A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-30 / 35. szám
Hősi múlt - országépítő jelen A FELKELÉS HAGYOMÁNYÁNAK SZELLEMÉBEN Hazánk nepe, Európa számos nemzete, a baráti szocialista államok, az antifasiszta ellenállás résztvevői egy kis nemzet nagy tettére, a dicső Szlovák Nemzeti Felkelésre emlékeznek ma. Velük együtt lapunk, a Hét is, szeretettel köszönti ezt a jubileumi évfordulót. Azok az írások és dokumentumok, amelyeket ünnepi számunkban közlünk és azok, amelyeket közel egy éven át a Hét hasábjain a „Hősökre emlékezünk“ sorozatban megjelentettünk, bár nem tudják a maga valóságában, megrázó erejével visszatükrözni a Szlovák Nemzeti Felkelést, mégis a szabadságért vívott, felejthetetlen, példás harcnak az igazát, jelentőségét elevenítik fel és sugározzák olvasóink tudatába. Az évforduló kapcsán politikusok és hadvezérek, tudományos dolgozók, irodalmárok és mások értékelték, fogalmazták újra a szlovák nép antifasiszta nemzeti felszabadító harcának politikai, osztály-, nemzeti, hadászati és erkölcsi jelentőségét. A publikációk mellett számos film, képzőművészeti alkotás, fényképgyűjtemény, múzeumi anyag és emlékmű dokumentálja a szlovák nép harcát, a felkelés eseményeit. Mindannak, amit a Szlovák Nemzeti Felkelésről tudunk, amit politikailag és művészileg megfogalmaztak, számos olyan közös nevezője van, amelyeknek egységesen kell gyökerezniük mindnyájunk szocialista tudatában és erkölcsi magatartásában. Sohasem szabad felednünk s főleg a fiatal generációnak kell tudatosítania, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés az elnyomott proletariátusnak az egész országra kiterjedő harca volt a fasiszta elnyomás alól való szociális, politikai és nemzeti felszabadításért. A mozgalom erejét a Szlovákia Kommunista Pártja által vezetett proletariátust képviselte. A felkelésben kibontakozott a marxista-leninista tanítás egyik ideológiai alapelve, amely szerint az osztályharc a történelem hajtóereje. A munkásosztály nemcsak a saját érdekeiért harcolt, hanem az egész nép érdekeiért, ezért beszélhetünk a felkelésről úgy, mint össznépi megmozdulásról, amelyben a munkásosztály a CSKP vezetésével elismert tekintélyre tett szert. A Szlovák Nemzeti Felkelésnek egyúttal internacionalista jellege is volt. Történelmi igazság, hogy a Szovjetunió széleskörű támogatást nyújtott a felkelés résztvevőinek. Sokat tett a felkelők felfegyverzéséért és szovjet csapatoknak a felkelés színhelyeire való gyors átirányításáért. Népünk viszonya a Szovjetunióhoz ezekben a forradalmi időkben egyre jobban mélyült, erősödött, és közös barátságunk vérrel pecsételődött meg. A Szlovák Nemzeti Felkelés megteremtette a feltételeket az embernek ember által való kizsákmányolása megszüntetéséhez, a bankok, gyárak, erdők, bányák államosításához és a földreform végrehajtásához. A nép forradalmi szervezetei, a nemzeti bizottságok is a felkelés idején alakultak ki. A felkelés további vívmányai: az iskolák államosítása, a közművelődés demokratizálása, a nép széles rétegeinek részvétele a közművelődésben. Amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját köszöntjük, nemcsak a múltra emlékezünk, hanem ennek nyomán a mát dicsérjük. Hiszen mindenütt, ahol a fiatal generáció, az úttörők, a turisták tömegei és a régi harcosok a felkelés nyomában járnak, az új élet virágzó színhelyével találkoznak. A szlovák hegyekben és völgyekben a Tátra alatt és a Vág mentén, a partizántüzek lobogását a martini kohók és a gépgyárak kazánházaiban lángoló tüzek szimbolizálják. A fegyverropogást az új gyárak, vízi erőművek, traktorok és kombájnok, óriási gépcsarnokok, a nagy építkezések lüktető zaja váltotta fel. Példátlan az a lelkesedés és önfeláldozás, amellyel a kommunsták, partizánok, munkások és szegényparasztok nekifogtak a tőkések nélküli, kizsákmányolástól mentes demokratikus élet megteremtéséhez, Szlovákia iparosításához, a mezőgazdaság kollektivizálásához. A „többet, jobbat, olcsóbban“ jelszó valóra váltásáért meghonosodott verseny, a szocialista brigádok, az újító mozgalom, a kollektív összefogás eredményeképpen Szlovákia gazdasági és kulturális élete példátlan fejlődést ért el. A gazdasági fejlődés bizonyítéka, hogy a társadalmi össztermék 1972-ig az 1948. évihez képest csaknem meghétszereződött, a nemzeti jövedelem az ötszörösére emelkedett. Szlovákia ipari termelése tizennégyszer nagyobb, mint a polgári köztársaságban volt. Az iparosítás felmérhetetlen gyorsasággal valósult meg az ötéves tervek folyamán. Csupán az első ötéves tervben 125 új ipari üzem épült. Az iparosításnak köszönhető, hogy nemcsak új iparágak születtek Szlovákiában, hanem több mutatóban megelőzzük Európa különböző országait. Például az egy főre eső villamosenergia-termelés Szlovákiában több, mint Magyarországon, Lengyelországban és Romániában; acél- és cementtermelésben nemcsak a szocialista gazdasági közösség államait, de Olaszországot, Franciaországot és Angliát is megelőzzük. Míg 1948-ban 837 millió kilowattóra villamosenergiát termeltünk Szlovákiában, 1972- ben ennek több, mint a tízszeresét, 10 387 millió kilowattórát termeltünk. 1948-ban 31 000, 1972-ben 327 ezer háztartási hűtőszekrényt gyártottunk. 1948-ban még nem gyártottunk tévékészüléket, 1972-ben 268 ezer darabot. Az iparosítás e fellendülését az is elősegítette, hogy óriási mértékben korszerűsödött, fejlődött a szlovákiai építőipar :1948 és 1972 között 223 milliárd korona értékű teljesítményt nyújtott. A több száz hatalmas iparvállalat mellett 650 ezer új lakás, egész városrészek, több száz iskola, kórház, művelődési otthon, szociális létesítmény, utak, hidak épülteit Szlovákiában. A mezőgazdaságban meghonosodott szocialista termelési viszonyok következtében gyors ütemben növekedett a mezőgazdasági termelés s emelkedett a falusi lakosság anyagi és kulturális színvonala. A búza hektárhozama 13 mázsáról 1973-ban 35 métermázsára, a cukorrépa több, mint 230 métermázsával, az árpáé csaknem 20 métermázsával emelkedett. Hatalmas összegeket fordítottunk a mezőgazdaság fejlesztésére, korszerűsítésére. Szlovákiában utazva jóleső érzés látni, hogy a falvakat, tanyákat, városokat és munkahelyeket, portalanított korszerű utak, autóbuszjáratok is összekötik. Ma már fejlett telefonhálózattal rendelkezünk. Az említett hatalmas gazdasági fejlődésnek valamint a nemzeti jövedelem növekedésének következtében ma már nemcsak, hogy nem ismerjük a munkanélküliséget, hanem az életszínvonal, a kereset, a fogyasztás, a lakáskultúra, a ruházkodás, az egészségügyi gondoskodás soha nem álmodott magas szintre emelkedett. Mindent az emberért, az ember jólétéért és boldogulásáért, ez a szocializmus egyik alapvető célkitűzése. Ennek megfelelően fejlődött a felszabadulás óta a közművelődés is. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint 284 ezer ember rendelkezett középiskolai és 96 ezer ember főiskolai végzettséggel Szlovákiában. A könyv- és lapkiadás, a filmgyártás, a rádió- és tévé adók hálózatának fejlesztése, műsoraik színvonalának emelése terén elért eredmények mellett Szlovákia lakossága kulturális és műveltségi szintjének emelkedését dokumentálja a tudományos dolgozók és intézmények számának örömteljes emelkedése is. Ez a néhány adat, melyet az élet felemelkedő és változó folyamatából kiragadtunk, szemléltetve azokat az eredményeket, amelyeket a gazdasági és kulturális felemelkedés terén Szlovákia a felkelés óta eltelt 30 év alatt elért, igazolja, hogy a harc nem volt hiábavaló, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés hozzájárult nemcsak a nemzeti felszabaduláshoz, hanem a szocializmus megvalósításához és a gazdag, boldog élet megteremtéséhez is. A dolgozók milliói tudják és érzik, hogy helyes volt az út, amelyen a felkelés után elindultunk, s úgy, mint ahogy a felkelés idején internacionalista egységben harcoltunk együtt szlovákok, oroszok, csehek, magyarok, ukránok, románok, lengyelek és más népek fiai, úgy építjük tovább testvéri együttműködésben a szocializmust. Ebben a szellemben készülünk a második világháború befejezése és Csehszlovákia felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplésére. MAJOR ÁGOSTON
