A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-17 / 20. szám

KÉTRÉSZES RUHÁK A kétrészes ruhák jó! kombinálhatok, ezért sosem vesztik el népszerűségüket a nők körében. A púderrózsaszín ruha szoknyája teljesen sima, kazakszerű fel­sőrésze kámzsanyakban végződik, bő, hosszú ujjal mandzsettákban. Az ujjak raglón szabásúak, díszét a két oldalon futó behajtás mentén sorakozó behúzott gombok képezik. Hordható övvel. és öv nélkül. A lazacszínű modell egybeszabott ruhának tűnik. Ezt a hólos szoknya öv­része okozza, amelybe becsúsztatjuk a felsőrészt. Mélyen hajtott nagy gallér­ját lila tüli orchidea díszíti. A Jö KONYHA TITKAIBÓL SZERB ROSTÉLYOS. Egy kiló rostélyost vékonyan felszeletelünk, kissé kiverjük, széleit bevagdossuk, és sóval, törött borssal, mustárral kenjük meg. Két evő­kanálnyi zsírt forrósítunk, megsütjük raj­ta a hússzeleteket, majd egy másik tál­ra tesszük. A zsíron megpirítunk egy nogy fej, karikára vágott vöröshagy­mát, meghintjük evőkanálnyi pirospap­rikával, visszatesszük a hússzeleteket, és kevés vízzel, fedő alatt félpuhára megpároljuk. Ekkor hozzáadunk 20 de­ka hosszúkásra vágott zöldpaprikát, ugyanennyi cikkekre vágott paradicso­mot, és a fedőt visszatéve, az egészet jó puhára megpároljuk, a vizet termé­szetesen mindig pótolva közben. Tála­lásnál a húst alulra fektetjük, a lecsót zsírjára sütjük, kiskanálnyi liszttel meg­hintjük, és kevés vízzel összeforraljuk. A hússzeletekre öntjük, és tetejét meg­hintjük 20 deka laskára vágott sonká­val. AZ ÖNTÖZÉS A szobanövények öntözésénél általános szabály: olyan sűrűn kell öntözni, hogy a növények földje állandóan nyirkos legyen, de nyomásra ne eresszen vizet. Ha napokig nincs módunkban öntözni, mert pl. elutazunk, egy­szerű módon gondoskodhatunk növényeink vízellátásáról. Na­gyobb lábas aljába helyezzünk tenyérnyi vastagon összegyűrt újságpapírt, majd öntsünk a lá­basba annyi vizet, hogy ellepje a papírréteget, amibe egyhar­­madig süllyesszük bele növé­nyeink cserepét. Kertünkben a virágok, a gyep­szőnyeg öntözésénél az a fontos, hogy a földjük ne száradjon ki tartósan. A növények maguk is jelzik, ha csökkent a talaj víz­készlete; meglankadnak a leve­leik, zsenge hajtáscsúcsaik és nem frissülnek fel éjszaka sem. Ekkor feltétlen öntözni kell, ugyanis ha a meglankadt növé­nyek nem jutnak hamarosan ele­gendő vízhez, később már hiába öntözünk, ezek a növényrészek leszáradnak, sőt, maga a növény is teljesen elpusztulhat. Egy-egy öntözés alkalmával legjobb annyi vizet juttatni, amennyi átnedvesíti a gyökerek­kel legsűrűbben beszőtt talaj­réteget. Ez a dísznövények leg­többjénél (de a zöldségféléknél is) kb. 30 cm vastag. (Gyümölcs­fáknál. szőlőtőkéknél 50—60 cm vagy még vastagabb, ha csak nem túl kötött, köves a talaj.) Ennél kevesebb vízzel csak frissí­tő öntözés végezhető, ami egy­két napig biztosítja a növények vízellátását, hogy a kánikulai napokat is átvészelhessék. Ha az öntözésnél a talajt a meg­felelő vastagságig átnedvesítet­tük, elegendő 6—12 naponként megismételni azt. Egy-egy alka­lommal 40—50 liter vizet juttas­sunk négyzetméterenként. Ha lehetséges, a késő délutá­ni vagy az esti időszakban ön­tözzünk, mert ekkor legkisebb a párolgási veszteség, és a növé­nyek hirtelen lehűlésének a ve­szélye sem áll fenn. Az öntözővíz legideálisabb hőmérséklete a 20-23 C fok. Mindig az öntözőkanna rózsá­ján át öntözzünk, hogy a víz permetszerűen érje a növényt és a talajt. A kertben jó szolgálatot tesz a csőre szerelt szórófej, mert ez porlasztja a vízsugarat és esőszerűen adagolja a vizet, csak megfelelő időközökben való áthelyezéséről kell gondoskod­nunk. És at újságot hol hagytad? vállalok? — Gyere, ülj apuka térdére!

Next

/
Thumbnails
Contents