A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-12 / 28. szám
Népművelés és művészet — m a A kulturális népművelési munkával kapcsolatban sokáig hagyományosan tartotta magát a felfogás, hogy a népművelés a hosszú téli estéken az idő agyonütésére való, s közben valamelyest azért hasznos is. A minimum volt ez, s a kulturális népművelési munka módszerei nem feleltek meg a kornak, legfeljebb a környezethez és a szociális viszonyokhoz alkalmazkodtak. A februári győzelem után, de különösen a tudományos-műszaki forradalom előrehaladásával pártunk egyértelműen kitűzte az oktatásügy átszervezésének programját, intézkedéseket hozott a kulturális-népművelési létesímények munkájának tartalmi megváltoztatására, korszerűsítésére, hogy erősödjék, bővüljön a kultúra és a művészet hatása a lakosság széles rétegeire. Sőt ma már megállapíthatjuk, hogy leküzdöttük a múltban elterjedt illúziót, amely abból a nézetből eredt, hogy az ízlés formálásának egyetlen és leghatékonyabb eszköze maga a művészi környezet, például színházak, kiállítások, filmelőadások, hangversenyek látogatása. Megállapítottuk, hogy művészi alkotások tömeges hatásának elősegítése is elengedhetetlenül szükséges, hogy korszerűsítenünk kell a művelődés egész keretét — az iskoláktól kezdve a szórakozási lehetőségeken, az öntevékeny művészeti, szakköri tevékenységek lehetőségein keresztül egészen a tudományra gyakorolt politikai hatásig —, hogy ismét biztosítsuk a művészetek és a közönség szélesebb körű kapcsolatát. Közművelődési programunk célul tűzte ki az alapműveltség korszerűsítését. Nem iskolás értelemben, hanem úgy, hogy nagy erőfeszítéseket kell kifejteni a széles néptömegek olyan műveltségi szintjének elérésére, amelyre nap mint nap szükségünk van, amely elősegíti tájékozódásunkat a mindennapok problémáiban is, amely eszmei-politikai szempontból összefüggésben kell hogy legyen a politikai és a közélettel, a szocialista társadalom építésének jelenlegi problémáival. A Szlovák Szocialista Köztársaságnak a kormány által jóváhagyott, 1985-ig szóló távlati fejlesztési terve gondol erre, a tudományos-műszaki forradalom szükségleteire és követelményeire a dinamikusan fejlődő népgazdaságban. Ezért kell megváltoztatni a társadalmigazdasági élethez és a technikához való hagyományos hozzáállást. A következő ötéves tervidőszakokban, de már a mostaniban is számolni kell azzal, hogy az embernek egy emberöltő alatt többször Is be keli ülnie az iskolapadba, hogy megszerezze a legújabb ismereteket, és hogy a műveltség hagyományos típusa, amely elegendő volt egy egész életre vagy hosszú évekre, lassan a múlté. Nem jelentenek kivételt ebből a szempontból a főiskolán szerzett ismeretek sem. Hadd álljon itt legalább két példa a sok közül: a halmazelméleten alapuló matematika oktatása és alkalmazása tegnap és ma. Meg kell változnia magatartásunknak a jövővel szemben. Olyan magatartást kell elsajátítanunk, hogy képesek legyünk az állandó önművelésre, az egyszer elsajátított ismeretek további bővítésére. A mai generáció már érzi ennek a társadalmi szükségletnek a hatását: a gyors urbanizálás mellett — amikor új lakótelepek keletkeznek a régi, olykor jelentőségüket vesztő városcentrumok peremén —, a háztartás sohasem tapasztalt gépesítése és a televízió elterjedtsége mellett az ember kénytelen volt úgyszólván máról holnapra hozzászokni az új életmódhoz, az újfajta életfeltételekhez. Hasonló a helyzet a tervezőasztalok mögötti munkával is. Új gépek jelentek meg, s ezek magasabb fokú szakmai képzettséget igényelnek; éspedig nemcsak egyszerűen a gépek kezeléséről, kiszolgálásáról van szó, hanem az ember új technológiai gondolkodásmódjáról is, arról, hogy néhány év alatt ki kell szabadulnia a gépekkel kapcsolatos hagyományos szemlélet fogságából. Ez az újfajta szemlélet alakította és alakítja úgyszintén az új életszemléletet, a képességet, hogy az ember alkalmazkodni tudjon a változásokhoz, az új irányzatokhoz. Éppen ezért kell okvetlenül tovább fejleszteni a műveltség kereteit, sokkal dinamikusabban meghonosítani az új kulturális szemléletet. A fejlődés gyors ütemének következtében az egyén elveszti a lehetőséget, hogy a hagyományos emberi értékek alapján tájékozódjék, mert szüntelenül ügyelnie kell, hogy a lehető leggyorsabban alkalmazkodni tudjon a változó életfeltételekhez, a mindennapok szükségleteihez, el kell sajátítania őket s ezek szerint rendezni be újra az életét. Ez a veszély fenyegeti egyrészt az etikai értékek stabilitását, másrészt az emberi kultúra nagy szellemi értékeinek tartósságát; mert a fejlődés hirtelen változása — a gyorsaság — maga is értékké léphet elő, legalábbis a köznapok világában, ami magában hordozza a kultúrával szembeni nihilizmus csíráit. Ezeket — az egymástól független — kedvezőtlen jelenségeket, mint a modern kor eredményeit szemléltük, ám gondolnunk kell összefüggésükre a kor egyik alapvetően meghatározó tényezőjével — a tudományos-műszaki forradalom pozitív kihatásával. E kedvezőtlen kísérőjelenségek tudatosítása nélkül, a szocializmus humanisztikus céljaival összhangban, nem lehet kialakítani az új kor tendenciáit. Ezek a vezélyek azzal is összefüggnek, hogy a társadalomnak sikerül-e ellenőrzése alá vonnia a technológiai „robbanás“ emberi következményeit vagy hogy e technológiai robbanást részben antihumánus irányzatok határozzók-e meg. Gondolunk itt mindenekelőtt az egyéniség felbomlására, a változások következtében való felaprózódására. A XIV. kongresszusán s a CSKP KB-nak és az SZLKP KB-nak az ifjúsággal foglalkozott plenáris ülésein hozott határozatok kitűzték a sokoldalúan művelt ember nevelésének feladatát, aki nem lesz egyszerű eszköze a technológiai fejlődésnek. A művészetnek s a művészeti értékeknek bátrabb közvetítése a szélesebb társadalmi körök felé, elérése annak, hogy a művészi értékek behatoljanak az ember mindennapi életébe, ez az az út, amely gazdagítja szellemi mobilitását, ahogy azt a moder szocialista haladás megköveteli. A CSEMADOK Központi Bizottságinak képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedicla tlaée, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon V. P'ribyl, a 24. oldalon Gál Sándor felvétele Vámos Gábor felv.
