A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-21 / 25. szám
Falvaink, fiataljaink JÁN JANOVIC mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter Fiatalabb olvasóink akkortájt születtek, amikor a mai szocialista mezőgazdasági termelés alapjait kezdtük lerakni. A kenyeret és a húst akkor még jegyre árulták, s tejboltok csak a nagyobb városokban voltak. Egy-egy faluban legfeljebb két-három bolt árusította a legszükségesebbeket. A házakat jobbára zsúpfedél vagy zsindely fedte. A háziállatok — a tehén, a ló, mint a parasztember legfőbb vagyonkája s a mezei munkában egyetlen segítőtársa — egy udvarban és nem ritkán egy fedél alatt éltek az emberrel. Amit a paraszt termelt, azt jórészt mogo fogyasztotta el. A termékeknek csak egy kis hányada került feldolgozásra az élelmiszeriparban. Az élelmiszeripari össztermelés értéke, mintegy hárommilliárd korona volt, ami a mai termelésnek — noha még ezt sem tekinthetjük rekordnak — az egyhetede volt. A parasztember éppen munkája révén a társadalom peremére szorult. A mezőgazdasági termelés másfél millió kisparaszti gazdaságban és harminchárommillió apró parcellán folyt. Ilyen volt falvainkon a helyzet mielőtt szocialista forradalmunk egyik fontos feladata, a föld forradalma megvalósult volna. Az érdekek szétaprózottságát, Szlovákia elmaradottságát a cseh országrészekkel szemben, még bonyolultabbá tette az ipari fejletlenség, amely sok munkanélkülit kivándorlásra kényszerített. A föld képtelen volt eltartani a mezőgazdasági lakosságát. Száz évvel a jobbágyság felszabadítása után a nagybirtokosok, a gabonamonopóliumok és bankok újabbkori kizsákmányolásának módszerei konzerválódtak. A végrehajtók gyakrabban járták falvainkat, mint az állatorvosok, agronómusok és zootechnikusok, akik akkoriban szinte nem is léteztek. Ebből o helyzetből a kommunista pórt mutatta meg a kivezető utat, amikor Banskó Bystrica-i (besztercebányai) konferenciáján 1937-ben, tehát a köztársaság szétdarabolásának előestéjén kidolgozta Szlovákia iparosításának tervét és a szlovák nép anyagi, szociális és kulturális felemelkedésének programját, nem feledkezve meg a parasztságról. A kommunista párt részéről ez nem volt valamiféle propaganda-manőver, amint később, például a Szlovák Nemzeti Felkelés idején is napirendre került ez a probléma. A Nővé slovo 1944. október 15-én közölte Michal Falfan cikkét a parasztság útjáról. „A parasztkérdést alapvetően kell megoldani, párhuzamosan Szlovákia iparosításával. Ami a kisparasztok életszínvonalának emelését illeti... egyetlen megoldás lehetséges: a nagybirtokok kisajátítása és felosztása a kisparasztok között. Termőföldjeink anynyira túlterheltek, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy termékeit más is élvezze, mint az, aki teljes mértékben rá van utalva, aki dolgozik rajta, azaz a parasztság. Azonban annak is a tudatában kell lennünk, hogy a kisparaszt a kisajátított nagybirtok területén nagyobb termést csak a szövetkezetesítés, azaz nagy területi egységek korszerű mezőgazdasági gépekkel való közös megművelésével érhet el. Célunk a parasztság életszínvonalának emelése, ezért a föld megművelésének azokat a módszereit kell választanunk, amelyek csökkentik a fáradságos fizikai munkát és magasabb terméshozamokat biztosítanak." Ezért ma, harminc évvel a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulása után Szlovákia parasztságának eddig megtett útját, mint a felkelés forradalmi gondolatainak folytatását, mint a nyomorból és az elmaradottságból való felemelkedést értékeljük. Sok helyre lenne szükség, ha a felkelés óta eltelt harminc év alatt elért mezőgazdasági fejlődést minden vonatkozásában értékelni akarnánk. A termelőerők fejlesztése területén szinte összehasonlíthatatlan számokkal találkozunk. A termelési bázis, amelytől egykor Szlovákia mezőgazdasága függött, alapjában megváltozott. Szlovákia, ami mezőgazdaságának átalakulását illeti ma már számos ország munkásai és parasztjai számára szolgál példaképül. Továbbra is döntő tényező, hogy általános iparosítás teljes gazdasági fellendülés nélkül, különösképpen Szlovákiában mezőgazdasági jellegű termelésre falvainkon nincs meg a lehetőség. Nincsenek meg o legalapvetőbb szociális feltételek. E probléma megoldásában látjuk a munkás-paraszt szövetség legfőbb jelentőségét és annak a győzelemnek a jelentőségét, amelyet a burzsoázia fölött 1948 februárjában elért. A szocialista mezőgazdaság fejlesztésének helyes útja értékelésének legdöntőbb kritériumai végül is az elért eredmények. A szocialista szektor anyagi-műszaki bázisát gyakorlatilag alapjától kezdve kellett felépítenünk. 1948 és 1973 között a szocialista mezőgazdaság fejlesztésére szózötvenmilliárd koronát, Szlovákiában több mint negyvenmilliárd koronát ruháztunk be. Nagy jelentősége van a mezőgazdasági vegyiparnak: mind a műtrágyák, mind a gyomirtó és növényvédő szerek gyártásának a növénytermesztés és állati termékek termelése területén. A háború előtti tizenhárom kilogrammal és az 1948—49-es tizennyolc kilogrammal szemben 1973-ban a műtrágya-felhasználás országos viszonylatban meghaladta a hektáronkénti 200 kg-ot (tiszta tápanyagokban számítva), s az ötödik ötéves terv végére eléri a 220 kilogrammot hektáronként. A szocialista mezőgazdasági vállalatok létrehozásával párhuzamosan szervezni kezdtük a mezőgpzdaságnak dolgozó ipari szolgáltatásokat is — főképp Szlovákia területén. Míg az első Csehszlovák Köztársaságban Szlovákia területén mindössze két mezőgazdasági szakközépiskola (technikum) működött, és tudományos kutatási bázissal gyakorlatilag nem rendelkeztünk, ma Szlovákiában 43 mezőgazdasági szakközépiskola és technikum, és két mezőgazdasági főiskola működik, ahonnan évente 500 szakember kerül a mezőgazdaságba. Tudományos-kutató tevékenység 14 intézetben folyik. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődését az említett egyértelműen pozitív eredmények szempontjából vizsgálva joggal elmondhatjuk, hogy kommunista pártunk, amely mezőgazdasági politikájában a IX. kongresszus fő irányvonalának megvalósítása terén a lenini szövetkezeti gondolatból és a Szovjetunió gyakorlati tapasztalataiból indult ki, valóban nagyszabású alkotást hozott létre. S ugyanakkor még csak a szocialista mezőgazdasági rendszer által nyújtott objektív lehetőségek racionális kihasználásának a küszöbén állunk. Elsősorban a mezőgazdasági termelés egyes ágazatai koncentrációjának, kooperációjának, szakosításának problémáját oldjuk meg, mint a tudományos-műszaki forradalom továbbfejlesztésének alapfeltételét. Szeretném felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy a fejlődésnek ebben a szakaszában övék lesz a szó. Ez a szakasz semmivel sem lesz könnyebb, mint o kollektivizálás és az építés szakasza volt és továbbra sem nélkülözhetjük a munkások, parasztok és a műszaki értelmiség személyi hősiességét. Sőt, a most következő munka még inkább igényli majd a lelkesedést és a nagyfokú személyi felelősségtudatot. Mezőgazdaságunk egy dolgozóra számítva 100 ezer korona értékű alapvető termelőeszközökkel rendelkezik. A fiataloknak meg kell szerezniük a megfelelő műveltséget, tudományos ismereteket. Am a tudománynak mint termelőerőnek felhasználása nem könnyű feladat. És e téren nem lehet gyors és látványos sikereket elérni. De talán éppen a fiatalok előtt álló feladatok nagysága lesz egyik forrása és ösztönzője annak az örömteli munkának, melyet pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés további fellendítésére hozott határozatának teljesítésében igényel. Nagy László felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságinak képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő; Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes; Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon J. Sámel, a 24. oldalon Prandi Sándor felvétele