A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-13 / 37. szám
Nem a legalkalmasabb Időpontban toppantunk be a a Radvaft nad Dunajom-t (dunaradványi) egységes földművesszövetkezet irodájába az egyik augusztus eleji nap délelőttjén. A délutáni aratási ünnepélyre készülődtek a szövetkezet tagjai. Takács András agrármérnök, a szövetkezet elnöke éppen az utolsó sorait gépelte az ünnepségre készülő beszámolónak. Ennek ellenére fogadott, bár Igazán nem sok ideje volt ezen a napon. Az aratási koszorú mór ott állt készen, Indulásra várva, minden azt mutatta, hogy befejezték az idei aratást, s nem is akárhogyan, megszolgálták az ünnepséget. Hétszáz hektáron gazdálkodik a dunaradványi szövetkezet. Takács András 1068 március óta elnök itt. A megelőző évben 1967-ben hét és félmillió, tavaly 15 millió 200 ezer korona volt a‘z összbevételük. Az idén még ennél is többet akarnak elérni. Erre 16 millió 700 ezer korona értéket tesz ki a termelési terJó lenne, ha a terményfelvásárló és takarmánykeverő üzem Ismét bevezetné a garantált súlygyarapodást biztosító takarmánykeverék gyártását. Ezzel korábban nagyon jó eredményeket értünk el. Tudjuk, milyen óriási jelentőségű a víz, ha az ember a szolgálatába tudja állítani. A szeszélyes Időjárást akarták ellensúlyozni, amikor a környék öt szövetkezete úszó szivattyúállomást létesített a Dunán. Kétezernegyven hektárt öntöznek így már negyedik éve az ún. sávos öntözőberendezéssel. A radványi szövetkezetnek jelenleg hat ilyen öntözőberendezése van, ezeket egy traktorral üzemeltetik, s kezeléséhez egv személy elegendő. Egy-egy ilyen berendezéssel 1,5 hektárt lehet öntözni műszakonként. A jövőben ki akarják bővíteni az öntözőrendszert, öszszesen 18 ilyen berendezést akarnak üzembe állítani. A radványi szövetkezeten kívül a vlrtit, a madarit, a marcelházait, és a Srobárovóit is ellátja vízzel a szivattyúállomás. A szaralovi szovjet küldöttség látogatása az emlékműnél Jó szövetkezet-népes, fejlődő falu vük. Ezt főleg a mezőgazdasági terményekből akarják teljesíteni. 2400 métermázsa volt a szerződéses gabonaeladási tervük, ezt július 13-ig 101,4 százalékra teljesítették, elsőként a kormárnól (komáromi) Járásban. Utána terven felül átadtak még 200 q a felvásárló vállalatnak s ezzel tervüket 110 százalékra teljesítették. A tervben előirányzott 5288 q gabona helyett 7532 mázsát termeltek. Az aratási munkákat a szeszélyes időjárás ellenére is idejében végezték el, és a lehető legkisebb volt a szemveszteség. Már évek óta mindig a radványi szövetkezet fejezi be elsőként az aratást a járásban s teljesíti gabonafelvásárlás! tervét. A növénytermesztésből származik jövedelmük jelentős része. Négy hektáron termesztenek az idén zöldséget fóliasátrakban. Kétmillió korona értékben terveztek az idén paprikát. Ebből Július végéig egymillió kétszázötvenezer koronát mór bevettek. Gyümölcsből négyszázezer korona volt a terv, Kajszi- és őszibarackból eddig már 682 ezer koronán felül árultak, A szőlészet szilárd termelési ágazatnak tekinthető. Minden remény megvan rá, hogy itt is túlteljesítik a tervet. A korai zöldségnél mutatkozik egy kis lemaradás. A tervezett összegnek addig csak a kilencven százalékát vették be. Az állati termékek termelési tervét is minden téren ha nem is sokkal, de túlteljesítették. Bár ezen a téren még szeretnének előbbre lépni. — Jelentős Javulás mutatkozik ezen a téren, — mondja az elnök. — Sajnos az abraktakarmány minősége nem mindig mondható a legjobbnak. A radványi szövetkezet az elmúlt években négy lakást épített. Jelenleg egy nyolc lakásegységet magában foglaló tömb épül, ezzel tíz évre a szövetkezethez kötik a fiatalokat. A háromszobás összkomfortos lakások minden igényt kielégítenek. Olyanok, amilyenekről a falusi ember a felszabadulás előtt még álmodni sem mert volna. A szövetkezetnek 206 állandó dolgozója van. Az átlagos életkor 38 év. Az elnök is fiatal: 41 éves. A dolgozók 95 százaléka rendelkezik az előírt szakképzettséggel. A tagok átlagos havi keresete 2360 korona. A hnb épületét mindjárt az országút mellett találjuk. Chovan László elnök ottjártunkkor éppen gyógyfürdő kezelésen volt. Így „csupa" nőt találtam a tanácsházban. Dlósy Mária nénitől — aki a hnb titkára — érdeklődtem a falu fejlődéséről. A felszabadulás előtt a falu vízimalmairól volt nevezetes. Több mint tíz malomra emlékeznek, de valamikor még ennél is több volt. Az emberek elég nehéz körülmények között éltek. Néhányan halászattal is foglalkoztak. A radvónyiak zöme jelenleg a szövetkezetben keresi a kenyerét, annak ellenére, hogy egy hatalmas paprikaszárító is működik a faluban, igaz, csak idényben. Négy hónapig hatvan személy számára biztosít munkát. Közigazgatásilag Radványhoz tartozik a közeli Virt is a Dománypusztával. Radványnak alig ezer lakosa van, az összevont községet 1392 ember lakja. Tavaly a nemzeti bizottságok szocialista versenyében igen jó eredményt értek el. Szocialista vállalásukat 409 százalékra teljesítették 2 570 200 korona értéket hozva létre. A dicsérő oklevélen kívül húszezer korona pénzjutalmat kaptak a járási nemzeti bizottságtól. A választási program teljesítése Is sikeresen folyik. Ennek keretében két ravatalozót is építenek: egyet Virten{ egyet Radványon összesen 380 ezer korona értékben. Az idén befejezik három autóbuszmegálló, illetve fedett várakozó építését (ezek értéke 45 ezer korona lesz). Rendbehozták a járdákat, aszfaltburkolattal látták el a falu összes mellékutcáját, fákat ültettek és sok egyéb hasznos munkát végeztek a faluszépítési akcióban. A faluba vezető út mellett a Duna felől egy szépen gondozott emlékmű és gondozott környéke vonja magára az érkező figyelmét. A járás területén itt szálltak partra 1945 márciusában elsőként a felszabadító szovjet csapatok — a dunai flottilla katonái. Az ő tiszteletükre emelték az emlékművet, s itt a közelmúltban a járásban járt szaratovi küldöttség tagjai is elhelyezték a megemlékezés virágait. A felszabadulás óta valóban nagy fejlődésnek indult a község. Eltűntek a nódfedeles házak, jelenleg csak egy van mór a faluban. A mintegy háromszáz lakóház közül már mindet átalakították vagy újjáépítették. Mintegy két éve adták, át a minden igényt kielégítő korszerű üzlethózat és vendéglátóipart üzemet. Mintegy 600 ezer koronás költséggel átépítették a kultúrházat, s 400 ezer koronába került az iskolaépület tatarozása. Ebben az évben adták át a Úszó szivattyú-állomás a Dunán A színjátszó csoport tagjai az összszlovákiai versenyt hirdető plakát előtt Suranyban hatvan gyereket befogadó óvoda új kétszintes épületét. Varga Gyuláné, az óvoda igazgatónője elragadtatással beszélt a létesítményről, ahol valóban igen korszerű körülmények között nevelik a kis emberpalántákat. Korszerű segédeszközök, szociális létesítmények segítik a hatékony nevelést, oktatást. Akaratlanul is felvetődik az emberben a kérdés: ahol ilyen jól állnak anyagilag, mit tesznek a kulturális igények kielégítése érdekében. Kurucz József a szövetkezet üzemi pártszervezetének s egyben a Nemzeti Front helyi szervezetének az elnöke. Minden hónapban rendszeresen összehívja a tömegszervezetek vezetőit, akik beszámolnak szervezeteink tevékenységéről. Olyan még nem volt, hogy valamilyen oknál fogva elmaradt volna az ülés. Legutóbb Blanár Ferencné, a nőszervezet elnöke számolt be tevékenységükről. A nemzeti bizottsággal közösen megrendezték a „nyugdíjasok napját“, s megajándékozták az idős embereket. Ünnepélyes keretek között zajlanak az arany és ezüstlakodalmak, a személyazonossági igazolványok átadása, az esketések, a névadók. Ez mind arról tanúskodik, hogy az új, mély emberi tartalommal telített szocialista szokások meghonosításában jelentős szerepet vállal magára a nőszervezet. Tagjai a közelmúltban meglátogatták a közeli gyermekotthont és mintegy ezer korona értékű ajándékkal kedveskedtek a gyermekeknek. A tömegszervezetek mindegyikéről elmondható, hogy jól dolgozik. A SZISZ-szervezet a társadalmi munkákon kívül különféle kulturális akciókat szervez. De a radványiak arra a legbüszkébbek, hogy a CSEMADOK színjátszói ebben az évben nemcsak a járási színjátszó fesztiválon lettek elsők, hanem az öntevékeny színjátszók országos versenyén is jól megállták a helyüket Suranyban. Igazán megérdemlik, hogy ide írjam a nevüket. Íme: Acsayné Pálenyik Ilona óvónő, Blanárné Sándor Ilona raktáros, kubicáné Viczena Erzsébet szakácsnő, Kalácska József tanító, Chovan László hnb-elnök. Valamennyien dicséretet érdemelnek Jókai Anna: Tartozik és követel című darabjának kiváló színre viteléért, Hatszor adták elő a darabot otthon és a környéken. Ízléses műsorfüzetükből megtudhatjuk, hogy a darabot a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére tanulták be és adták elő. A helyi efsz anyagilag támogatja a színjátszók munkáját. De nincs is olyan év, hogy egy-egy színdarabbal ne mutatkoznának be. Szeretnének a jövőben kamara-darabokat játszani, mivel kicsi a színpad, és kisebb csoportot összetartani is könnyebb. KURUCZ LUJZA
