A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-18 / 3. szám

A HÉT VENDEGE LUDOVÍT KOZÁR mérnök, a Szlovák SZK munkaügyi és népjóléti miniszterének első helyettese KÉRDÉS: Társadalmunk fejlődésében egész sor probléma mutatkozott és mu­tatkozik, amelyek közvetlenül vagy köz­vetve kihatással vannak a népesedés fejlődésére. A Szlovák Szocialista Köz­társaság Munkaügyi és Népjóléti Mi­nisztériuma Ismeri ezeket a problémá­kat és bizonyára rendelkezik adatokkal az évi természetes szaporulat alakulá­sáról. VÁLASZ: A korosztályok szerinti ará­nyos népességszaporulat kedvező felté­teleinek kialakításával kapcsolatos prob­lémák a minisztérium érdeklődésének középpontjában állnak. A minisztérium munkájában mindenekelőtt a CSKP XIV. kongresszusának ide vonatkozó ha­tározatából Indul ki, amely egyebek között utasítást tartalmaz a népesség­­szaporulat céltudatos befolyásolására elsősorban a gyermekes családok élet­színvonalának emelését célzó család­­védelmi és egyéb szociális-gazdasági intézkedések fokozatos megvalósításá­val. A fiatal házasok problémájával — a XIV. kongresszus határozataival össz­hangban — a CSKP KB 1973 júliusi plé­numa Is foglalkozott s egyebek között kitűzte, hogy fokozottabb mértékben kell foglalkozni a fiatalok problémáinak, elsősorban lakásproblémáinak megoldá­sával s így határozottabban segíteni kell különösen az újházasokat. A legfelső pártszervek' említett hatá­rozatainak közelebbi elemzésével kap­csolatban külön ki kell emelni a tényt, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja népesedéspolitikájában a lakosság élet­kor szerinti kedvező megoszlása mellett szem előtt tartja mindenekelőtt a több­­gyermekes családok életszínvonalának emelését, éspedig azzal, hogy a társa­dalom egyre nagyobb részt vállal a gyermeknevelés családi költségeiből. A legfelsőbb párt és állami szervek leg­utóbbi Intézkedései emellett folytatását jelentik a családokról és a gyermekek­ről való már eddig is magas fokú gon­doskodásnak s ezt sok tekintetben el­mélyítik és bővítik. Az említett figyelem­bevételével egyöntetűen megállapíthat­juk, hogy a kívánatos népmozgalmi fej­lődésről való gondoskodás szocialista társadalmi viszonyaink között világvi­szonylatban o leghaladóbbak közé tar­tozik és egyik legjelentősebb bizonyítéka a szocialista társadalom előnyének a polgári társadalommal szemben. Éveken át tanúi lehettünk a születési arányszám kedvezőtlen alakulásának. A mélypont 1968-ban következett be, ekkor 1000 lakosra Szlovákiában 17 volt az élve született gyermekek száma (az országos orány 14,9 volt), összehason­lításképpen: a háború utáni években, például 1950-ben a szlovákiai születési arányszám 28,8, az országos 23,3 volt. Ennek a fejlődésnek az okait értékel­ve meg kell állapítanunk, hogy egész sereg tényező volt ró befolyással, ame­lyek változó intenzitással hatnak, s ame­lyek jelentős mértékben összefüggnek a lakosság életszínvonalának emelkedésé­vel is, amely viszont a nők gazdasági tevékenységével s ezzel kapcsolatban műveltségi szintjük lényeges emelkedé­sével függ össze. Felmérések azt mutat­ják, hogy például fiatal házasok a ke­vesebb gyermekek számát a leggyakrab­ban anyagi és lakásproblémákkal, a szolgáltatások, különösen a bölcsődék és óvodák elégtelenségével stb. indo­kolták. Egyre jobban előtérbe kerül a gyermekneveléshez szükséges szabad idő problémája, amely éppen a lakos­ság nagyfokú gazdasági tevékenységé­vel függ össze. Egy 1972 végén végre­hajtott felmérés eredményei szerint a megkérdezett fiatal anyák 45 százaléka azt mondotta, hogy a legnagyobb ne­hézségnek a szabad idő_elégtelenségét tartják, éspedig az önművelés és a pi­henés lehetőségével kapcsolatban. Természetes, hogy a népmozgalmi fej­lődésre objektív tényezőként befolyással van a legtermékenyebb korban levő nők számaránya. Megállapíthatjuk, hogy je­lenleg nálunk kedvező ez az arányszám. összehasonlításként: 1972-ben, 1969-hez képest, a termékeny (15—49) korban levő nők számoránya 5,3 százalékkal és a legtermékenyebb (20—29) korban le­vő nőké 14,9 százalékkal emelkedett. A ielen Időszakban, konkrétan 1972- ben Szlovákiában 1000 lakosra számítva 19,1 volt az élve született gyermekek szá­ma, 1973 első negyedévében oedlg 19,6. 1968-ban 76 370, 1972-ben 87 734 gyer­mek született Szlovákiában. Ez az összes említett tényezők megváltozásának és a családvédelmi intézkedéseknek a követ­kezménye. KÉRDÉS: Melyek voltak ezek az intéz­kedések és milyen eredményekkel jár­tak? VALASZ: A népességszaporulatra tar­tósan befolyást ayakorló tényezők elem­zése szolgált feltételül a legfőbb párt- és állami szervek részéről hozott intéz­kedéseknek, amelyek az eddigi tapasz­talatok szerint kedvezően befolyásolják s a jövőben is kedvezően — a kívánatos irányban és mértékben — kellene hogy befolyásolják a népességszaporulat ala­kulását. A népesség fennmaradásához, családi átlagot számítva, országos vi­szonylatban 2,5 gyermek lenne a kívá­natos társadalmunk feltételei között. E tekintetben jelentős szerepet játsza­nak a felmérések eredményeképpen hozott szociális-aazdaságl intézkedések, amelyek az ötödik ötéves terv időszaká­ban a következőkre irányulnak: — a gyermekes családok életszínvona­lának emelésére, életkörülményeinek könnyítésére, minthogy ezeknek élet­­színvonala elmaradt a gyermektelen vagy egygyermekes családoké mö­gött, , — segítség a fizetett anyasági szabad­ságukat letöltött anyáknak, azzal, hogy maguk dönthetnek róla, foly­tatni akarják-e gazdasági tevékeny­ségüket, vagy maguk akarnak gon­doskodni kisgyermekük gondozásá­ról, neveléséről, a fiatal házasoknak nyújtott segít­séggel át kell hidalni kedvezőtlen anyagi helyzetüket a családalapítás­nál, amikor a legtöbb fiatal házas­pár nem rendelkezik a szükséges anyagiakkal a háztartás berendezé­séhez, Illetve lakás szerzéséhez. 1971. október 1-től száz százalékkal, 1000 koronától 2000 koronára emelke­dett a szülési juttatás és bővült az anyasági segélyben részesülők száma. Ezeknek az Intézkedéseknek a következ­tében az ezekre a juttatásokra országos viszonylatban kifizetett összegek kb. évi egymilliárd koronával, Szlovákiában több mint 400 millió koronával növe­kedtek. 1973. január 1-vel emelkedtek a (gyermeknevelési) családi pótlékok. Ez az emelés évente országos viszonylat­ban hozzávetőlegesen 2,1 milliárd koro­nát, Szlovákiában kb. 850 millió koro­nát jelent. A fiatal házasoknak nyújtandó ked­vezményes kölcsönök bevezetésével az államháztartást országos viszonylatban, számítások szerint, 1973-ban 25 millió korona összeg terheli meg, éspedig az alacsonyabban megszabott kamatláb következtében. Ami viszont a kölcsön bizonyos hányadának elengedését illeti, ha a gyermek egyéves korát megéri, 1974-től kezdve ezen a címen 200—250 millió koronás költségtöbblettel lehet számolni. Csehszlovákiában 1973-ban a gyer­mekes családoknak társadalmi segítség­ként anyagi támogatás, kedvező kölcsö­nök és kedvezmények formájában nyúj­tott támogatás több mint 24 milliárd koronát tesz ki. Ez azt jelenti, hogy je­lenleg az állam egy-egy ellátatlan gyermekre évi átlagban 6000 koronát és minden ellátatlan gyermekekkel ren­delkező családra hozzávetőleges 10 000 koronát fordít. A gyermekes családoknak nyújtott legjelentősebb támogatás o (gyermek­­nevelési) családi pótlék. Ez teszi ki a gyermekes családoknak nyújtott juttatá­soknak mintegy háromnegyedét. A legutóbbi Intézkedéssel a családi pótlék összege a második gyermek után 100 koronával, a harmadik gyermek után úgyszintén 100 koronával és a ne­gyedik gyermek után 50 koronával emelkedett. Ez az intézkedés összhang­ban van a jelenlegi népesedéspolitikai célkitűzéssel, amely: a többgyermekes családok számának növekedése. Szlová­kiában a családi pótlék összegének emelése az ellátatlan gyermekekkel rendelkező összesen 732 ezer család közül 458 ezer családot érintett, ami 62 százaléknak felel meg. Ezekben a csa­ládokban él viszont az összes ellátatlan gyermekeknek csaknem 82 százaléka. Rendkívüli jelentősége van a gyerme­kekről való rendes gondoskodás szem­pontjából a gyermekgondozási segély­nek. E segély kifizetésének feltétele, s ezt a vonatkozó törvény is leszögezi, hogy az anya rendesen gondoskodjék gyermekéről. Ha nem teljesíti felelősen kötelességeit gyermekével szemben, nincs jogigénye a gyermekgondozási segély kifizetésére. A gyermekgondozási segély a nő átla­gos havi bérének (fizetésének) mintegy 35 százaléka. Az eddigi tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy teljesíti cél­ját a kívánatos népességszabályozás irányában. A gyermekgondozási segélyt a jogosult anyáknak hozzávetőlegesen 85 százaléka veszi igénybe. Gyermek­­gondozási segélyre Szlovákiában az idei esztendő első hat hónapjában mintegy 265 millió korona került kifizetésre. A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítséget a gyermekes csa­ládokat érintő valamennyi problémához való komplex hozzáállás jellemzi. Egyike a hosszan tartó problémáknak, amelyek­nek megoldására intézkedések történ­tek, a fiatal házasok kedvezőtlen szo­ciális-gazdasági helyzete volt. Ennek a helyzetnek megoldására született meg a rendelkezés az állami támogatással nyújtott kölcsönök bizonyos hányadának leírására a gyermek egyéves korának megérése után. A rendelkezés hatályba lépése óta, vagyis 1973. április 1-től augusztus 31-ig 29 605 házaspárnak több mint 720 millió korona összegben engedélyeztek köl­csönt, s ebből 472 millió koronát fizet­tek ki. A családról és a gyermekről való gon­doskodás komplexumába tartozik egész sor további intézkedés és szolgáltatás, például a bölcsődék, óvodák kérdése vagy a gyermekekről való szociális jogi gondoskodás területe és hasonlók. Ebben az évben bővültek a családpótló nevelés formái is — éspedig a dajka­sági gondozással. Új formája ez az azokról a gyermekekről való társadalmi gondoskodásnak, akik kénytelenek hosz­­szabb ideig vagy tartósan nem a saját, hanem más család kötelékében élni. KÉRDÉS: Most talán néhány szót arról, milyen eredménnyel jártak az említett intézkedések. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a születési arányszámnak 1972-ben egész Csehszlovákiában 17,4 ezrelékre és Szlovákiában 19,1 ezrelékre történt emelkedésével Csehszlovákia az arány­lag magas népességszaporulatot kimu­tató európai államok közé került. Ezért aztán megállapíthatjuk, hogy a fogana­tosított népességszabályozási intézkedé­sek hatásosak voltak és feltételezhető, hogy a népességszaporulat növekedése jelentős mértékben ezek következménye is volt. 1972-ben például, 1971-hez vi­szonyítva, 7,1 ezer gyermekkel több szü­letett Szlovákiában, amit 35,4 százalék­ban a népességszabályozási intézkedé­sek és 64,6 százalékban a termékeny életkorban levő nők számának növeke­dése következményének lehet tartani. KÉRDÉS: Az idén a család pótló neve­lés formái a dajkasági gondozással bő­vültek. Milyenek ennek a gondoskodás­nak előzetes eredményei? VALASZ: Tekintettel arra, hogy a daj­kasági gondozást mint a családpótló nevelés egyik formáját csak nemrég, 1973. június 1-én vezettük be (az 50/1973. számú törvénnyel), az alkalma­zásával kapcsolatos tapasztalatokat jó­részt csak előzetesnek tarthatjuk. De így is megállapíthatjuk, hogy a dajka­sági gondozás bizonyos űrt töltött ki az örökbefogadás és az intézeti gondozás között, és megfelel a gyermekek több­ségének, akik az állami gondozásnak ebben a formájában részesülnek. Kiemelt Járásokban végrehajtott fel­mérések adatai szerint ez év szeptember végéig Szlovákiában 1175 gyermek daj­kasági gondozásba adását készítették elő az illetékes hatóságok. A szociális gondozással foglalkozó szervek jelenleg további 215 személyt tartanok nyilván, akik képesek ellátni ezt az Igényes csa­ládpótló nevelést. A jövőben — érthetően — szükséges lesz tevékenységünknek ezen o terüle­tén kiküszöbölni néhány fogyatékossá­got, különösen ami a hosszadalmas ügyintézést és az érdekelt szervek együttműködését Illeti. Meg kell azon­ban mondani, hogy mindezek a fogya­tékosságok lényegében azzal függnek össze, hogy az illetékes dolgozóknak fokozatosan el kell sajátítaniuk az ezzel a hatáskörrel összefüggő ügyintézésnek a módját. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaíe, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaíiarne, n. p. Ko8i­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents