A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-14 / 24. szám
Uíáms Mm hatvanas évek elején az öntevékeny színjátszás, mint ismeretes, válságba került nálunk. Okaira talán már nem is szükséges rámutatni. Új formák keresése vált szükségessé ezen a területen is, hogy a színjátszás az irodalom kedvelői ne veszítsék el „életelemüket“. Egy-egy színdarab betanulása nagyon sok fáradságba került és hosszú időt vett igénybe. Ennek ellenére sem talált aztán az előadás megfelelő visszhangra a közönség körében. Ilyen előzmények, illetve kudarcok tették szükségessé új utak keresését, újfajta műsorok összeállítását. A komáromi járásban elsőként Izsán alakult irodalmi színpad 1963-ban a CSEMADOK helyi szervezetének keretében. Az alapító Romlási Menyhért tanító volt, aki azóta is rendezője (többször szereplője is) a Jókai Irodalmi Színpadnak. A közelmúltban elbeszélgettünk vele, visszapergettük az . elmúlt időszak eseményeit az indulástól napjainkig. 1 — A kezdet elég nehéz volt. Új formákat kellett találni, hogy felkeltsük a nézők érdeklődését, kielégíthessük megnövekedett igényeiket. Eddig tizenkét bemutatót tartottunk. Jelentősebb közülük a Híd, a Juhász Gyula összeállítás, két Ady-összeállítás, az Arany-balladák. Ahogy telt az idő, úgy növekedett a műsorok igényessége is. Az említett műsorok jelentették az irodalmi színpad fejlődésének egy-egy állomását. A megalakulással egyebek között az volt a cél, hogy összetartsuk az irodalomkedvelő fiatalokat. Vannak együttesünknek olyan tagjai, akik kezdettől részt vesznek az irodalmi színpad munkájában. Mások viszont csak egy-egy alkalomra „ugrottak be“. Ezek közül aztán néhányon megmaradtak állandó tagjaiként az együttesnek, hosszabb időre. Mindig fontosnak tartottuk az új utak keresését. A törzsgárda érdeme elsősdrLan, hogy évről évre magasabbra tudtuk emelni az igényesség mércéjét, ök voltak azok, akik magukkal tudták ragadni az új tagokat is. A hatvanas évék közepétől kezdődően sorra alakultak az irodalmi színpadok a járásban. Ez tette szükségessé illetve lehetővé, járási irodalmi színpadi fesztiválok szervezését. Lehetőség nyílt az összehasonlításra s ennek következtében a célirányosabb fejlődésre. A Járási Népművelési Központ és a CSEMADOK járási bizottsága részéről megfelelő erkölcsi, szakmai és anyagi támogatásban is részesültek a működő csoportok. A járási fesztiválok jó alkalmat nyújtanak a nagyobb tömeg előtt való szerepléshez, s ez nagyban elősegíti a csoportok fejlődését. Az eddigi összeállítások közül a legnagyobb siker A hűség tövisei című lírai oratórium volt, amelyet Izsák Lajossal közösen rendeztünk 1971-ben. Ezzel az összeállítással eljutottunk a Jókai-napokra és ott elnyertük a zsűri különdíját. Még ugyanannak az évnek őszén meghívást kaptunk, hogy látogassunk el ' Balassagyarmatra. Az említett összeállítással szerepeltünk itt a Madách Imre Irodalmi Színpadi Napokon, s elnyertük a zsűri különdíját, amit igen nagy sikerként könyvelünk el. Ebben az összeállításban hat férfi és 18 tagú női kórus szerepelt, (a legfiatalabb egy 16 éves kislány, a legidősebb pedig egy 72 éves nagymama volt). Valamennyiük számára felejthetetlen élményt nyújtott az említett fesztiválom való részvétel. Eddigi műsorszámainkat hazai magyar íróknak és költőknek, magyar ' klasszikusoknak és kortárs-íróknak, valamint a világirodalom nagyjainak műveiből állítottuk össze. Volt egy olyan műsorunk — Apámra, anyámra emlékezem címen —, amelyben csak nők szerepeltek. Tavaly Izsán került megrendezésre az irodalmi színpadok járási fesztiválja, abból az alkalomból, hogy csoportunk a Jókai Irodalmi Színpad ekkor ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját. Az ünnepségen részt vettek az alapító tagok is. A CSEMADOK járási bizottsága elismerő oklevéllel jutalmazta a jubiláló együttes tagjait. Az irodalmi színpad Poór János: „Csak egy darabka ég“ című összeállítását tanulták be, Varga Erzsébet és Komlósi Menyhért rendezésében. Bízunk benne, hogy a hagyományokhoz híven ez a műsor is sikeres lesz. KURUCZ LUJZA *
