A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-02 / 31. szám

RÉGIBŐL ÚJ Régi, megunt, nyári ruhánkat újjá és divatossá varázsolhatjuk, ha recehorgo­­lással ujjakat és zsebeket készítünk hozzá. Még csinosabb, ha a nyakát és a szoknya alját horgolt pikókkal díszít­jük. MEGFELELŐEN MINDEN HELYZETBEN... % A munkahelyen, ahol naponta sok különféle ember találkozik — idősebbek, fiatalok, nők, fér­fiak, főnökök és beosztottak — gyakran felmerül a kérdés, ki, ki­nek, kit kell üdvözölnie. Helyes, ha a fiatal titkárnő el­várja, hogy főnöke köszönjön el­sőnek? Nem segíti elő a jó emberi kap­csolatokat, ha állandóan azt mér­legeljük, kit, ki köszöntsön elő­re. Az alapelv az, hogy aki a he­lyiségbe belép, az köszön azok­nak, akik már ott tartózkodnak. Az illendőség megkívánja, hogy a férfiak — vezető pozíciókban is — előre köszönjenek a nőknek, te­kintet nélkül azok beosztására. Ha valaki ezt mégis elmulasztja, ak­kor sem történik semmi, ha a fiatal munkatársnő köszön előre — esetleg éppen ezzel figyelmez­tetve felettesét „feledékenysé­­gére.“ A terített asztalnál néha nem tudjuk, mit kezdjünk az evőesz­közzel, ha éppen kis szünetet aka­runk tartani az étkezésben, vagy inni akarunk. Helyes-e ilyenkor a villát és a kést a tányér mellé az abroszra helyezni, vagy pedig a tányér pe­reméhez támasztani? Nem, ez nem helyes. A hasz­nált evőeszköz semmiképp sem való az abroszra, s a tányérhoz támasztva sincs a helyén, mert könnyen elcsúszhat. Ilyenkor, ha szünetet tartunk az evésben, a kést és a villát helyezzük a tá­nyéron keresztben, ezzel jelezve, hogy az étkezést folytatni akar­juk. Viszont, ha már jóllaktunk és befejeztük az evést, az evő­eszközt párhuzamosan egymás mellé fektetjük a tányéron. Ezzel a tányérok és evőeszközök eltaka­rítását is megkönnyítjük. Jó ötlettel a szép otthonért A fűtőtest, a radiátor, a modern laká­sokban nélkülözhetetlen, de nem válik a szoba díszére. Ha az ablak alatt he­lyezik el, még a legkevésbé zavaró esz­tétikailag, de ilyenkor is ötletes meg­oldással láthatatlanná tehetjük. Eltakar­hatjuk különböző fa- vagy fémrácsok­kal, de eltüntethetjük más módon is. Az itt közölt néhány kitűnő ötletből könnyen megvalósíthatjuk, leutánozhat­juk a számunkra legmegfelelőbbet A JÓ KONYHA TITKAIBÓL ANGOLOS ZÖLDBORSÓ. Készülhet frissen fejtett zöldborsóból, de té­len fagyasztottból vagy konzervből is. Számítsunk személyenként 20 de­ka kifejtett borsót, főzzük puhára, gyengén sós, cukros vízben. Szűrjük le és tálaláskor egy-egy vékony sze­let hideg vajat tegyünk minden adag tetejére, hintsük meg friss zöldpet­rezselyemmel és forrón adjuk az asz­talra. — Adhatjuk sült húsok mellé köretnek, de tükörtojással önálló fo­gás is lehet, ünnepi ebédnél esetleg előétel. Ugyanígy készül az angolos zöld­bab vagy vajbab, a karotka, az ujj­nyi vastag rudacskákra vágott tök, a paraj és a többi zöldfőzelék is. A FRANCIÁS ZÖLDBORSÓ szintén készíthető mind friss, mind konzerv­­borsóból. Személyenként 20 dekát számítva két deka vajjal, sóval, és egy kevés cukorral, valamint apróra vagdalt zöldpetrezselyemmel tesszük fel, így pároljuk puhára. Hasonló módon készülnek a többi franciás főzelékek is. — Ne bántsd Frici, nem akar semmi rosszat! — Anyu, nézd milyen szép kutyát festettem! — ön rendelt rovarirtót? — Innen telefonáltak, hogy jöj­jünk megjavítani a vízve­zetéket? — Lassabban, kollégák, las­sabban! Ez véletlenül az én kezem ...

Next

/
Thumbnails
Contents