A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-17 / 20. szám
Hazánkat világszerte üdülőhelyekben és gyógyforrásokban különösen gazdag országként tartják számon. Piesfanyban, Korytnicán, Horny és Novy Smokovecen, Rajecké Teplicén, Trencianske Teplicén, Sliacon, Smrdákyban és a többi népszerű szlovákiai fürdőhelyen — mind a létesítmények bővítésének és korszerűsítésének, mind a különböző újszerű gyógymódok alkalmazásának tekintetében, az államosítás óta eltelt negyedszázad folyamán úgyszólván ugrásszerű fejlődés tapasztalható. Mivel azonban a nagyszámú külföldi vendégek mellett gyógyfürdőink s az itt nyújtott gyógykezelések „tárgyköre" — természetesen a hazai lakosság jelentős hányadát is érdekli, e közérdekű egészségügyi kérdésben tájékoztatást kértünk dr. Rudolf Hladkytól, a Csehszlovák Állami Gyógyfürdő Vállalat vezérigazgatójától. A HÉT VENDÉGE Dr. RUDOLF HLADKV, a Csehszlovák Állami Gyógyfürdő Vállalat vezérigazgatója • Több mint negyedszázad telt el gyógyfürdőink 1948 őszén történt államosítása óta. Kínálkozó alkalom ez az azóta elért sokoldalú fejlődés mérlegelésére. Kérem, bevezetőben szóljon arról, hogy az államosítás előtt milyen jellegük volt gyógyfürdőinknek, illetve mit jelentett számukra ez a jelentős esemény? — Gyógyforrásaink és gyógyfürdőink a tizenkilencedik század végén tettek szert jelentős közgazdasági és társadalmi szerepre. A fürdőhelyek elsősorban az akkori „jobb körök”, a nemesség, a diplomaták, magas rangú tisztviselők és katonatisztek találkozóhelyévé váltak, és így mindenekelőtt üdülési vagy társadalmi-kulturális jellegük volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása lehetővé tette az Állami Gyógykezelési Vállalat létrejöttét, amely azonban a csehszlovákiai gyógyfürdőknek mintegy tiz százalékát képviselte csupán. A két világháború közötti időszakban több népjóléti intézmény és betegsegélyző is érdeklődést tanúsított a .hazai gyógyfürdők iránt. A betegségbiztosítók például néhány új fürdőintézetet is létesítettek. Az elsősorban idényjellegű forgalmat lebonyolító gyógyfürdők mindegyikében azonban főképpen gazdasági érdekek kerültek előtérbe az egészségügyi szempontokkal szemben, A fürdők anyagi-műszaki fölszerelése s az itt nyújtott szolgáltatások többnyire a tulajdonos, esetleg a bérlő pénzügyi lehetőségeihez mérten fejlődtek, a gyógyulást kereső páciensek összetétele pedig az akkori társadalmi rendnek felelt meg. A munkásság csak nagyon gyér számban jutott fürdőgyógykezeléshez. E körülmények következményeképpen, a felszabadulás után gyógyfürdőinkben az erkölcsöket és a gyógyeljárásokat tekintve maradi, a műszaki felszerelés tekintetében pedig elöregedett örökséget vettünk át. Az egészségügyi minisztérium ekkor több szervezeti változtatást hajtott végre. Ezek értelmében a szlovákiai gyógyfürdők az SZNT Egészségügyi Megbízotti Hivatalának irányítása alá kerültek. Az 1948-as államosítás után hazánk gyógyfürdői az egységes egészségügyi ellátás szerves részét képezve, kizárólagosan egészségügyi létesítményekké válnak. Az államosított fürdővagyon egy részével, az úgynevezett kiegészítő gyógyellátás céljaira, a Központi Társadalombiztosító Intézet, majd a Szakszervezetek Központi Tanácsa rendelkezett. Gyógyfürdőink fejlődésében fontos dátumnak tekinthető 1957. január elseje, amikor a gyógyfürdők is az Állami Egészségügyi Igazgatóság egységes irányítása alá kerültek, s ez megteremtette e fontos egészségügyi ágazat további fejlődésének alapjait. Elsősorban a ------------------------------------------C---------------------------háború okozta károkat kellett eltüntetnünk, de komoly összegekbe került a fürdők korszerűsítése és fejlesztése is. A meglevő kapacitás egy részét, az újjáépítés során, rendelőkké, laboratóriumokká, a fizikális terápiához és az egészségügyi rehabilitációhoz szükséges gyógytermekké alakítottuk át. Gyógyfürdőink fokozatosan egész évi üzemelésre álltak át tehát megszűnt idényjellegű látogatásuk. Az átépítésekhez, illetve az étkezési és fűtési lehetőségek megteremtéséhez is jelentős anyagi ráfordításra volt szükség. Ezek az újjáépítési és korszerűsítési munkálatok fölemésztették ugyan a rendelkezésünkre álló beruházási keret javát, de 1972-ig még így is 2817 ággyal tudtuk bővíteni gyógyfürdőink befogadóképességét. Ezek közé az új létesítmények közé tartoznak például a közelmúltban épült dudincei (gyűgyi), Trencianske Teplice-i (trencséntyeplici) és piesfanyi (pöstyéni) gyógyintézetek. A csehszlovákiai gyógyfürdők ma kizárólagosan egészségügyi létesítmények. Küldetésük: a preventív gyógyellátás biztosítása, melynek színvonalát világszerte a legjobbak között tartják számon. Ez is egyik oka annak, hogy gyógyfürdőink iránt — kül- és belföldön egyaránt — folyamatosan növekszik az érdeklődés. A szlovákiai gyógyfürdőkben 1972-ben 103 491 pácienst kezeltek, és hogy milyen eredményesen, azt az egészségüket visszanyert betegek s lábadozók magas száma jelzi. A fürdőgyógykezelés így lényeges mértékben hozzájárult a munkaerők reprodukálásához népgazdasági szempontból pedig, külföldi páciensek kezelése révén, hatékonyan erősítette devizagazdálkodásunkat. • Mit tudhatnánk meg gyógyfürdőink távlati fejlesztési terveiről? — A szlovákiai fürdőkben 1965-ben megkezdtük egy széles körű gyógyforráskutatási program megvalósítását. A meglévő források korszerűsítése mellett új fúrásokkal is kísérleteztünk. Feltérképeztük az összes gyógyforrást, megállapítottuk vízbőségüket, elemeztük gyógyhatásúkat és vegyi összetételüket. Az így nyert adatok és a lakosság egészségi állapotának figyelembevételével, kidolgoztuk gyógyfürdőink távlati fejlesztési terveit, s egyben meghatároztuk a kapacitásnövelés felső határát is. Már megkezdtük egy új, 212 ágyas gyermekgyógyintézet építését Kovácovában, Bardejovské kúpele (Bártfafürdő) is egy 200 ágyas és napi 1200 vízgyógyászati kezelést biztosító intézettel bővül, új gyógyintézetek épülnek továbbá Smrdákyban, Lúckyn, Bojnicén (Bajmócfürdőn) és Turcianske Teplicén, de tovább fejlesztjük majd a Strbské Pleso-i (csorbatói) és a többi klimatikus gyógyhelyet is. Még ebben az ötéves tervben megkezdődik egy-egy új vízgyógyászati intézet építése Brusnón és Turcianske Teplicén. Terveink szerint 1975- Ve 8726 ágyra bővül gyógyintézeteink befogadóképessége: 1980-ban 9575 ágy, 1990-ben pedig 16 269 ágy várja majd gyógyfürdőinkben a gyógyulást várókat. Természetesen, a számszerű növekvés mellett egyben arra is törekszünk, hogy mind műépítészeti vonatkozásban, mind műszaki fölszerelés tekintetében lépést tartsunk korunk egyre igényesebb követelményeivel. • Egészségügyi szempontból Dél-Szlovákia az elmúlt évtizedekben hazánk legelmaradottabb vidékei közé tartozott. Különösen a pajzsmirigy különböző megbetegedései és a tüdövész fordult elő gyakran. Az utóbbi negyedszázadban miképp járultak hozzá gyógyfürdőink ennek az áldatlan örökségnek a felszámolásához? — A tuberkulotikus és pajzsmirigy-megbetegedéseket nagyon eredményesen gyógyítják az Állami Egészségügyi Igazgatósághoz tartozó gyógyintézetek, és ennek eredményeképpen az elmúlt 25 év alatt ugrásszerűen csökkent e megbetegedések előfordulása. A fürdőgyógykezelésnek három fő célja van: az idült megbetegedések gyógyítása, a gyógyrehabilitáció és a prevenció. Elsősorban a produktív életkorban levő lakosságot és a kórházi kezelés utáni lábadozókat részesítjük gyógykezelésben, de nagy figyelmet szentelünk a balesetet szenvedtek utókezelésének, a neurológiai, kardiológiai rehabilitációnak és az infarktuson átesett betegeknek. Gyógyintézeteinkben mindenütt olyan sajátos gyógyeljárásokat alkalmazunk, amelyeket a köznapi egészségügyi gyakorlatban nem alkalmaznak. E gyógyeljárások folyamán a gyógyhatású tényezők egész rendszerével élünk, egybehangolva a természetes gyógyforrások, a gyógydiéta, a gyógyszeres, kezelés, a klimatikai hatás vagy a mozgásterápia különböző tényezőit. Gyógyeljárásaink többsége hatásos és sikerrel jár. Főképpen a mozgásszervi megbetegedéseket, az idegbántalmakat, a légzőszervi megbetegedéseket, a vesebántalmakat, a különböző nőgyógyászati és bőrmegbetegedéseket gyógyítjuk eredményesen. Dél-Szlovákiában elsősorban három fürdőhely: Cíz (Csízfürdő), Sklené Teplice (Szklenófürdő) és Dudince (Gyűgy) népszerű. 0 Bizonyosan nagy gondot fordítanak a gyógyfürdők orvosainak és alkalmazottainak szakmai továbbképzésére s politikai öntudatuk növelésére is. — Természetesen, hiszen a gyógyfürdőkezelés az egységes egészségügyi gondozás fontos alkotórésze. Jelenleg összesen több mint ötezer orvos, egészségügyi középkáder és egyéb alkalmazott törődik fürdővendégeink egészségi állapotával s mielőbbi gyógyulásával. Az egyre növekvő szakmai igények kielégítésére rendszeres továbbképzésre van lehetőségük, gyakori résztvevői különböző tudományos értekezleteknek, tanulmányutaknak vagy nemzetközi szimpóziumoknak. Valóban sokszor foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, mert forrásaink természetes gyógyhatása mellett, az ő szakmai tudásuknak, rátermettségüknek, a fürdővendégek irányában tanúsított magatartásuknak is szerepük van gyógyfürdőink jó hírnevének további öregbítésében és a gyógyeljárások eredményességében. B. M. P. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő- Címlapunkon helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz- és a 24. oldalon tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. T. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Prandl Sándor felvétele. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46.
