A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-31 / 22. szám

Vámos Gábor felvétele MOLNÁR LÁSZLÓ Fénykeresők (Nógrádi Sándor emlékére) valahonnan a némaságból a térdre kényszerített éjszakából sötétlő egekből előjöttek arcukon hanggá változott a cél s megindultak lánctépő hajnalok felé elszánt ember-ezredek kéktüzű nappalt ígért a reggel villámokat a pillanat valahonnan hát előjöttek szemükből egy vágy ajkukról egy hang egyszerre felszakadt és amit még nem látott e nép: egymásba fonódtak a földdel s olajjal cserzett ismeretlenék a kezek . a szavak ha kell hogy együtt haljanak A közelmúltban szinte egyazon időben jelent meg két kötet Emil Boleslav Lukáctól. Az egyik, A nagy üzenetváltás a költő és műfordító magyar vonatkozású cikkeit, emlékezéseit, nyilatkozatait és leveleit tartalmazza, a másik Petőfi Apostolának új fordítása, illetve átdolgozása modernebb szlovák nyelvre. A nagy üzenetváltás a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadónál jelent meg magyar nyelven, Mayer Judit fordításában, az Apostol fordítása pedig a Slovensky spisovatel'nál. Mind a két kötet népeink kulturális közeledését szolgálja, egyengeti a baráti kapcsolatok útját. Felkerestem a költőt s kértem, hogy néhány szóban tájékoztassa az irodalom barátait friss könyveiről s a közeljövőben megvalósításra váró terveiről. EMIL B. LUKÁC és a magyar irodalom — A tavalyi nagy Petőfi-jubileum alkalmából — mondotta Emil Boleslav Lukác — a szlovák írók különböző ösz­­szejövetelein, megbeszélésein felmerült a kérdés, mivel járulunk hozzá a nagy Petőfi-jubileumhoz? Hiszen Petőfi élete és életműve sok tekintetben érinti a szlovák múltat, de úgy érezzük, költői életműve o jelent és a jövőt is egyaránt átfogja. Mint minden nagy költői egyé­niségből, Petőfiből is állandóan árad ez az inspirativ kisugárzás, ez a világot befogó üzenet. Mint láthattuk, sok-sok ország kivette részét a jubileumi ünnep­ségekből, világszerte új és új Petőfi-for­­dítások jelentek meg. Még a távoli Japánban is. Petőfi-fordítók budapesti kongresszu­sa — ahol magam is jelen voltam — valóságos seregszemléje volt a fordítók­nak, akik beszámoltak a munkájukról, Petőfi műveinek terjesztéséről. Nagyon örültem annak a lehetőségnek, hogy a szlovák irók nevében felszólalásomban bejelenthettem új szlovák Petőfi-fordítá­sok megjelentetését, s így ez a hozzá­szólás szintén erős akkord volt a jubi­leumi Petőfi-koncertben. Igen, ez is szép hozzájárulás a két Duna menti nép ba­rátságához, sőt testvériségéhez. Szerény erőmmel jómagam is mintegy jó félszá­zada igyekeztem, iparkodtam fejleszteni ezt a „nemes érzést és eszmét" — mint Puskin mondotta — s A nagy üzenet­­váltás című új könyvem is tanúságtétele ennek az irodalmi vállalkozásnak. Annak is rendkívül örvendek, hogy a könyv megérdemelten szép visszhangot kel­tett. Mind a Művelődésügyi Minisztérium, mind a kiadók részéről nagy megértés­sel és messzemenő támogatással talál­koztunk. Ján Smrek költő és műfordító társamat a Tátrán kiadó bízta meg, hogy vizsgálja felül korábbi Petőfi-for­­dításait, s készítse elő ezeknek azt hi­szem, immár harmadik kiadását, engem pedig a Slovensky spisovatel’ (a Szlová­kiai Írók Szövetségének kiadóvállalata) bízott meg, hogy dolgozzam át az Apos­tol szlovák fordítását és rendezzem sajtó alá. Az első és a második kiadás között ugyanis húsz év telt el. Minden nyelv fejlődik, egyrészt tisztul, másrészt komp­­likálódik. Ugyanígy a helyesírás is. Per­sze, hogy helyes és jó dolog volt a ko­rábbi szlovák fordítás szövegét alaposan átnézni s összevetni a magyar szöveg­gel, az Apostol legújabb kiadásával, amelyet a Budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó jelentetett meg a Petőfi­­jubileum alkalmából. Egyébként ebből kaptam egy példányt kedves barátom­tól, llku Pál művelődésügyi minisztertől, akinek korai halála igen megdöbbentett s nagy veszteség volt, mivel kiváló isme­rője volt mindkét nép kultúrájának. Fordításomhoz új utószót csatoltam, amelyben egyrészt ismertettem a Petőfi­­kutatás mai helyzetét, másrészt taglal­tam magának az Apostolnak keletkezési és társadalmi hátterét. Azt hiszem, ez is föltétlenül szükséges volt, hogy a mai olvasó megértse és helyesen értelmezze a művet. ■ Úgy tudom, hogy összeállított egy, az egész magyar költészetet átfogó antológiát, amely Ízelítőt ad a szlovák olvasóknak, irodalombarátoknak a hét­száz éves magyar költészetről. — Egy régi tervem megvalósításának utolsó fázisához érkeztem. Igen, elkészí­tettem a magyar költészet nagy tablóját s a kéziratot már le is adtam. Másfél száz magyar költőt szólaltattam meg szlovák nyelven, Tinódi, Bornemissza, Balassi korától egész mostanáig, Simon Istvánig, Garai Gáborig, Juhász Feren­­cig. Ezzel a kötettel nagy és nehéz küz delmem volt, mondhatnám „harc az angyallal", vagy a „démonnal", vagy pedig „harc a lehetetlennel", amint ezt előadásomban jellemeztem. Nem tu­dom, nem tudhatom, milyen lesz a fo­gadtatás, a visszhang, mindenesetre ez az első ilyenfajta nagy vállalkozás a szlovák fordítósirodalomban. Meggyő­ződésem, hogy minden nemzedéknek szüksége van ilyen bemutató áttekin­tésre. Előfeltétele ez az egyes kiválóbb költők bemutatásának. ■ Amint már említette, A nagy üzenet­­váltás című válogatása széles körű ér­deklődést váltott ki mind irodalmi körök­ben, mind az olvasóknál. Hogyan jutott arra a gondolatra, hogy kötetbe gyűjtse a magyar Írókkal kapcsolatos emlékeit, cikkeit, tanulmányait? — Igen, a nagy üzenetváltásnak jó visszhangja volt és van, különösen ma­gyar irodalmi körökben. Sok magyar napilap és folyóirat foglalkozott vele és pozitívan méltatta. A kötet keletke­zése — hogy úgy mondjam — össze­függ az idők belső logikájával. A sze­mélyes kapcsolatok magasabb és fon­tosabb mozzanatokká és értékekké let­tek és megmutatták a további utat, amin járnunk kell. Az összeállítás és kiadás a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó, valamint a magyarországi Szépirodolmi Könyvkiadó érdeme, sze­mély szerint főleg Mayer Judité, aki magyar nyelvre fordította az eléggé bonyolult szlovák szöveget, továbbá dr. Csanda Sándoré, aki a könyvet elő­szóval látta el. ■ Úgy tudom, foglalkozik azzal a gon­dolattal is, hogy önálló kötetben mutat­ja be szlovák nyelven a csehszlovákiai magyar költőket. — Igen. A Slovensky spisovatef külön kötetben szándékozik kiadni a hazai magyar költőket, s meg szeretne bízni az összeállítással és fordítással. Meg kell jegyeznem, hogy a hazai magyar költőket is jól ismerem, legtöbbjük sze­mélyes jó barátom, s már jócskán for­dítottam verseikből. Ha megkapom a megbízást, hozzálátok a munkához. ■ További célkitűzései, tervei? — Jelenleg egy Romain Rolland em­lékkönyv szerkesztésének tervével foglal­kozom. Harminc esztendeje, hogy meg­halt ez a nagy francia író és humanista. Illő dolog, hogy megemlékezzünk róla. A magyar nyelvterületen elsősorban Benedek Marcell érdeme, hogy Romain Rolland műveit már régóta ismerik és méltatják — fejezte be nyilatkozatát Emil Boleslav Lukác. DÉNES GYÖRGY SZABÓ GYULA portréi A Gömöri Múzeum és a Banská Bystricai Területi Képtár gondozásában május hetedikén nyílt meg Szabó Gyula kiállítása Rimaszombatban. A közel­múltban elhúnyt nagyszerű művész sokrétű tevé­kenységének egyik eddig kevésbé ismert ágával ismerkedhet meg a közönség ezen a kiállításon: a portré-festő Szabó Gyulával, aki egész élet­művében az emberi tisztaságot kereste és for­málta ecsetjével. A mellékelt felvételen a kiállítás egyik képe látható. — gs — i

Next

/
Thumbnails
Contents