A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-29 / 13. szám

KISLÁNYOKNAK - TAVASZRA Két alkalmi ruhácska, mindkettő könnyű szövetből készült. Az egyiket pillangó-ujjak, és készen kapható színes pánt díszíti. A há­rom gomb a pánt alapszínével egyezik és mindenképpen erősen elüt a ruha színétől. A képünkön látható ruhácska színe almazöld, a gombok pirosak. A zöld-fehér pettyes ruha három részből szabott. A két mell fölött elhelyezett patnit csakúgy mint az ujjon látható patnit fehér gomb díszíti. A melltől lefelé fut­va mindkét oldalon három be­­varrás adja meg a szoknya eny­hén bővülő vonalát. A fehér gal­léron három kivarrott katicabo­gár van. I ( sík nrvns tailSÍKSGIll A FOGFÁJÁSRÓL A fogszuvasodás megelőzéséért kö­zösen s egyénileg is sokat teszünk, a lyukas fog azonban egyelőre mégis a legelterjedtebb népbetegségek kö­zé tartozik. Előbb vagy utóbb min­denkinél megjelenik, aki nem táplál­kozik helyesen és nem következetes a napi szájápolásban. S az emberek legtöbbje csak akkor megy el a fo­gászhoz, ha a fog már fáj vagy a romlott fogazatot más tünetek, pl. szájbűz, árulják el. Kár arra várni, hogy a fog fájni kezdjen s csak az­után keresni segítséget, ami néha igen körülményes, hiszen éjszakai vagy vasárnapi fogorvosi ügyelet csak nagyobb központokban van s a szomszéd, a jó barát, a gyógyszerész rendszerint csak jószóval és fájda­lomcsillapítóval, de nem túl nagy eredménnyel lehet a gyötrődő beteg segítségére. Ma már a fogorvosi be­avatkozások legnagyobb része fájda­lommentes; nincs ok a halogatásra és mindenki szerét ejtheti, hogy fo­gazatát addig hozassa rendbe, amíg az egyes fogak még megmenthetők. A vizsgálattal ne várjunk a fáj­dalomra. Megtörténik, hogy a szuvas fog vagy az elhalt, korhadt, gennyes gócú foggyökér nem is okoz fájdal­mat. Sőt, az is előfordul, hogy az ember szinte észrevétlenül, fájdalom nélkül, ínysorvadás és foglazulás kö­vetkeztében, teljesen ép fogait veszí­ti el sorban. Ezért feltétlenül indo­kolt, hogy ki-ki legalább évente két­szer jelentkezzék fogorvosánál. A fo­gász nemcsak szondával és száj tü­körrel, hanem más vizsgálóeszközök-Csindld magad Az itt látható szék egyben szeny­­nyesláda is, és helye a fürdőszobá­ban, vagy a garderobe fülkében van. De épp így lehet benne apróbb ház­tartási gépeket, húsdarálót, mákőr­lőt, stb. tartani és akkor a konyhá­ban tehet szolgálatot. Egy kis fárad­sággal pedig odahaza is elkészíthető. A szék négy pozdorjalemez oldalát a fenéklap és az ülőlap felfüggesztő pántja merevíti. A háttámlán fog­­gantyút helyettesítő kerek lyukat vá­gunk. Gondos kitapaszolás és csiszo­lás után, lehetőleg festékszóró pisz­tollyal vigyük fel rá a kívánt színt, amely a környezet színeihez alkal­mazkodik. Csinos és praktikus, ha lapos, kemény ülőpárnát is helye­zünk rá. A vasalásokat érdemes sár­garézből készíteni. Noha ez valami­vel drágább, mégis megéri, mert nagymértékben emeli a bútor eszté­tikai hatását. + 58 + Hasznos tanácsok Ha nagyon zavaros lesz a hús- vagy csontleves, egy tojásfehérjét egy kanál vízzel gyenge habbá verünk, és azt a kel, pl. röntgennel, hőhatásokkal is ellenőrzi a fogak állapotát. Ilyen vizsgálat alkalmával a nővérrel be­jegyezteti az észlelt változásokat és hozzálát a szuvas fogak ellátásához, esetleg az arra ítélt fogak eltávolí­tásához vagy megbeszéli betegével a fogpótlás elkészítésének módját és munkamenetét. Ez a helyes út, nem pedig a kezelés elodázása, aminek a vége az szokott lenni: „Ne kér­dezzen semmit, vegye a fogót, dok­tor úr és húzza ki!...“ A gyógykezelésnél igen fontos, hogy a fogorvos a beteg közléseiből induljon ki, ezért nem mindegy, ho­gyan adja elő a fogfájós beteg az élményeit. Foglalkozzunk hát a fáj­dalomérzés jellegével is. A látszólag ép fogazat vagy a kezelt fogsor bi­zonytalan, zsibongó vagy tompa fáj­dalmát egy vagy több fog túlterhe­lése okozhatja, de kiválthatja a száj­ban levő, különböző fémek (hidak és plombák) anyaga közt képződő elektrogalvanikus hatás, esetleg a tö­kéletlen fogtömés. Hasonló érzést okozhat a fogínygyulladás, a fognyak érzékenysége, a fogideg vérbősége, stb. Néha állapotos nők vagy neu­­raszthéniás emberek panaszkodnak ily kellemetlenségekre. Ott, ahol az íny visszafejlődött s már nem fedi a fog nyakát, ahol lekopott a fog őrlő ill. rágó felülete vagy baleset következtében sérült meg a fogzo­mánc, hirtelen fellépő, de ugyanúgy el is múló fájdalmat okozhat a hi­deg vagy meleg hatás és egyes éte­lek vegyhatása is. Ha ilyen jellegű a fájdalom, de tovább tart, már fel­tételezhető, hogy az ártalom a szu­vas fogban maradt. A lyukas fog rendesen nem tisz­títható, a benne maradó étel bomlás­nak indul, a szilárd foganyag vegyi és bakteriális hatásra tovább rom­lik és a támadásnak már maga az levesbe öntjük. Addig forraljuk, amíg a tojásfehérje megtúrósodik, és a zava­­rosságot magába vesii. (5—10 perc). Utána sűrű szitán leszűrjük, szép, tiszta levest kapunk. Ha a pecsenye leve leég, néhány ka­rikára vágott burgonyát tegyünk bele, amely az égett ízt magába veszi. A túlecetezett étel savanyúságát cukor hozzáadásával közömbösíthetjük. A forrás közben összement tejet túró­nak készítsük el, habverővel simára verjük, és így felhasználhatjuk kelt tész­ta készítésére, vagy hamis túrás gombó­cot főzhetünk belőle. Ha elsózzuk a levest vagy a pörköltet, késhegynyi szódabikarbónát tegyünk bele, az elveszi a só ízét. Megpenészedett lekvárt vagy befőttet újra főzünk vagy gőzölünk. A kellemetlen szagú avas zsírt megja­víthatjuk, ha kenyeret vagy hagymát szenesedésig sütünk benne. Ha csomós a rántás passzirozzuk át vagy szűrjük le. Süssünk - főzzünk BURGONYAFELFŰJT. Hozzávalók: 25 dkg burgonya, 4 egész tojás, 10 dkg vaj, 5 dkg sajt vagy morzsa, só. 25 deka áttört főtt vagy sült bur­gonyát kihűtünk, és elkeverjük 6 de­ka vajjal. 4 tojássárgáját egyenként hozzákeverünk, megsózzuk és végül a 4 tojás keményre vert habjával el­keverjük. Bekent formába öntjük, és 40 percig gőzben főzzük. Tálaláskor leöntjük 4 deka olvasztott vajjal. Re­szelt sajttal hintjük meg. Ha sajt he­lyett morzsával akarjuk készíteni, akkor a 4 deka vajban megpirítjuk a morzsát és ezzel szórjuk be. élő fogideg van kitéve. A fogideg­­gyulladás szinte csillapíthatatlan fáj­dalommal jár, a tabletták használa­ta nem hoz enyhülést, más beavat­kozásra van szükség, Ha végül tom­pul is a fájdalom, az oka — ha nem­­iktatjuk ki — újra kiváltja. Vannak oly fájdalmak, amelyek az állcsont­ból a fülbe vagy a felső arccsontba sugároznak ki. Gyökérhártyagyulla­­dásnál vagy foghúzás után előfordul, hogy a beteg szomszédos fogait vagy más állrészeit fájlalja. Kínzó, ideg­gyulladásos fájdalmakhoz hasonló érzést válthat ki a még át nem tört fog, a bölcsességfog is, betörött és ki nem emelt, elfelejtett foggyökér, stb. A háromosztatú arcideg fájdalmá­nak eredetét néha igen nehéz felde­ríteni, de a tüzetes vizsgálat, a rönt­genfelvétel, esetleg régi, hiányos tö­mések eltávolítása végül is rámutat a fogra, amely kiváltja és kezelésre szorul. Ha a fog harapásra vagy kopogta­tásra fáj, többnyire heveny gyökér­­hártyagyulladásról van szó. Oly fo­gat, amely már könnyű érintésre is fáj, valószínűleg gennyes gyökérszö­vet vesz kprül. A beteg úgy érzi mintha a fog kissé kinőtt volna a többi közül, meleg hatására jobban fáj, hideg csillapítja a fájdalmat; csupán az esetek kis részében ment­hető meg. A ráharapásos fájdalom­mal legyünk óvatosak, mert szó le­het arról is, hogy a fog csupán lyu­kas, a lyuk. azonban oly mély és az alja oly szétesett, hogy a belekerült kenyérmorzsa, köménymag vagy más étel egyenesen rányomódik az alig védett, érzékeny fogidegré. A fájda­lom is segítségünkre van, ha nem halogatjuk a kezelést, és a fog meg­mentésének módját fogászunkra bíz­zuk. Dr. Sz. Gy. — Te is feltűzhettél volna valami­lyen ékszert! — Nem volna jobb, ha mégis fog­orvoshoz mennél? — Kérlek, ne fordíts hátat, ha ve­led beszélek! — Milyen kellemes kis meglepetést tartogatsz részemre, drágám?

Next

/
Thumbnails
Contents