A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-25 / 4. szám
. Ha megszólal a zene, nyugtalanná válik a a láb: ropná, cifrázná a táncot. A zene pattogó ritmusa és szárnyalása feloldja, feltüzeli, magával ragadja, sodorja, pörgeti, szinte megtáltcsítja az embert. Mozdulatai kecsessé, könnyeddé válnak, a lábak alig érintik a talajt, szökellnek, karikáznak, Talán ezek az erők és érzések munkálkodnak a Csemadok zeliezovcei (zselizi) helyi fiataljaiban is, akik egyéb efoglaltságuk mellett táncolnak a maguk örömére és mások gyönyörködtetésére. A táncegyüttes aránylag fiatal, alig négy éve alakult, mégis szép eredményekkel dicsekedhetnek. — Kicsi korom óta . . . Komolyan . . . Már kisiskolás koromban tagja voltam egy tánccsoportnak . . . Jelenleg a Népművelési Intézet hároméves koreográfusképző tanfolyamának vagyok a másodéves hallgatója. Az együttes tizenöt-húsz tagú. Fele fiú, fele lány. Jobbára gimnazisták. Állandó tanyen felléptek. Otthon is egyszer-kétszer. Szép sikerrel, ami buzdítólag hat, további lelkiismeretes munkára serkent. Betanult táncaik: Palotás, Szóló palotás, Garam menti leánytáncok. Most két új tánccal bővült a műsorunk: a Lassú és friss csárdással és a Leánykarikázóval. FIATALOK, LELKESEK mint rét felett a pillangók. Talán ősi erők szabadulnak el ilyenkor az emberben. A virtusos dobogásokban talán évszázadok haragjai és örömei duhajkodnak, a vad, mégis finom mozdulatok talán évszázadok rejtett szépséget jelenítik meg egy-egy pillanatba sűrítve. Megrendítőn szép, szívet-lelket gyönyörködtető, embert nemesítő és szépítő varázslattá válik. Mint egy pogány, de csodálatos szertartás, amely telve van ünnepi áhítattal, egyszerűséggel és alázattal, friss derűvel ujjongással. Pozsár Erzsiké, nyúlánk, határozott és magabiztos fellépésű lány az együttes vezetője. Három éve. Sok munka fekszik ebben a három évben, de sikerélményben sem volt hiány. — Miért csinálja? — Mert szeretem . . . nagyon szeretem. Többet nem tudo'k mondani. Nincs is rá szükség. Ebben a kétszavas vallomásban minden benne van. Meggyőzőbb választ nem adhatott volna. — Mióta foglalkozik a tánccal? goknak tekinthetők: Molnár Csilla, Nagy Yvette, Dóka Erika, Misúr Zuzka, Horváth Anna, Medo Giti, Török József, Bajkai Tihamér, Újváry József, Nagy Aurél, Juhász Béla és Horváth Géza. — A csoport nagyon lelkes és összetartó — mondja Pozsár Erzsi. — Gimnazistákról lévén szó bizony évenként változik az együttes összetétele. Ez bizonyos fokig gátolja a fejlődést. Sajnos így van, de mit lehet tenni? Három év óta minden országos és járási rendezvé-A sikert nem adják ingyen, keményen meg kell érte dolgozni. Jól tudják ezt a zselizi fiatalok. Az akarat, szorgalom és lelkesedés azonban nem hiányzik belőlük, így a várt eredmények sem maradhatnak el. Célkitűzésük: összefogni, együtt tartani az együttest, és tovább szítani bennük a lelkes tüzet, hogy munkájuk gyümölcseként még magasabb művészi teljesítményt nyújtsanak mindannyiunk örömére. L B.
