feldolgozta: Biricz Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents