A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-24 / 21. szám

mm pm

két, amelyekről pillanatnyilag el is lehet feledkezni. Tegnap hatalmas zivatar zúdult végig a tájon, alaposan megöntözte a karosai földeket. De azért készenlétben fekszenek, mert ki tudja mikor esik legközelebb. A cukorrépa szépen és egyenletesen sarjad, növekedik, látszik, hogy nem csupán a tegnapi esőtől. Előzőleg már kétszer is megöntözték. Tavaly — mint később Pálfi Sándortól a királyfiakarcsai szövetkezet agronómusától megtudom — 421 mázsa volt a cukorrépa átlagos hektárhozama, ami ugyan nem rekordtermés, de nem is lebecsülendő.

Az öntözőrendszer áldásait jól szemléltethetjük a gabona, pontosabban a búza termelésében. A búza átlaghozama tavaly 47,5 mázsa volt hektáronként. Ott, ahol nem öntözték a földet, alig érték el a 35 mázsás hozamot. Az öntözött területeken viszont 60 mázsa volt a hektárhozam. Gondolom, ez önmagáért beszél.

A szövetkezetnek 230 tagja van.

A tagok átlagos havi keresete (az év végi prémiumokkal együtt) 3000 korona. Nem ritka az ötezer koronás havi kereset sem.

Mindez természetesen meglátszik a falun, amelyben öreg házat nem is láttam.

A termelés növekedése persze sok tényezőtől függ. A gépesítés korszerűsítésétől kezdve az önköltség csökkentésén át a leggazdaságosabb és legkorszerűbb termelési technika bevezetéséig, a vegyszerektől, műtrágyáktól egészen az egyszerű és hagyományos kézimunkáig. Nem is beszélve a munka jó megszervezéséről.

De nem utolsósorban attól is, mennyire sikerül függetlenné tenni a termelést az időjárás úgynevezett szeszélyeitől.

Tehát, hogy tudunk-e esőt csinálni akkor is, ha nem esik.

— zsélyi —

Prandl Sándor felvételei

két az itthoni mérsékelt szeszélyeket sem szereti.

Mi mást tehetne: felkészül rájuk.

Egyebek között azzal, hogy mind nagyobb területen folytat öntözéses gazdálkodást.

Az öntözés nem új dolog, már az ókori Egyiptomban is végezték (a Nílus segedelmével). De a mi tájainkon csak a legutóbbi évek folyamán került sor a korszerű öntözési rendszerek kiépítésére.

Az például, hogy a Csallóközben tíz év alatt megkétszereződött a gabonatermés, többek között ennek is köszönhető. Meg az is, hogy a dunaszerdahelyi járásban világszínvonalú a búzatermelés.

A KráTovicové Kracany-i (királyfiakarcsai) egységes földművesszövetkezet termőterületének felét öntözik. Pontosan 414 hektárt.

Ballagok a kilométernyi bekötőútón a falu felé, s kíváncsian nézegetem az út szélére fektetett csöve* • '• Mérsékelt égöv alatt élünk. Ez azt jelenti, hogy még az időjárás végletei, szeszélyei is mérsékeltek. Nincsenek hetekig tartó esők. mint a trópusokon, nincsenek ciklonok és mindent elsöprő hurikánok, nincs mínusz hetven fokos hideg és nincs ötven fokos afrikai forróság.

De azért mi is gyakran emlegetjük a .szeszélyes" időjárást. Az áprilisi hónapnak meg egyenesen állandó jelzője a „szeszélyes". De mint tudjuk, bármely hónapban „megtréfálhat“ bennünket az időjárás, s olykor bizony rossz tréfát űz velünk.

Akárcsak az idei tavasz, sót már a tél is. „A csapadék jóval kevesebb volt a sokévi átlagnál", mondják a meteorológusok. S ez ellen ők bizony nem sokat tehetnek. Legfeljebb előre jelzik, már amennyire a jelenlegi tudományos módszerekkel előre jelezhetők.

S mit csinál a földek népe, a parasztság? Az ő munkája, munkájának eredménye nagyon összefügg az időjárással. Sőt bizony már ezet

K'töC* 5