A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-25 / 4. szám
um lutri »nrsiil: Tizenhét éves vagyok. Beleszerettem egy nálamnál idősebb férfiba. Aztán teherbe estem. Mikor ezt közöltem vele, a válasza annyi volt, vetessem el. Én azonban ezt nem akartam, mert attól féltem, hogy azután már nem lehet többé gyerekem. Ilyesmiről ugyanis hallottam, A férfi beletörődött végül elhatározásomba, és azt mondta, nem hagy cserben, elvesz feleségül. Szeretjük egymást, s hogy én mennyire szeretem őt, ezt nagyon Jól tudja. Ügy alakultak a dolgok, mintha rendben lett volna minden. Aztán nagyon megváltozott. Már veszekedtünk is, sőt pofon is ütött. Holott még csak a felesége sem vagyok. Nem tudtam rá haragudni. Azon járt az eszem, hogy véget vetek az életemnek. 0 azonban ezt megakadályozta. Talán bele Is tudtam volna nyugodni abba, hogy szakítunk, de féltem a jövőtől, ml lesz velem, és főleg mi lesz a kisbabával, ha megszülöm, mert még nem voltam terhes, amikor munkát akartam vállalni, de sehol nem akartak fölvenni, hogy még nagyon fiatal vagyok. Akadt volna számomra olyan hely, ahonnan hetente csak egyszer járhattam volna haza, de ő ebbe sem ment bele, így máig sem dolgozom. S így továbbra is ragaszkodnom kell hozzá, hiszen szeretem, " Szeretném, ha az olvasók segítségemre lennének tanácsaikkal. Jelige: Oh baby Tizennyolc éves lány vagyok. Néhány éve megismerkedtem egy fiúval és nagyon megszerettem. Sajnos, az utóbbi időben megváltozott, és még arra sem volt képes, hogy a leveleimre válaszoljon. Elmentem a falujába és érdeklődtem. Válaszaimra olyan feleleteket adott, hogy azok nem lehetnek igazak. Hosszan elbeszélgettünk akkor, és világosan értésemre adta, hogy én nem akarom őt, hogy rá csak akkor van szükségem, ha más nincs. Ilyeneket azért mondott, mert látta, hogy beszélgetek az egyik barátjával. Sajnos, a beszélgetésünkből semmi jó nem származott. Még föltételeket Is szabott. Az egyik ezek közül olyan, hogy bizonyítsam be neki, hogy szeretem. Erre nem voltam hajlandó ráállni, mert amit kért, azt soknak találtam. Ezzel útjaink elváltak. Szeretném, ha az olvasók segítségemre lennének tanácsaikkal. Jelige: Érted vérzik a szívem Válasz „Otthonra vágyom" jeligére Hét éve vagyok özvegy. Nagyon rossz egyedül. S mivel az ön sorsát hasonlónak látom, úgy gondoltam, összeköthetnénk az életünket, természetesen, csak azzal a feltétellel, ha nincsenek rossz szokásai, nem iszik, nem kártyázik stb. Nem szeretnék ugyanis csalódni, szomorú lenni. Egyedüli problémám, hogy rossznak érzem a magányt, és szeretném, ha lenne valaki mellettem. Van egy lányom, de a férjével külön élnek tőlem, ritkán találkozunk, s ha olykor meglátogat, akkor is kevés az ideje, hiszen három gyermeke van, s mind a ketten dolgoznak. Hatvannégy éves nyugdíjas özvegy vagyok, és nem az anyagiak késztetnek arra, hogy valakihez kössem az életem. Megint megismétlem, rossz egyedül, szeretném, ha lenne valaki mellettem, amikor beteg vagyok, amikor mások segítségére szorulnék. De azt is unom, hogy minden apró munkáért fizetnem kell, még a favágásért is, mert én nem bírok férfimunkát végezni. Ha megfelel önnek mindaz, amit megírtam, válaszoljon az Emberi sorsok rovatában, hogy hol találkozhatnánk. Jelige: Kezdjük újra „Válasz „Boldogság merre vagy“ jeligére Egy józan életű, tapasztalt férfi kérdi öntől: ha öt évig boldog volt a férje mellett, mi az oka, hogy a boldogságának vége? Próbáljon önmagába nézni. Ha a férje távol dolgozott, hogy tudott volna önnek segíteni? Merem állítani, hogy ha illendően fogadná a munkából fáradtan hazatérő férjét és a gyermekeit is az apjuk szeretetére nevelné, egészen máshogy alakulna az élete. Leveléből kiérezhető, hogy különösen nem ragaszkodik a férjéhez, mehet, amerre akar. Megismerkedett egy olyan férfival, aki 13 évvel idősebb önnél, s ennek talán örül is. Persze arra nem gondol, hogy vajon az a férfi keresni fog-e hatodmagára? Nem beszélve arról, hogy más egy édesapa és más egy mostoha viszonya a családhoz. Azt mondom, hogy egy józan gondolkodású asszony egy rossz emberből Is tud jót nevelni, míg a rossz gondolkozású asszony a legjobb embert is elronthatja. Csak ezzel tudom magyarázni, hogy a férje iszik. Fogadja meg a tanácsomat, várja őt haza a munkából szeretettel, ragaszkodással, akkor minden rendbe jön. Jelige: Egy jóakaró „Válasz „Térj vissza hozzám, hiszen szeretlek" jeligére Nagy érdeklődéssel olvasom az Emberi sorsok rovatban közölt írásokat. Ezek között találtam rá a te soraidra, amelyekre a barátom segítségével szeretnék válaszolni. Húszéves vagyok, most töltöm a katonai szolgálatomat, így tudok egyet-mást mondani neked a fiúk változásáról. Sose gyötörd magad olyan fiúkért, akik eldobták a szívedet, és nem tudnak várni. Feledd el őt, hiszen úgysem érdemli meg a szerelmedet. Azt tartsd szem előtt, hogy nem egy virág nyílik a réten. Fiatal vagy még, előtted az élet, járj társaságba és majd rátalálsz az igazira, akivel boldog leszel. A halálra pedig sose.gondolj, különösen egy olyan fiú esetében, aki igazán hű szerelemmel nem szeretett. Jelige: Nem volt szép tőle Válasz „Mit tegyek" jeligére Ne haragudj, hogy tegezlek. Huszonhárom éves vagyok, és úgy gondolom, ettől te sem vagy több. Nagyon elgondolkoztatott a leveled. Az | én sorsom is hasonló volt a tiédhez. Azzal a különbséggel, hogy engem a fiú elvett. De itt kezdődtek a problémák. Házasságkötés után mindenben hibát talált. Bennem és a gyermekben is. Gyermekünk ugyanis még az esküvő előtt megszületett. Míg ő katonai szolgálatát töltötte, én a gyermek gondozása mellett dolgozni jártam. Mikor leszerelt, egyszerre rosszra fordult a házasságunk. Egyikünk sem akarta a végeláthatatlan vitákat, megegyeztünk a válásban. A problémákat azonban ezzel sem oldottuk meg, hiszen ott volt a gyerek, akihez mind a ketten ragaszkodtunk. Végül is belátta, hogy nekem kell nevelnem a gyermekünket. Lassan már iskolába megy, de az apját még nem ismeri. Mert az apja nem kíváncsi rá. Később megismerkedtem egy férfival, akivel boldogan élünk. Boldog feleség és boldog anya vagyok. Kislányomnak is nagyon jó apukája akadt. Azt tanácsolom, várj, míg megtalálod az igazit. Ne sajnáld az olyan férfiakat, akik gyorsan továbbállnak, ha megtudják, hogy kislányod van. Azokból úgysem lenne jó férj és apa. Kislányodra legyél mindig büszke, ne szégyelld a falu. előtt. Gondolj azokra, akik anyák szeretnének lenni és nem lehetnek. Neked ezt a sors megadta, és erre légy büszke. Bízzál az életben, és neked is sikerülni fog. Jelige: Fehér sziklák Huszonhárom' éves vagyok. Irodában dolgozom. Boldogtalannak érzem magam. Feleségemmel nem tudtuk megérteni egymást. Elváltunk. Egy gyermekünk van, s tartásdíjat fizetek. Szeretnék boldog lenni és megismerkedni olyan 18—23 éves lánnyal vagy asszonnyal, akivel megértenénk egymást. Egy gyermek nem akadály. Jelige: Két összeillő ember Huszonhárom éves, 174 cm magas, barna* diplomás, idegen nyelveket beszélő, irodalmat kedvelő lány vagyok. Szeretnék megismerkedni hozzám illő, irodalmat kedvelő férfival (32 éves korig). Fényképes levelekre sajátkezűleg válaszolok. Jelige: Csillagszóró KONTÁR GYULA felvétele SZŐNYEG A LAKÁSBAN A padlókon elhelyezett textileknek kettős — fizikai és szellemi — feladata van. Fizikai, mert a hideg burkolatot meleggé varázsolják, mert a parkettát óvják. Szellemi funkciójuk a gyönyörködtetés. A szőnyegek foltjai, formájuk, méretük alapvető emberi cselekvésekre, szituációkra, mozgásra és megállapodásra utalnak. Vonal és foltkarakterük is van. Egy hosszú szőnyeg, (aminek a hossza 3—4-szerese a szélességének) mindenkor valamilyen irányt jelöl. Ha folyosón vagy lépcsőn vonul végig, célt jelöl ki és végigjárásra késztet minket. Ha egy reprezentatív terem két szemben lévő ajtaját köti össze, akkor szinte új teret, folyosót hasít ki a nagy helyiségből, Kisebb léptékben ugyan, de otthonunkban is érvényesülnek ezek a hatások. A hosszú szőnyeg átvezethet az előszobán, a nappalin, a halion is, ilyen módon egy bizonyos „közlekedési sávot" jelölve meg a szomszédos helyiségek ajtaja felé. A szőnyegek azonban gyakrabban bútoregyütteseket összefogó jellegűek. Egy társalgógarnltúra elemeit vagy a több különféle fotelből, kanapéból, dohányzóasztalkából összeállított társalgót az alájuk terített szőnyeg egységbe kovácsolhatja. Ugyanúgy összefoghatja egy szőnyeg az étkező támlásszékeit és asztalát, vagy egy íróasztalt és a hozzátartozó telefon- és írógép- asztalka, karosszék, papírkosár együttesét is. Sok esetben alkalmas rá, hogy egy jelentős, kedves bútordarabunkat hangsúlyozza, kiemelje. A harmónia és a kontraszt törvényei a lakástextilnél is érvényesülnek. A szőnyeg vagy „játsszon alá“ a bútorok színeinek, vagy éppenséggel nagy kontraszttal emelje ki a formájukat.*» A nyers, romantikus képzettársításokat elindító subaszőnyeg nem helyezhető el más szellemű — antik — bútorok közé, a parasztos bútoroknak viszont pompás kiegészítője. Ugyancsak jól hat és „helyére kerül" hálószobában, ágyon, falon, ágy előtt is, mert megnyugtató, meleg, védelmet adó jellegű. Ne idegenkedjünk a szőnyegpadlótól sem. Töretlen, összefüggő színfoltjuk megnyugtatóan hat, összefogja a lakás hangulati jellemzőit. Viszont ha mintás a szőnyeg és a bútor kárpitozása is, ügyeljünk a minták léptékére, mert a kicsi mintás szőnyegen elvész, beolvad a kismintás bútor. Ha pedig mindkettő nagymintás, akkor túl harsány lesz az együttes. Általában figyelembe véve a mai lakások méreteit, nem engedhető meg egy helyiségben egynél több nagymintás lakástextil alkalmazása. Ne szórjuk tele szobáinkat „művészi rendetlenségben“ klsebb-nagyobb, különböző technikával készült, különféle színű és bolyhosságú szőnyeggel, textíliával, hanem csak oda fektessünk szőnyeget, ahol annak szerepe, jelentősége van.
