A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-16 / 33. szám
AZ SZNF 30. ÉVFORDULÓJÁRA Művészettörténeti adatok bizonyítják, hogy immár kereken két évszázada, hogy az útszéli hirdetőoszlopokról, a házak faláról vagy a kerítésekről a legközvetlenebb, s a legnépiesebb művészet a plakát szól hozzánk. Buzdít és int, serkent és óv, figyelmeztet és tájékoztat .. . Egyszerűen és kifejezően... A falragaszok ma ismert formája a XVIII. század végén született, s azóta nemcsak, hogy nagy népszerűségre tett szert, de a képzőművészet egy különösen izgalmas, egyedi ágazatává is fejlődött. Egykoron még Napóleon idejében történt, hogy valakinek az az eredeti ötlete támadt, miszerint a sikeres katonatoborzáshoz a hadseregnek egy szakasznyi ügyes rajzolóra is szüksége lesz! És ez a véletlen ötlet jelentette a plakátművészet ma ismert formáinak bölcsőjét. A politikai falragasz szőkébb értelemben vett történelme az 1848-as mozgalmi esztendőre vezethető vissza, pontosabban a párizsi proletariátus bátor felkelésére és a párizsi kommün kikiáltására, Engels is rendkívül nagyra értékelte a politikai plakát szerepét és kifejtette: a plakát küldetése a gyors és közvetlen tájékoztatás, a tömegeket befolyásoló politikai és eszmei hatás. Természetesen, a politikai falragaszok nagy szerepet játszottak o Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, a Lenin vezette szovjet állam politikai és gazdasági megerősítésének időszakában vagy a Szovjetunió szocialista országépítésének legnehezebb, kezdeti korában is. A politikai plakát így mindig az osztályharc szolgálatában állott, a haladó forradalmi hagyományok ápolója volt, jelentős ogitációs és politikai feladatokat teljesített, szükség esetén harcra szólította a tömegeket és így az újszerű, szocialista szovjet képzőművészet egyik úttörő ágazatává lett. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a plakátnak nagyon komoly feladata volt a Szlovák Nemzeti Felkelésben is. A különböző röplapok és az úgynevezett .villámplakátok" fontos szerepet játszottak az ellenállás megszervezésében, a harci tevékenység s a harci kedv fokozásában. A politikai plakát ezekben a döntő fontosságú, mozgalmas hónapokbpn fegyverbe szólított és mozgósított, elítélte a fasizmust és annak emberséget tipró, barbár módszereit: de ugyanakkor rugalmasan tájékoztatott is a harci helyzetről és a legsürgetőbb teendőkről... Ezeket a nagy történelmi pillanatokat idézi a Dosztojevszkij-sori pavilonban rendezett tárlat, melyet a Sajtó- és Tájékoztatásügyi Hivatal a Szlovák Nemzeti Felkelés harmincadik évfordulója alkalmából rendezett. A tartalmában s küldetésében egyaránt figyelemre méltó és érdekes politikai plakátkiállításon 26 szlovákiai, és hat cseh-, illetve morvaországi képzőművész alkotása, összesen 141 a Szlovák Nemzeti Felkelés ihlette plakát szerepel. A kiállítás — melynek anyagát az SZLKP KB, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége, a prágai Klement Gottwald Múzeum, a Matica slovenská, a Pravda Kiadóvállalat, a Szlovák Nemzeti Képtár és a Nyugatszlovákiai Nyomdaipari Vállalat bocsátotta a rendezőség rendelkezésére — a Szlovák Nemzeti Felkelés egyes évfordulóira megjelent alkalmi plakátok Ladislav Cisárik: Tisztelet és dicsőség az SZNF harcosainak (1973) és ünnepi falragasz-sorozatok legjavát mutatja be hűen tükrözve a különböző egyéni stílusirányzatokkal alkotó képzőművészek sajátos művészi felfogásait. Szerepel a kiállításon tipográfiai szöveges plakát, gazdag festészeti elemekkel átszőtt sokszínű falragasz és teljesen újszerű, mondanivalójában s képzőművészeti megfogalmazásában jelzett stílusú plakát is. Meggyőző erővel hatnak a fényképek és a grafikaifestészeti elemek egybeötvözésének igényével készült falragaszok. Ez a sokrétű változatosság nemcsak az alkotók őszinte művészi törekvéseit bizonyítja, hanem egyben a felszabadulás utáni szlovákiai plakátművészet fejlődésének beszédes bizonyítéka is. Figyelemre méltó például Stefan B e d n á r plakátsorozata. Az SZNF ötödik évfordulójára, tehát 1949-ben, festett plakátja a fasizmusra gépfegyvert rántó vöröskatona és a bátor szlovák partizán megbonthatatlan fegyverbarátságát bizonyítja, de egyben a békés országépítés első öt esztendejének eredményeire is utal. Stefan Bednórnak az egy évtizeddel később, 1958-ban készült alkalmi plakátján egy derűs arcú munkás és egy, a gondtalan gyermekkorát élő pionír csodálja együtt a szocialista építőmunka, a széles körű iparosítás látványos eredményeit. Külön kell szólnunk Lórin ez Gyulának, a KTak-i és Ostry GrúrS-i tragédiára figyelmeztető, kifejező vonalvezetéssel és színeiben is választékos művészi igénnyel rajzolt plakátjáról. Stefan Stef ka egy drámai harci mozzanat kifejező megelevenítésével emlékeztet a felkelés sűrű megpróbáltatásokkal teli napjaira. Ladislav Cisáriknak 1973-ban készült plakátja a Szlovák Nemzeti Felkelés internacionalista jellegét bizonyítja, Jozef Chovan legújabb, ez idén készült felkelési plakátja pedig a harminc év alatt végzett békés országépítés sikereit demonstrálja. Iludovít llecko falragaszain elsősorban a festői elemek kerülnek előtérbe; de o legfiatalabb képzőművész-nemzedék közül külön említést érdemel Ondrej Z i mjt a harsány temperákkal festett plakátsorozata, (őrtüzek a hegyekben, Emlék, Lángok, Tisztelet az anyáknak, Robbanás, Szülőföld, Szív). A kiállításnak egy külön részén olyan korhű dokumentumok erejével bíró falragaszok tekinthetők meg, melyek az egyes felkelési évfordálók ünnepségeinek műsorát közük Partizónskéban, Spisská Nová Vesen, Myjaván, Gútán, Trencínben, Komáromban, Martinban és hazánk sok-sok más városában s községében. Az említetteken kívül a tárlaton R. Altrichter, O. Békényiová, O. Bothová, P. Cibula, E. Fulka, M. Gáspár, M. Korcian, G. Lehen, O. Lupták, F. Ondro, A. Pepik, A. Richter, M. Spál, J. Sebő, V. Talác, K. Zábrady, M. Zálesky, E. Bacík és J. Figer plakátjai szerepelnek még. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára rendezett politikai plakátkiállítás érdekes képet ad a képzőművészet e sajátos ágazatának szlovákiai múltjáról és jelenéről s így a teljesség erejével hat. Annál örömtelibb megállapítás ez, mivel az itt szereplő 141 falragasz, röplap és egyéb plakátfajta csupán szerény töredéke mindannak a sok képzőművészeti alkotásnak, melyet festőink és grafikusaink e jelentős történelmi esemény kapcsán alkottak. A tárlat — melyet Bratislava után a közeli hetekben a Banská Bystrica-i Kerületi Képtárban a kosicei (kassai) Kelet-szlovákiai Képtárban is kiállítanak — egyben újszerű jelleggel is bír, hiszen ez az első ilyen tárgyú kiállítás Szlovákiában. Eddigi sikere és élénk visszhangja alapján ez a kezdeményezés a jövőben mindenképpen követésre méltó. BORSAI M. PÉTER hét 8