A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-31 / 22. szám
m laa mottevő eredményeket, addig az utóbbi időben a több alakulóban lévő (pl. a dunaszerdahelyi) énekkar mellett hét felnőttkar — a nagymegyeri (kezdetben Kulcsár Rezső, később Ág Tibor vezetésével), a dióspatonyi (Molnár Jánosné vezetésével), a pozsonyeperjesi (Jarábik Imre vezetésével), a somorjai (Pokstaller László vezetésével), a bősi (Horváth Endréné vezetésével), valamint az illésházi és az ekecsi — működik állandó jelleggel. Hogy a járásban az énekkari mozgalom évről-évre ilyen örvendetesen fejlődik, abban nem kis része van a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának, amelynek tagjai közül többen a járás énekkari kultúrájának kiemelkedő képviselői. Irodalmi-színpadi tevékenységről a járásban egészen a hetvenes évek elejéig úgyszólván nem lehet beszélni. A hatvanas évek közepén működött ugyan a járásban egy irodalmi színpad — a dunaszerdahelyi Híd — s alakult egy-egy Nagyudvamokon, illetve Várkonyban is, ezek szétesése után azonban hosszabb „hallgatás“ következett, s csak a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ 1970-ben megalakult Fókusz Irodalmi Színpad sikereinek és eredményeinek a hatására kezdenek az utóbbi egy-két évben egymás után alakulni az irodalmi színpadok, a CSEMADOK helyi szervezeteinek keretében. Ismét jól működik a várkonyi irodalmi színpad, a nyárasdi Sarló Irodalmi Színpad a múlt évben a Jókai-napokra is eljutott, most kezd jelentősebb tevékenységet kifejteni az ekecsi, a somorjai és a nagymegyeri, de alakulóban van már egy irodalmi színpad Vajkán is. Szervezetten folynak az író-olvasó találkozók és az irodalomnépszerűsítő előadások. Az utóbbi években átlag tizenöt-húsz ilyen író-olvasó találkozót és mintegy hatvan-nyolcvan irodalmi ismeretterjesztő előadást rendeztek a járás CSEMADOK- szervezetei. A CSEMADOK dunaszerdahelyi és komáromi járási bizottságai először 1963-ban rendezték meg közösen, Kolozsnémán a Csallóközi Dal- és Táncünnepélyt, s ezzel a két járás együttesei között egészséges vetél-A CSEMADOK dunaszerdahelyi szervezetének színjátszó csoportja Klimits Lajos „Szúnyogpuszta“ c. drámájának egyik jelenetében kedés alakult. 1971-től azonban főleg szervezési okoknál fogva, a dunaszerdahelyi járási bizottság már önállóan rendezi meg a járás népművészeti együtteseinek és a népi kultúra ápolóinak ezt a járási seregszemléjét Bősön. A járási aratóünnepély megrendezésére — amelynek a CSEMADOK járási bizottsága az egyik társrendezője — az utóbbi években Királyfiakarcsán kerül sor. Az 1964-től Nagyabonyban, Bihari János szülőfalujában megrendezésre kerülő Bihari-napok — az eredeti elképzelés szerint — a csehszlovákiai magyar népi zenekarok seregszemléje lett volna. Ez a rendezvény azonban — kellő érdeklődés hiányában — mindeddig még nem tett szert nagyobb visszhangra. Annál gazdagabb múlttal rendelkeznek viszont a Csallóközi Kulturális Napok. Az első megrendezésére 1966-ban került sor, s eddig talán a rákövetkező, az 1967-ben tartott volt a legsikerültebb: összesen kilenc szerv és intézmény közreműködésével került lebonyolításra. A rendezvényen két neves magyarországi író vett részt vendégként: Veres Péter és Czine Mihály. A tavalyi Csallóközi Kulturális Napokon, amely a hatvanhetes óta talán a legsikerültebb volt, többek között Csoóri Sándor, kétszeres József Attila-díjas költő is előadást tartott. A járás CSEMADOK-klubjai közül a nagyudvarnoki, a vámosfalusi, a várkonyi és az alistáli érdemel említést. A már említett Dunaszerdahelyi Üzemi Klub keretében 1968-ig működött a Fábry Zoltán Klub, amely sikerrel tömörítetté maga köré a járás műszaki értelmiségét. Azóta — megfelelő irányító szerv hiányában — felbomlott. A klub újjászervezésére komoly lépéseket tesz a CSEMADOK dunaszerdahelyi szervezetének vezetősége. Az aktív kulturális tevékenység mellett a dunaszerdahelyi járási szervezet tagjai a CSEMADOK huszonöt éves fennállása alatt, alaposan kivették részüket a község- és városfejlesztési akciókból. Ezen a területen a vámosfalusiak, a bősiek, a sárosfaiak és a nagyudvarnokiak mutatnak példát a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésével. Kiemelhető a CSEMADOK-tagok lendületes munkája a politikai, társadalmi és gazdasági élet más területén is. Nem kevés azoknak a száma sem, akik tulajdonképpen a CSEMADOK-ban, a közművelődés szakaszán kezdték el társadalmi tevékenységüket, s ma már — mindamellett, hogy továbbra is aktív CSEMADOK-tagok — a járás különböző gazdasági és állami szerveinek vezetőiként dolgoznak. Az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottsága több esetben pozitívan és a legnagyobb elismeréssel értékelte a CSEMADOK járási szervezetének tevékenységét, munkaformáit, s a kulturáils-népnevelő munka területén elért eredményeit. A dunaszerdahelyi járás CSEMADOK-tagjainak pedig továbbra is szilárd elhatározásuk, hogy az eltelt negyedszázadhoz hasonlóan, a jövőben is tudatosan és elmélyülten, fáradságot nem ismerve tevékenykednek majd a szocialista kultúra szolgálatában. TÓTH LÁSZLÓ (Kanovits Gy. felvételei) ismét megalakult, majdnem teljesen új tagsággal. Egybehangzó vélemények szerint ilyen jó fúvószenekar még nem volt Királyfán. Kivétel nélkül minden ünnepélyen részt vesznek, természetesen, a CSEMADOK helyi szervezete által szervezett ünnepélyeken. Most pedig néhány szó a szervezet belső életéről. A vezetőségi üléseket, valamint a taggyűléseket a kidolgozott terv szerint, alaposan előkészít-A jövőben még aktívabban Mint az ország minden CSEMADOK-szervezete, a Kráfová nad Váhom-i (vágkirályfai) szervezet is megünnepelte a szövetség megalakulásának 25. évfordulóját. A községben 1950-ben alakult meg a CSEMADOK. A fáradhatatlan Bokor Józsefnek, a CSEMADOK akkori vágsellyei járási bizottsága titkárának sokszor kellett gyalog megtennie a 4 km-es utat Sellyéről Királyfára. Lelkes tagság várta őt, csak a szervezeti szabályzatot kellett ismertetni. Ugyanis 1945—1950 között ,is működött a színjátszó csoport a faluban, és 1950-ben aztán megindulhatott a szervezet munkája is. Érdemes talán megemlíteni az első úttörők nevét, akik a megalakulásnál a munka oroszlánrészét végezték, és akik közül sokan még ma is aktívan tevékenykednek: Kovács Károly, Rajj Ambróz, Benes Lajos, Tóth Lajos, Gábor Béla, Páldy Imre és Páldy Ferenc, Papp József, Papp Ferenc, Vincze Ferencz és mások. A helyi szervezet első elnöke Gábor Béla volt. Utána ifj. Papp József kilenc évig irányította a szervezet munkáját; őt Écsi László, Tóth Lajos, »Vincze Ferenc, Kajma István, Vincze Éráz, id. Papp József követték az elnöki tisztségben. Megindult tehát a céltudatos kulturális tevékenység. A legnagyobb sikereket a színjátszásban értük el. A megalakulás óta szinte minden évben játszottunk színdarabot: öszszesen 19 háromfelvonásos darabot mutattunk be. Repertoárunk legsikeresebb darabjai közé tartoztak: A bor, A csikós, a Lúdas Matyi, A cigány, Éles Marika menyasszonyi fátyla, Mikor a hárs virágzik, A vén bakancsos és fia, a Huszár, Dankó Pista, Szegény gazdagok, Nagymama. A piros bugyelláris, Bolondóra és mások. A régi színjátszó csoport tagjai közül érdemes munkát végeztek: Kovács Károly, Tóth Lajos, Tóth Lajosné, Papp József, Benes Lajos, Benes Lajosné, Papp Ferehcné, Páldy Imre, Kocsis Jenő és még sokan mások. Ezek közül sokan közel az ötvenhez, de páran már a? ötvenen is túl, még ma is „csatasdrba“ állnak. De itt vannak már a tehetséges fiatalok, mint a négy Vincze (Gábor, Tibor, Katalin és Matild), Szalay Imréné, Papp Lajos és felesége Czizmadia Fábián és felesége, Morovics Imre és mások... Se szeri, se száma azoknak az esztrádműsoroknak, vetélkedőknek, irodalmi esteknek, évfordulókkal kapcsolatos rendezvényeknek, amelyeket a helyi csoport szervezett. Szervezetünknek két zenekara is van: egy öttagú népi és egy 15 tagú fúvószenekar. A népi zenekar vezetője Jánoska András, a fúvószenekaré Kosinszky József. A fúvószenekar már az első köztársaság idején működött a tűzoltóegyesület keretében. 1950-ben a CSEMADOK helyi szervezete karolta fel, anyagi támogatás hiányában, kétévi működés után felbomlott. 1970-ben ve tartjuk. A tagsági díjat minden tag igyekszik az év első hónapjaiban megfizetni. A községben tekintélye van a CSEMADOK-nak. Rendezvényeinken a 400 férőhelyes kultúrház rendszerint tele van. A szervezetben nagyon jó a közösségi szellem. Az utóbbi években minden nyáron 5—6 napos társaskirándulást rendezünk, melyeken átlagosan 50-en vesznek részt. Tartunk Szlovákia körüli, gombaszögi, balatoni és más kirándulásokat is. A galántai járás vállalta, hogy a CSEMADOK fennállásának 25 éves jubileuma tiszteletére 1000 új tagot szerez. Nekünk is megvan a saját tagtoborzási tervünk, ezt folyamatosan teljesítjük. Például az 1973 december 8-án megtartott évzáró taggyűlésen, egyetlen este 31 új tagot toboroztunk. A helyi szervezetnek jelenleg 220 tagja van. Az 1968—69-es politikai események nem okoztak törést a vágkirályfai helyi szervezet életében. Szervezetünk hűséget tett az elvhű marxistaleninista politika, a szocializmus igaz ügye mellett. A CSEMADOK helyi csoportja a CSKP Központi Bizottságának tavalyi júniusi plénumán az ifjúság neveléséről hozott határozatának és a CSEMADOK KB októberi plénuma határozatának szellemében szorosan együttműködik a falu SZISZ-szervezetével. Községünkben mindig jó volt az együttműködés a CSISZ, majd a SZISZ és a CSEMADOK között. Nagyon sok sikeres közös rendezvényt tartottunk már. Ha az elmúlt 25 év munkáját értékeljük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy helyi szervezetünk a szocialista kultúra terjesztése mellett nagy részt vállal a CSKP politikai célkitűzéseinek realizálásából, a választási program sikeres teljesítéséből. Elég talán csak pusztán megemlíteni, hogy a tagság mennyi társadalmi munkával segítette a több mint 2 millió korona értékű kultúrház építését. Persze, a mi munkánk sem volt mindig zökkenőmentes. De mikor egy-egy kis megtorpanás volt észlelhető, mindig újra tudtunk kezdeni. Igaz, sokat tettünk az elmúlt 25 év alatt. De nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel. Lehetőség mutatkozik például egy énekkar megszervezésére, hiszen ~st>k kitűnő énekesünk van. És az énekeseknél tartva, hadd említsek meg egypár nevet, akik nagyban öregbítették községünk hírnevét. Benes Ildikó az amatőr táncdalénekesek országos versenyének győztese, Czizmadia Lívia a Szlovák Televízió Aranykamera vetélkedőjének 5. helyezettje, vagy Ágh Lívia, aki még csak tízéves, de a második helyen végzett a Barátság melódiája országos pályázaton! Bízunk benne, hogy az elkövetkező huszonöt évben helyi szervezetünk tevékenysége még aktívabb lesz, s fiatal tagjainknak lesz majd miről beszámolniuk a félévszázados jubileumon. Papp József 1 1
