A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-12 / 15. szám
A HÉT VENDÉGE Dr. JAROSLAV ROSA, Szövetségi Meződazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Külföldi Kapcsolatok Főosztályának igazgatója A KGST megalakulásának idei 25. évfordulója egybeesik a falu szocializálásának negyedszázados jubileumával hazánkban. Az aránylag rövid idő alatt elért figyelemre méltó eredmények megérdemlik, hogy a szocialista országok első gazdasági szervezetének a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban kifejtett tevékenységét a szocialista integráció tükrében is szemügyre vegyük. Dr. Jaroslav Rosával, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Külföldi Kapcsolatok Főosztályának igazgatójával beszélgetünk. Rövid visszapillantásában felvázolja a második világháborúban tetemes károkat szenvedett kelet-európai országok akkori gazdasági helyzetét s a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulásával kapcsolatos körülményeket. # Hogyan támogatta a Szovjetunió a népi demokratikus országokat? A Szovjetunió internacionalista kötelességének tartotta, hogy különféle kölcsönökkel, gabonával, élelmiszerekkel, gépekkel és sok más nélkülözhetetlen áruval támogassa szövetségeseit. Az 1945—49-es években bilaterális szerződések alapján kétoldalú kapcsolatok alakultak ki. Csakhamar azonban bebizonyosodott, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyei jobban is kihasználhatók, a szocialista országok gazdasági fejlődése hathatósabban koordinálható a sokoldalú kapcsolatok megteremtésével. Vagyis: komoly problémáink együttes erővel, kölcsönös gazdasági és műszaki segítséggel eredményesebben oldhatók meg. # Hogyan jellemezhető a tagországok gazdasági együttműködése a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén? Kitűnő eredményeink — véleményem szerint — egymás rendszeres támogatásának, a kölcsönös együttműködésnek köszönhetők. Mezőgazdaságunkat a szovjet kolhozok mintájára a termelés állandó fokozása mellett szerveztük át. Ezért érnek el a KGST-tagországok a mezőgazdaságban a fejlett kapitalista országoknál is lényegesen jobb eredményeket. Például Bulgária, Románia és a Szovjetunió mezőgazdasági össztermelése az 1950—1969-es években megkétszereződött. Az NDK-ban majdnem 80 százalékkal, Csehszlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban pedig kb. 50 százalékkal termelnek többet. 0 Milyenek a gabonatermesztéssel kapcsolatos észrevételeik? A búza és az árpa hektárhozamát véve alapul a legjobb eredményeket felmutató tagországok közé tartozunk. A kapitalista országok közül Olaszországot és Ausztriát is elhagyva, ma már Franciaországgal és az NSZK-val tartunk lépést. Eredményeink az 1 hektárra számított hústermelésben is kielégítők. Jobbak vagyunk Svédországnál, Ausztriánál és Olaszországnál, és ha az egy főre eső hústermelést vesszük alapul, akkor kiderül, hogy ezen a téren is túlteszünk sok nyugati országon, többek között például Nagy-Britannián, az NSZK-n és Olaszországon. A gabonatermesztés a KGST tagországokban az utóbbi években gyorsabb ütemben fejlődött, mint a Közös Piac országaiban. Míg az 1951—55. években a világon évente átlagosan 783 millió tonna gabonát és hüvelyest takarítottak be, 1972-ben 1314 millió tonnára, vagyis 67,8 százalékkal növekedett a betakarított gabona mennyisége. Az eredmények a következőképpen oszlottak meg: a Közös Piac tagországaiban a gyarapodás 80,4 százalékos volt, a KGST tagországok viszont 85,5 százalékkal több gabonát és hüvelyest takarítottak be. Csehszlovákiában a gabona és a hüvelyesek vetésterületét az 1951—52-es években mindössze 4,4 százalékkal sikerült növelni, ám annál jobb eredménynek tekinthető, hogy ugyanabban az időben száz százalékkal több gabona termett. A termelés szakosítását és koordinálását feltételezi a növényi és állati eredetű takarmányprotein biztosítása is. Köztudott ugyanis, hogy a fehérjetartalmú takarmányok behozatala a kapitalista országokból meglehetősen költséges s ezért a KGST-tagországok részére sokkal előnyösebb megoldások is kínálkoznak, mint például a közös tengeri halászat és a kifogott halak közös feldolgozása. Az élelmiszeripar fellendítése is főleg a termelés szakosításától és koordinálásától függ. Például a cutisin kizárólagos előállításával és szállításával a tagállamok sokoldalú gazdasági szerződéseik alapján Csehszlovákiát bízták meg. Egy évi 10 ezer tonna citromsavat előállító üzem együttes felépítéséről is folyamatban vannak már a tárgyalások. 0 Milyenek az eredmények a növénytermesztésben? Különösen a vetőmag termesztése terén lehetünk elégedettek. A vetőmagtermesztés szakosítását szabályozó sokoldalú szerződés értelmében — mely a múlt év szeptemberében lépett életbe — a kölcsönös vetőmagszállítmányok 1975 végén 88 ezer tonnát fognak kitenni. Vetőburgonyából 5 ezer tonnára, szőlővenyigéből pedig 57 millió 200 ezer darabra becsülhető a csere. A vetőmagfajtákkal végzett tudományos kutatások és kísérletek is sikeresen folynak. A szocialista országok tudósai és szakemberei fokozatosan honosítják meg hazájukban a kipróbált fajtákat, amelyek közül — amint ismeretes — kitűnően beváltak a szovjet Auróra, Kaukázus és Mironov búzafajták, az NDK-ban kifejlesztett rozsfajta és a hazánkban nemesített tavaszi árpafajta. E fajtáknak köszönhető a gabonafélék hektárhozamának lényeges növekedése a tagországokban. Ezért az NDK-ban az idén az erre a célra szánt vetésterület 63 százalékát, hazánkban pedig már 72 százalékát vetették be kitűnő minőségű szovjet búzafajtákkal. 0 Hogyan teljesítik a KGST komplex programjának főbb feladatait az állattenyésztésben? A komplex program alapján 1972-ben aláírt megállapodásunk értelmében nemzetközi baromfi-kutatóintézetet és megfigyelőállomást létesítettünk, amely üzembe helyezése óta egyre értékesebb tapasztalatokra tesz szert. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a komplex program feladatai csak az élelmiszeripar termékeinek megfelelő csomagolásával, illetve a csomagoláshoz szükséges anyagok biztosításával teljesíthetők. Ezért csomagolóiparunk a szélesebb körű integráció keretében e probléma megoldásába is igyekszik bekapcsolódni. Nemzetközi kapcsolataink gazdasági sikerét azonban» a legjobban a tudományosműszaki együttműködés tükrözi. A kooperáció magasabb formáinak megszervezése és a tagállamok programjának kidolgozása a KGST állandó gazdasági, illetve élelmiszeripari bizottsága mellett létesített koordinációs bizottságok feladata. # Mi tehát a tagállamok legfőbb érdeke? A tagállamok legfőbb közös érdeke a legszorosabb együttműködés. Tapasztalatból tudjuk, hogy erre minden lehetőségünk megvan, hiszen az elmúlt negyedszázadban a nemzetközi szocialista munkamegosztás keretében már megteremtettük a termelőerők gyors fejlődésének és a szocializmus sikeres felépítésének a feltételeit. Ám a szocialista gazdasági integráció fejlődési folyamatával arányban még színvonalasabb gazdasági kapcsolatokra törekszünk, olyanokra, amelyeknek alapján a szocialista országok — a világ fejlődésével lépést tartva — végrehajtják a legfontosabb szerkezeti változásokat a népgazdaságban és iparunk túlzott tagoltságát korlátozva, az eddiginél nagyobb mértékben összpontosítják termelési, valamint tudományos-műszaki kapacitásukat. Csehszlovákiának az utóbbi években elért gazdasági eredményei arról győznek meg bennünket, hogy helyes az út, amelyet választottunk, és hogy a tagországokban való együttműködés elmélyítése valamennyiünk szempontjából elengedhetetlen követelmény. Ez a szoros kapcsolat ugyanis szocialista társadalmunk politikai és gazdasági biztonságának, sikeres további fejlődésének legfőbb forrása és záloga. Beszélgetett: KARDOS MÁRTA A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő- Címlapunkon Z. ABSOLON, helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz- a 24. oldalon PRANDL SÁNDOR tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. felvétele Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedfcia tlaée, 884 16 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VI1. Nyomja a Vychodoslovenské tlaélarne, n. p., KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46.
