A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-19 / 16. szám

MÜLT ÉS JELEN # 25 ESZTENDŐ NYOMÁBAN • MI ÚJSÁG A CSEMADOK ELSŐKÉNT ALAKULT HELYI SZERVEZETEINEK EGYIKÉBEN? MUZSLAI VALLOMÁSOK Pathó Imre: ..Zsúfolásig megtelt a terem...“ E 'igy kerek negyedszázad után — alapító tagokat keresek. A J központi bizottság titkárságán kapott hivatalos adatok szerint a CSEMADOK muzslaí helyi szerveze­te 1949-ben alakult meg, az ország­ban a legelsők között. Első elnöke Pathó Károly, titkára pedig Pathó Imre volt. Huszonöt év telt el azóta. A muzs­­lai helyi szervezet mai elnöke a köz­ség magyar tannyelvű általános is­kolájának egyik tanítója: Baka Ist­ván. Részleteiben alig-alig ismeri a két és fél évtized előtt történteket, hiszen jómaga is alig több harminc­évesnél. Nem tudja a szervezetala­pítás pontos körülményeit, gyér átte­kintése van az indulás esztendeiben végzett úttörő jelentőségű munkáról. De két dolgot teljes bizonyossággal tud. Az egyik: sorrendben ő a nyol­cadik CSEMADOK-elnök Muzslán; a másik dolog pedig: a muzslaiak mun­káját a múltban elsősorban járási, de több vonatkozásban központi szinten is nyilvántartották, és ez a mai ve­zetőséget is jó munkára kötelezi. A_z­­tán készségesen fölsorol néhány né­vet, akikkel a huszonöt esztendő ese­ményeinek felidézése kapcsán be­szélnünk érdemes. Sorrendben a kö­vetkezőket: Pathó Imrét, aki ma a szomszédos Bélán lakik és négy kör­nyező község egyesített földműves­szövetkezetének elnöke; Muzslán pe­dig Mészáros Györgyöt, Grosch Ist­­vánnét, Könözsi Richárdot és Csicsai Alajost. A „házalást“ korán, dél körül kezd­tük, Mészáros Györgyöt így bizonyo­san ezért nem sikerült vele is elbe­szélgetnünk; a többiekkel találkoz­tunk. PATHÓ IMRE csodálkozva néz és visszakérdez: — A helyi szervezet megalakulásá­nak körülményei érdeklik?... Ké­rem, ne haragudjon... huszonöt év ... két és fél évtized ... hirtelen nem emlékszem mindenre. Ámbár ta Ián ... Igen, igen ... Kis szünetet tart. — Emlékezetem szerint már né­hány héttel a februári győzelem után, még 1948 tavaszán megtettük a legelső lépéseket. Egy Petőfi-mű­­sort mutattunk be. Sikere volt, ha jól emlékszem, többször is meg kel­lett ismételnünk. Ezen fölbuzdulva több más műsor és egész estét be­töltő előadás tervét szövögettük, ami­kor híre Jött, hogy alakulóban van a CSEMADOK. összejöttünk hát tíz­­tizenöten az egykori Vadkerty-ven­­déglő egyik helyiségében, és elhatá­roztuk: az elsők között alakítunk helyi szervezetet... Az alakuló gyű­lésre magunk készítettünk színpadot, földíszítettük a termet és aztán szo­rongva vártuk, hogy jönnek-e majd az emberek, lesz-e érdeklődés? ... — Tudtommal volt... Arcán elégedett derű. — Zsúfolásig megtelt a terem ... alig győztük kézszorítással! De a legnagyobb örömet az jelentette a számunkra, hogy ezen az alakuló gyűlésen nemcsak tervekről beszél­tünk és vezetőséget választottunk, hanem hogy a Petőfi-estre és más kisebb rendezvényekre hivatkozva, már valami elvégzett munkáról is számot adhattunk. — Mi jellemezte leginkább mun­kájukat ebben a kezdeti időszak­ban? — Elsősorban a határtalan lelkese­dés és tenniakarás. Kezdetben külö­nösen gyakran rendeztünk műsoros esteket, különböző tarka műsorokat, és fokozatosan így jutottunk el a CSEMADOK helyi szervezete szín­játszó csoportjának első bemutató­jáig ... — Találkoznak még néha az egy­kori alapító tagok? Fölcsillan a szeme. — Néhány hete csupán, hogy ta­lálkoztunk. A jubileumi taggyűlé­sen talán egy-két kivétellel ott vol­tunk mindannyian ... örültünk, na­gyon örültünk egymásnak! És min­den fölszólalást, minden visszaemlé­kezést külön élvezet volt hallgatni... — ön is felszólalt? — Igen. Azt fejtegettem, hogy a CSEMADOK sokat tett a falu társa­dalmi fejlődésének meggyorsítása, a lakosság művelődésének gyarapítása érdekében. S arról is szóltam, hogy szívesen látom a mai fiatal nemze­dék aktivitását, mert ez azt jelen­ti, hogy sikerült megfelelő utánpót­lásról gondoskodnunk... A takaros muzslai házak egyiké­nek tágas kertjében beszélgetek GROSCH ISTVÁNNÉ-val, a helyi általános iskola nyugalmazott peda­gógusával. A barátságos tanító néni, Csicsai Alajos: „Fiatal, agilis férfi az új elnök .. " mert még ma is így tartja őt számon a falu, egyik legtevékenyebb moz­gatója a muzslai helyi szervezet ön­tevékeny művészeti munkájának. Kü­lönösen a színjátszó csoport irányí­tásában jeleskedett, hiszen az ő ren­dezésében mutatták be Muzslán a Mélyszántást, A debreceni lunátikust, A cigányt, A fösvényt, a Pettyest, a Nagy baj az agybaj és a Baj van a szerelemmel című vígjátékokat; de például az Ady-, Petőfi- és Arany­­emlékműsorok betanítását is vál­lalta. — Szívesen végezte ezt a fárad­ságos többletmunkát? Elmosolyodik. — Természetesen ... bár sok-sok estém vagy hétvégem ráment a pró­bákra ... Néha bizony a torkomban dobogott a szívem, amikor a próba befejeztével, úgy éjfél tájban, a ko­romsötét temető mellett igyekeztem hazafelé ... Eleinte a községi tűzoltó­szertár hideg, fűtetlen helyiségében tartottuk összejöveteleinket, később már az iskola nagyobb tantermeinek egyikében-másikában gyakorolhat­tunk. Az előadásokat jutalmazó taps pedig mindenért bőven kárpótolta az embert: a „kárba veszett“ szabad időért, a szorongó félelemért, a fá­radságért ... Egy pillanatra töprengve eltűnő­dik, mintha azt fontolgatná, hogy folytassa-e a megkezdett gondolat­sort, aztán mégis kimondja: — Föltétlenül azon leszek, hogy a jövő évadban ismét színre lépjünk egy új darabbal.. A színjátszás na­gyon népszerű és gazdag hagyomány­nyal bíró tevékenység nálunk, ezért különösképpen bánt, hogy 1971 óta nem tartottunk új bemutatót. Próbáltam ugyan megtudni, hogy milyen színielőadást hirdetnek majd Muzslán a falragaszok, de ez egy­előre még a népszerű tanító néni tit­ka maradt... A beszélgetés végén még tréfásan megjegyezte, hogy a nyugdíjasoknak — általában — min­denre futja az idejükből... CSICSAI ALAJOS-sal a községi pártszervezet elnökével és KÖNÖZSI RICHARD-dal, a hnb titkárával a helyi nemzeti bizottság egyik irodá­jában társalgunk. ök is részben a múltat idézik, de szó esik a jelenről és a jövőről is. — Az elmúlt huszonöt év alatt valóban derekas népművelési mun­kát végzett Muzslán a CSEMADOK — mondja a pártelnök. — Az embe­reket nagyon sok kellemes emlék fűzi a színjátszó csoport munkájá­hoz, az alkalmi vidám műsorokhoz, több író-olvasó találkozóhoz, de hosz­­szabb-rövidebb ideig eredményesen dolgozott egy-egy énekkar és tánc­csoport is. A CSEMADOK-nak is érdeme, hogy a muzslaiak szívesen olvasnak és élénken érdeklődnek az irodalom iránt. Sajnos, az utóbbi másfél-két esztendőben csökkent a rendezvények száma, a helyi szerve­zet tevékenysége inkább csak alka­lomszerű volt. A községi pártszerve­zet vezetősége ezért a közelmúltban foglalkozott a CSEMADOK jelenle­gi munkájával. A legutóbbi évzárón új elnököt választottunk, Baka Ist-Baka István ván személyében. Fiatal, agilis férfi az új elnök, bízunk benne. Szeret­nénk, ha az ő irányításával az eddi­ginél nagyobb figyelmet sikerülne szentelni a népi hagyományok gyűj­tésének. Gazdag község vagyunk ilyen tekintetben, de a népi élet tár­gyi emlékeinek többsége egyelőre még érintetlenül a padlásokon po­rosodik. — Az egész község s a helyi nem­zeti bizottság is valóban sokat kö­szönhet a CSEMADOK-nak — veszi át a szót Könözsi Richárd. — Pon­tos adatok, kötelezettségvállalások, felajánlások tanúskodnak a CSEMA­­DOK-tagság aktivitásáról. És nagy örömmel fogadtuk azt az újszerű kezdeményezést is, hogy a CSEMA­DOK vállalta a SZISZ-szervezet pat­­ronálását. Első tapasztalataik azt bi­zonyítják, hogy korban, lelkesedés­ben, tapasztalatban kiválóan kiegé­szítik egymást. * Mielőtt hazaindulnánk, még egy­szer körbeutazzuk Muzsla utcáit... Az italbolt előtt valaki barátságosan felénk int. Talán megszokásból, talán azért, mert furcsállta, hogy egész délután errefelé száguldoztunk. Már messze, a kövér, fekete földet átszelő országúton járunk, amikor eszembe jut: talán épp ez a kupor­gó sarokház volt a valamikori Vad­­kerty-vendéglő... Ki tudja ... mert ezt bizony elfe­lejtettem megérdeklődni. BORSAI M. PÉTER Kontár Gyula felvételei * Kot 6

Next

/
Thumbnails
Contents