A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-17 / 20. szám

„Dal és költészet édestestvérek; elválva is szép mindkettő, de együtt alkotják az eszményi szé­pet. Nyelvében és szokásaiban él a nemzet, a nyelv zengzetes lesz költészetében — a költészet ma­gasabb bűbájt nyer a zenében, dalban. Valamely nemzetnek műveltségi állapotát, jellemét, kedélyét megítélhetjük költésze­téből, dalaiból; költői kedélyű, életrevaló nemzet nem is kép­zelhető, hogy dalai ne volnának, melyekben hangot ad szerelmi, hősi, hazafiúi érzelmeinek, me­lyeknél ellágyul a szív dobbaná­sa, könnyebben nyilatkozik a bú, s a lélek szépre, nagyra felbuz­dul ..." Amikor ezek a sorok Rozsnyó város közönségét a költészet, a dal szeretetére, művelésére buzdították, 1863-at írtak, s e fel­hívás az alakulófélben lévő Dal­egylet sorait volt hivatott tagok­kal, pártfogókkal támogatni. Hogy a felhívás nem maradt ha­tás nélkül, arra a legékesebb bizonyíték, hogy a következő év elején, pontosan 1864. január 10-én megalakult a Rozsnyói Dalos Egylet; kidolgozták alap­­szabályzatát s felterjesztették jó­váhagyás végett. Azóta kerek 110 esztendő telt el. A Rozsnyói Munkásdalárda az idén ennek az évfordulónak a megünneplésére készül. Ebből az alkalomból kerestük fel Mikus Imrét, a Munkásdalárda karna­gyát, hogy elbeszélgessünk az énekkar múltjáról, jelenéről és jövőbeli terveiről. — Az együttes annak idején férfikórusként indult — mondja Mikus Imre karnagy. — Tagjai munkásokból, bányászokból ke­rültek ki. Az énekkar megalaku­lása politikai szempontból is fon­tos vívmány volt, hiszen másfél évtizeddel a negyvennyolcas sza­badságharc után jött létre, ami­kor a császár által kiadott gyüle­kezési' tilalom még »érvényben volt, s az énekkar módot adott legális társadalmi életre. Termé­szetes, hogy az énekkar működé­se e hosszú 110 esztendő folya­mán nem volt zökkenőmentes. Voltak a fejlődésben hullám­hegyek, de hullámvölgyek, meg­torpanások is. Ám a harcos, mozgalmas évek felejthetetlenek maradtak, s az a tény, hogy az együttes ma is él és dolgozik, a dal összetartó erejét, az együ­vé tartozás szellemét bizonyítja. — Mikus elvtárs húsz éve áll a Munkásdalárda élén. Talán idézhetne legszebb élményei kö­zül ... — Húsz év nagy idő, nehéz választani abból, ami annyi esz­tendő alatt az énekkar életében, munkájában élményt, szépséget jelentett. — Hány karnagya volt ezidáig az együttesnek, s mikor ért el mű­ködése alatt kimagasló sikere­ket? — Tudomásom szerint az ének­karnak ezidáig tíz karnagya volt, s virágkorát — a dokumentumok bizonyítják — a harmincas évek­ben élte, Román János karnagy vezetése alatt, amikor repertoár­jában magyar, szlovák, orosz és német mozgalmi dalok, valamint népdalok szerepeltek, ezekkel bejárta Szlovákia magyarlakta vidékeit, városait. — Hány tagja van jelenleg az együttesnek, s milyen a reper­toárja? — A Munkásdalárdónak jelen­leg 59 tagja van, s műsorában Kodály-, Bartók-, Németh-Samo­­rinsky, Sosztakovics-, Rossa-, Szuchon-, Smetana-, Mozart- és Bach-művek szerepelnek. — Mikor kerül sor a 110. év­forduló megünneplésére, s mi­lyen lesz az ünnepi műsor? — Május 9-én és 10-én ünne­peljük meg az együttes megala­kulásának 110. évfordulóját. Eb­ből az alkalomból megrendezzük a Munkáskórusok I. Országos Fesztiválját itt Rozsnyón. Az ün­nepség második napján szemi­náriumot tartunk, amelyen részt vesznek a magyar énekkarok kar­nagyai egész Szlovákiából. A magunk részéről a fennállá­sának 110. évfordulóját ünneplő Rozsnyói Munkásdalárdának to­vábbi sikereket kívánunk, s erőt, egészséget a további munkához azoknak, akik tanultak, próbál­tak, utaztak és éjjeleztek, ércet fejtettek, szántottak, irodalmi munkát végeztek s énekeltek. gs no éve szárnyal a dal

Next

/
Thumbnails
Contents