A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-14 / 24. szám

SSaiiMIDOß as ßaa MUNKÁSÉNEKKARAINK TALÁLKOZÓJA A közelmúltban ismét jelentős tár­sadalmi és kulturális eseménnyel lettünk gazdagabbak: a CSEMADOK Központi Bizottsága a Szakszerveze­tek Szlovákiai Tanácsával, a Roífta­­vai (Rozsnyói) Járási Nemzeti Bi­zottsággal és Városi Nemzeti Bizott­sággal karöltve — a Szlovák Nemze­ti Felkelés harmincadik és a Rozs­nyói Munkásdalárda megalakulása 110. évfordulójának jegyében — meg­rendezte a csehszlovákiai magyar munkásénekkarok első találkozóját. Kerek „ezüstjubileumát“ ünneplő szövetségünk életében fontos szere­pet tölt be az egyre népszerűsödő kórusmozgalom. Munkásénekkara­inknak azonban az öntevékeny mű­vészeti munka általános sikereinek öregbítése mellett — mint azt ün­nepi köszöntőjében dr. György Ist­ván, a CSEMADOK Központi Bi­zottságának titkára is hangsúlyozta — az eseményekben gazdag szlová­kiai magyar munkásmozgalom em­lékeit idézve hagyományőrző külde­tésük is van. Talán elég példaként megemlíteni a burzsoá csehszlovák köztársaság évtizedeit, a kassai, a rozsnyói, a tornóci, a komáromi vagy a kosuti munkásösszejöveteleket és tüntetéseket, ahol a tüntető munká­soknak és parasztoknak nemegyszer szembe kellett nézniük az állig fel­fegyverzett, élesre töltött puskákkal, szuronyokkal kivonuló csendőrökkel. A kizsákmányolás évtizedeiben, a tüntetéseken, a börtönben, de mun­ka közben vagy a pihenés óráiban is mindig hű kísérője volt az osz­tályharcos munkásnak a forradalmi dal. Ezekben a mozgalmas események­ben fontos szerepet töltöttek be a csehszlovákiai magyar munkásének­karok is. Aktivizálták a dolgozók széles rétegeit, terjesztve a forradal­mi s a tömegdalokat, amelyek az elnyomatás idején erős kihatással voltak a kommunista párt által szer­vezett tüntetések harcosságára és a különböző sztrájkokra. Ezért termé­szetes kötelességünk, hogy e haladó hagyomány őrzői s dolgos ápolói le­gyünk. Ezt a határozott szándékot volt hivatott igazolni a hazai ma­gyar munkásénekkarok rozsnyói se­regszemléje, amely a kórusok széles körű aktivizálása mellett egyben tár­sadalmi érvényesülésük segítőjének nek is bizonyult. Bécsi munkásinduló, Oj Dnyep­­ro..., RuSaj junaő Tatier, Vörös Csepel, Barikádra! — mind meg­annyi ismert forradalmi dal... A vendéglátó város énekkarának pontos, szép előadásában hallottuk őket a dalostalálkozó nyitányaként. A Rozsnyói Munkásdalárda műsora után kedves ünnepély színhelye lett a városi nemzeti bizottság nagyter­me: a gratulánsok hosszú sora kö­szöntötte a megalakulásának 110. év­fordulóját ünneplő Munkásdalárdát! Az SZSZK Művelődésügyi Miniszté­riuménak képviseletében dr. Koczka István felolvasta és átadta Miroslav Válek művelődésügyi miniszter üd­vözlő levelét. A további sikeres te­vékenységre serkentők sorában ott voltak továbbá a régi bányászváros mai vezetői, a CSEMADOK Közpon­ti Bizottságának, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának, a Bratislavai Népművelési Intézetnek, a környék­beli üzemeknek és a jubileum kap­csán rendezett dalostalálkozón sze­replő kórusoknak képviselői. Figyel­mes és kedves mozzanata volt még ennek a bensőséges ünnepélynek, a Rozsnyói Munkásdalárda karnagyá­nak, Mikus Imrének és legrégibb tagjainak külön felköszöntése. Az ünnepi est folyamán színpadra lépett a komáromi Egyetértés Mun­kásdalárda, mely ugyancsak több mint félévszázados múltra tekinthet már vissza. Jarábik Imre karnagy dr. Koczka István felolvassa Miros­lav Váleknek, az SZSZK művelődés­ügyi miniszterének üdvözlő levelét vezényletével különösen Kodály Zol­tán: Fölszéllott a páva és Vásárhe­lyi Zoltán: A munka harangszavai című dalok előadásával jeleskedtek. A dalos ajkú Zobor-vidék üzenetét hozták a vadregényes Gömör köz­pontjába, Rozsnyóra a CSEMADOK zsérei helyi szervezete énekkarának tagjai. Zsére a nyitrai járás egyik jellegzetes községe, ahol az ének­lésnek ugyan réges-régi hagyomá­nya van, a karének azonban 1971 ja­nuárjáig szinte ismeretlen műfaj volt. Ekkor egy törekvő, fiatal taní­tó kezdeményezésére megalakult a CSEMADOK zsérei vegyeskara, mely azóta is a kórusalapító Simek Viktor vezényletével énekel. Ezúttal is bebi­zonyosodott, hogy műsorszámaik tö­kéletesen kidolgozottak és a hang­képzésük is példamutató. Sikerrel szerepelt munkásénekka­raink találkozóján a gömörhorkai üzemi klub Sajóvölgye énekkara is. melynek tagsága négy község — Gö­­mörhorka, Kuntapolca, Páskaháza és Pelsőc — énekeseiből toborzódik. Előadásukban ezúttal öt dalt hallot­tunk, amelyek közül különösen A Vörös Hadsereg indulója és a Szél zúg ... című dalok tetszettek. Az egykori „vörös Fülek“ forradalmi, haladó hagyományainak folytatója a CSEMADOK füleki helyi szervezeté­nek énekkara, amely az utóbbi esz­tendőkben Csaba Miklós vezényleté­vel legaktívabb kórusaink egyike lett. Az ő előadásukban is öt dalt hallottunk; ezek közül különösen A gyár lege tikkadt című szovjet for­radalmi dal és hangulatos népdalfel­dolgozásaik arattak nagy sikert. A csehszlovákiai magyar munkás­énekkarok rozsnyói fesztiváljának szlovák vendége a krompachyi üze­mi klub énekkara volt, Szlovákia egyik legrégibb s egyben leggazda­gabb hagyományokkal büszkélkedő munkáskórusa. Szintén több mint öt­ven esztendeje alakult, és a felsza­badulásig tartó nehéz osztályharcok­ban dallal bátorította a sok próbát kiállt helyi munkásságot. Örökre emlékezetes marad az emlékezetes krompachyi lázadás hősi halottainak temetésén tartott nyilvános fellépé­sük. A kórus az utóbbi negyedszázad során számos rangos fesztiválon és seregszemlén szerepelt. Ezúttal is teljes mértékben igazolta jó hírne­vét, mely az énekkar tagjainak lel­kes munkáját és Harakály Tibor kar­nagy hozzáértő vezetését bizonyítja. A kórus külön erőssége a tiszta in­tonáció és a szólamok kiegyensúlyo­zottsága, amivel körültekintő műsor­választás párosul. Másnap, munkásénekkaraink nyil­vános bemutatóját követően érdekes és tartalmas szakelőadások hangzot­tak el a dél-szlovákiai munkásmoz­galomról, a munkásénekkarok sze­repéről s azok szlovákiai sajátossá­gairól, továbbá a rozsnyói, füleki és komáromi kórusok eddig végzett, több évtizedes munkájáról. Munkásénekkaraink sikeres rozs­nyói találkozója egész kórusmozgal­munk gazdagodását és fejlődését iga­zolja. Remélhetőleg, a jövőben rend­szeresen találkozunk majd velük a seregszemléken s fesztiválokon. B. M. P. Dusza István felvételei A Sajóvölgye énekkar Az Egyetértés Munkásdalárda

Next

/
Thumbnails
Contents