A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-19 / 16. szám
MÜLT ÉS JELEN # 25 ESZTENDŐ NYOMÁBAN • MI ÚJSÁG A CSEMADOK ELSŐKÉNT ALAKULT HELYI SZERVEZETEINEK EGYIKÉBEN? MUZSLAI VALLOMÁSOK Pathó Imre: ..Zsúfolásig megtelt a terem...“ E 'igy kerek negyedszázad után — alapító tagokat keresek. A J központi bizottság titkárságán kapott hivatalos adatok szerint a CSEMADOK muzslaí helyi szervezete 1949-ben alakult meg, az országban a legelsők között. Első elnöke Pathó Károly, titkára pedig Pathó Imre volt. Huszonöt év telt el azóta. A muzslai helyi szervezet mai elnöke a község magyar tannyelvű általános iskolájának egyik tanítója: Baka István. Részleteiben alig-alig ismeri a két és fél évtized előtt történteket, hiszen jómaga is alig több harmincévesnél. Nem tudja a szervezetalapítás pontos körülményeit, gyér áttekintése van az indulás esztendeiben végzett úttörő jelentőségű munkáról. De két dolgot teljes bizonyossággal tud. Az egyik: sorrendben ő a nyolcadik CSEMADOK-elnök Muzslán; a másik dolog pedig: a muzslaiak munkáját a múltban elsősorban járási, de több vonatkozásban központi szinten is nyilvántartották, és ez a mai vezetőséget is jó munkára kötelezi. A_ztán készségesen fölsorol néhány névet, akikkel a huszonöt esztendő eseményeinek felidézése kapcsán beszélnünk érdemes. Sorrendben a következőket: Pathó Imrét, aki ma a szomszédos Bélán lakik és négy környező község egyesített földművesszövetkezetének elnöke; Muzslán pedig Mészáros Györgyöt, Grosch Istvánnét, Könözsi Richárdot és Csicsai Alajost. A „házalást“ korán, dél körül kezdtük, Mészáros Györgyöt így bizonyosan ezért nem sikerült vele is elbeszélgetnünk; a többiekkel találkoztunk. PATHÓ IMRE csodálkozva néz és visszakérdez: — A helyi szervezet megalakulásának körülményei érdeklik?... Kérem, ne haragudjon... huszonöt év ... két és fél évtized ... hirtelen nem emlékszem mindenre. Ámbár ta Ián ... Igen, igen ... Kis szünetet tart. — Emlékezetem szerint már néhány héttel a februári győzelem után, még 1948 tavaszán megtettük a legelső lépéseket. Egy Petőfi-műsort mutattunk be. Sikere volt, ha jól emlékszem, többször is meg kellett ismételnünk. Ezen fölbuzdulva több más műsor és egész estét betöltő előadás tervét szövögettük, amikor híre Jött, hogy alakulóban van a CSEMADOK. összejöttünk hát tíztizenöten az egykori Vadkerty-vendéglő egyik helyiségében, és elhatároztuk: az elsők között alakítunk helyi szervezetet... Az alakuló gyűlésre magunk készítettünk színpadot, földíszítettük a termet és aztán szorongva vártuk, hogy jönnek-e majd az emberek, lesz-e érdeklődés? ... — Tudtommal volt... Arcán elégedett derű. — Zsúfolásig megtelt a terem ... alig győztük kézszorítással! De a legnagyobb örömet az jelentette a számunkra, hogy ezen az alakuló gyűlésen nemcsak tervekről beszéltünk és vezetőséget választottunk, hanem hogy a Petőfi-estre és más kisebb rendezvényekre hivatkozva, már valami elvégzett munkáról is számot adhattunk. — Mi jellemezte leginkább munkájukat ebben a kezdeti időszakban? — Elsősorban a határtalan lelkesedés és tenniakarás. Kezdetben különösen gyakran rendeztünk műsoros esteket, különböző tarka műsorokat, és fokozatosan így jutottunk el a CSEMADOK helyi szervezete színjátszó csoportjának első bemutatójáig ... — Találkoznak még néha az egykori alapító tagok? Fölcsillan a szeme. — Néhány hete csupán, hogy találkoztunk. A jubileumi taggyűlésen talán egy-két kivétellel ott voltunk mindannyian ... örültünk, nagyon örültünk egymásnak! És minden fölszólalást, minden visszaemlékezést külön élvezet volt hallgatni... — ön is felszólalt? — Igen. Azt fejtegettem, hogy a CSEMADOK sokat tett a falu társadalmi fejlődésének meggyorsítása, a lakosság művelődésének gyarapítása érdekében. S arról is szóltam, hogy szívesen látom a mai fiatal nemzedék aktivitását, mert ez azt jelenti, hogy sikerült megfelelő utánpótlásról gondoskodnunk... A takaros muzslai házak egyikének tágas kertjében beszélgetek GROSCH ISTVÁNNÉ-val, a helyi általános iskola nyugalmazott pedagógusával. A barátságos tanító néni, Csicsai Alajos: „Fiatal, agilis férfi az új elnök .. " mert még ma is így tartja őt számon a falu, egyik legtevékenyebb mozgatója a muzslai helyi szervezet öntevékeny művészeti munkájának. Különösen a színjátszó csoport irányításában jeleskedett, hiszen az ő rendezésében mutatták be Muzslán a Mélyszántást, A debreceni lunátikust, A cigányt, A fösvényt, a Pettyest, a Nagy baj az agybaj és a Baj van a szerelemmel című vígjátékokat; de például az Ady-, Petőfi- és Aranyemlékműsorok betanítását is vállalta. — Szívesen végezte ezt a fáradságos többletmunkát? Elmosolyodik. — Természetesen ... bár sok-sok estém vagy hétvégem ráment a próbákra ... Néha bizony a torkomban dobogott a szívem, amikor a próba befejeztével, úgy éjfél tájban, a koromsötét temető mellett igyekeztem hazafelé ... Eleinte a községi tűzoltószertár hideg, fűtetlen helyiségében tartottuk összejöveteleinket, később már az iskola nagyobb tantermeinek egyikében-másikában gyakorolhattunk. Az előadásokat jutalmazó taps pedig mindenért bőven kárpótolta az embert: a „kárba veszett“ szabad időért, a szorongó félelemért, a fáradságért ... Egy pillanatra töprengve eltűnődik, mintha azt fontolgatná, hogy folytassa-e a megkezdett gondolatsort, aztán mégis kimondja: — Föltétlenül azon leszek, hogy a jövő évadban ismét színre lépjünk egy új darabbal.. A színjátszás nagyon népszerű és gazdag hagyománynyal bíró tevékenység nálunk, ezért különösképpen bánt, hogy 1971 óta nem tartottunk új bemutatót. Próbáltam ugyan megtudni, hogy milyen színielőadást hirdetnek majd Muzslán a falragaszok, de ez egyelőre még a népszerű tanító néni titka maradt... A beszélgetés végén még tréfásan megjegyezte, hogy a nyugdíjasoknak — általában — mindenre futja az idejükből... CSICSAI ALAJOS-sal a községi pártszervezet elnökével és KÖNÖZSI RICHARD-dal, a hnb titkárával a helyi nemzeti bizottság egyik irodájában társalgunk. ök is részben a múltat idézik, de szó esik a jelenről és a jövőről is. — Az elmúlt huszonöt év alatt valóban derekas népművelési munkát végzett Muzslán a CSEMADOK — mondja a pártelnök. — Az embereket nagyon sok kellemes emlék fűzi a színjátszó csoport munkájához, az alkalmi vidám műsorokhoz, több író-olvasó találkozóhoz, de hoszszabb-rövidebb ideig eredményesen dolgozott egy-egy énekkar és tánccsoport is. A CSEMADOK-nak is érdeme, hogy a muzslaiak szívesen olvasnak és élénken érdeklődnek az irodalom iránt. Sajnos, az utóbbi másfél-két esztendőben csökkent a rendezvények száma, a helyi szervezet tevékenysége inkább csak alkalomszerű volt. A községi pártszervezet vezetősége ezért a közelmúltban foglalkozott a CSEMADOK jelenlegi munkájával. A legutóbbi évzárón új elnököt választottunk, Baka Ist-Baka István ván személyében. Fiatal, agilis férfi az új elnök, bízunk benne. Szeretnénk, ha az ő irányításával az eddiginél nagyobb figyelmet sikerülne szentelni a népi hagyományok gyűjtésének. Gazdag község vagyunk ilyen tekintetben, de a népi élet tárgyi emlékeinek többsége egyelőre még érintetlenül a padlásokon porosodik. — Az egész község s a helyi nemzeti bizottság is valóban sokat köszönhet a CSEMADOK-nak — veszi át a szót Könözsi Richárd. — Pontos adatok, kötelezettségvállalások, felajánlások tanúskodnak a CSEMADOK-tagság aktivitásáról. És nagy örömmel fogadtuk azt az újszerű kezdeményezést is, hogy a CSEMADOK vállalta a SZISZ-szervezet patronálását. Első tapasztalataik azt bizonyítják, hogy korban, lelkesedésben, tapasztalatban kiválóan kiegészítik egymást. * Mielőtt hazaindulnánk, még egyszer körbeutazzuk Muzsla utcáit... Az italbolt előtt valaki barátságosan felénk int. Talán megszokásból, talán azért, mert furcsállta, hogy egész délután errefelé száguldoztunk. Már messze, a kövér, fekete földet átszelő országúton járunk, amikor eszembe jut: talán épp ez a kuporgó sarokház volt a valamikori Vadkerty-vendéglő... Ki tudja ... mert ezt bizony elfelejtettem megérdeklődni. BORSAI M. PÉTER Kontár Gyula felvételei * Kot 6
