A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-29 / 13. szám

ÚJABB SZEMPONTOK A BALASSI-KUTATÁSBAN

Németh István felvétele

Csanda Sándor: Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus

Balassi Bálintnak, a magyar nyelvű líra első kiemelkedő világirodalmi szintű képviselőjének életéről és munkásságáról a múlt század végétől napjainkig számos értékelés jelent meg. Csanda Sándor irodalomtörténész, aki a szlovák—magyar kulturális kapcsolatok kutatásában jelentős eredményeket ért el, s így ezen a téren is népeink közeledésének és barátságának az ügyét szolgálja, nemegyszer bebizonyította már, hogy egyike a legjobb Balassi-szakértőknek. Gondoljunk csak az Irodalmi Szemlében közölt elemzéseire vagy a Harmadik nemzedék című könyvének függelékében nyilvánosságra hozott tanulmányára. Most megjelent művében Balassi Bálint költői stílusával és verstanával foglalkozik behatóan. Áttekinti a világirodalmi jelentőségű magyar költőről szóló egész szakirodalmat, s azt saját nézeteivel konfrontálva új, meglepő — s hozzá kell tennünk: jelentős és figyelemreméltó — eredményeket mutat fel.

„Csanda Sándor a Fanchali Jób-kódex felfedezése óta megkülönböztetett figyelmet szentel Balassi Bálint személyének és életművének. Kitűnő érzékkel határozza meg magát a kulcskérdést: Balassi egyéni hangvételének leválasztását a reneszánsz líra konvenciózus formanyelvéről. Gazdag példatárral illusztrálva bemutatja Balassi költői eszközeit, további fejezetekben pedig egybeveti Balassit Kochanowskival, a lengyel reneszánsz líra kimagasló képviselőjével, valamint a korabeli cseh, illetve szlovák költészettel. Ez a mű nemcsak mérföldkő a szerző tudományos munkájában, hanem az irodalom sajátos művészi jegyeit és történeti-társadalmi meghatározottságát összeegyeztetni törekvő modern irodalomtudományi tendencia érdekes megnyilatkozása“

— értékeli a borítólapon közölt jegyzetében a könyvet Rákos Péter.

A könyv első fejezetében Balassi versformáit és rímeit vizsgálja a szerző, s az eddigi szakirodalomtól eltérően arra a megállapításra jut, hogy „Balassi sorainak jórésze lényegesen rövidebb az eddigi kiadványokban feltüntetetteknél, s ez meg is felel a magyar verselés fejlődésének (líraibb forma), mert fellépése előtt a régi magyar költészetben főként hosszú, összetett verssorokat találunk; XVII. századi líránkban pedig

— nyilvánvalóan az ő hatására — uralkodóvá válnak a rövid dalformák“.

Balassi líráját témakörök szerint általában három csoportba szokták sorolni; ezek: szerelmes versek, vitézi énekek és vallásos költemények.

Könyvének második fejezetében Csanda egy új szempontok szerint való felosztást közöl. Az egyes költemények műfaji-tartalmi sajátosságai szerint epiko-lírikus, drámai-lírikus, hasonlatokat kifejező, továbbá könyörgő, alkudozó verseket különböztet meg, s külön csoportba kerülnek nála a szerelmi monológok, a szerelmi konfliktust kifejező dalok, az ódái énekek, a zsoltárok, a himnikus énekek és az epigrammák.

A harmadik fejezetben Balassi költeményeinek versmondattani és nyelvhasználati sajátságairól olvashatunk. Az ismétlés, halmozás, fokozás, ellentét és párhuzam stíluseszközeit, valamint a közölés, enjambement és az inverzió versmondattani jelenségeit gazdag példatárral illusztrálva elemzi Csanda Sándor.

Balassi versszerkezeteiről szólva (a könyv negyedik fejezetében) nem ért egyet az eddigi szakirodalommal, Varjas Béla és Komlovszki Tibor véleményével, amely szerint Balassi verskompozícióinak jelentős része hárompillérű. Csanda argumentációja szuggesztív és meggyőző. Megállapítja, hogy legnagyobb reneszánsz lírikusunk „költeményei retorikus felépítésűek, s ezekben ilyen jellegzetességeket figyelhetünk meg: haladványosak, variációsak, a témában

adott sémára épülők“. A versciklusok közül csak a Júlia- és Coelia-verseket tartja ciklusjellegű csoportosításoknak, az Anna-ciklus létezését - Szigeti Józseffel ellentétben — tagadja.

A terjedelmes ötödik fejezetben Balassi szóképeit és költői frazeológiáját gyűjti egybe és elemzi Csanda. Az elemzés eredménye a megállapítás, hogy — a régebbi felfogással szemben — Balassi verseiben „nem a vitézi szemlélet, hanem a reneszánsz udvari kifejezések uralkodtak“.

A hatodik és a hetedik fejezetben a középeurópai szláv reneszánsz költészettel, a Fanchali Jób kódexben talált szlovák és cseh versekkel, illetve a lengyel irodalom Balassihoz hasonló jelentőségű lírikusának, Jan Kochanowskinak a költeményeivel hasonlítja össze Balassi líráját.

A könyv utolsó fejezetében a Fanchali Jób kódexet ismerteti a szerző, s a kódex magyar és szlovák szövegeiről írt tanulmánya szerintünk a szlovák irodalomtörténetben is úttörő jelentőségű.

Csanda Sándor könyve nagyszerű argumentációjával, gazdag példatárával és részletes verselemzéseivel, a Balassi-kutatás konkrét eredményeinek a felmutatásával mérföldkő nemcsak a szerző tudományos munkájában, hanem az egyetemes magyar irodalomtörténetnek is érdekes és értékes fejezete.

VARGA ERZSÉBET

MAKARENKO

egyik mondását idézzük a vízszintes 1, függőleges, 13, és 5. számú sorban.

Vízszintes sorok:

13. Ide-e? Hová? 15. Alpesi legelő. 16. Néma betűi felcserélve (ék. h;). 17. R. S. A. 19. Nagyobb edény. 20. Kevert fény. 21. Büntető törvénykönyv. 22. Fonal. 24. Tüzérségi tűzfegyver,

ágyú. 26. Erna Olga. 27. Salto............

halálugrás. 28. Angol szeszes ital. 29. Kettős betű. 30. Behozatali illeték. 31. Lea betűi. 33. Termel. 35. Egyiptomi napisten. 37. Testrésze. 39. A varjú hangja. 41. Skandináv váltópénz. 42. Város Lengyelországban. 44. Föléje-e? 45. Ékezettel: remek, nagyszerű. 47.

Shakespeare király. 49. Ottó tulajdona. 51. Francia művészet. 54. Fogadószoba. 58. Ékezettel: szlovák törzs. 60. Asszony lesz belőle. 61. Van bőven ideje. 62. Házőrző. 64. Tamási személyneve. 66. Rin tin..., kutya filmsztár. 67. Tantál vegyjele. 68. Részvénytársaság.

Függőleges sorok:

1. A szerelmi költészet múzsája az ókori görög mitológiában. 2. Idegen görög. 3. Ázsiai pénzegység. 4. Király olaszul. 6. Béla Mátyás. 7. Kedvelt cseh színész. 8. Szlovák király. 9. Sátán. 10.

Vendégség kezdete. 11. O-betűvel a végén: tánc. 12. Melyik közepe. 17. Karel Capek ismert színdarabja. 18. Egyforma betűk. 20. Fafajta. 22. Tengeri rák. 23. Azonosak. 25. Jókedvű. 27. Magyar Államvasutak. 29. Három Olaszországban. 32. Mátka. 34. Káros. 36. .... iacta est. 38. Laoszi néptörzs. 39. Kozmetikai cikk. 40. Hazai termelő szövetkezet. 43. Német mész. 45. Óriáskígyó. 46. Orkán eleje. 48. Baráti nép. 50. Egyformák. 52. Göngyölegsúly. 53. Nem siet. 55. Kevert rend. 56. Urna németül. 57. Szlovák személyes névmás. 59. Az első bárkás. 60. Francia dallam. 63. Bartók Béla. 65. Tiltószó. 66. Kettős betű. 67. A növényszár alsó vége.

Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 13, és 5. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül.

Az előző rejtvény helyes megfejtése:

„Elő kel| segíteni, hogy az iskolák végzett növendékei szakképzettségüknek megfelelő munkabeosztást kapjanak.“

Könyvet nyertek: — A zárójelben megjelölt számú keresztrejtvények megfejtéséért — Budai Ferenc, Filakovo (5;; Nagy Mihály, Sládkoviéovo (6); Baly Mária. VySkovce, n. IpL (7); Méry Mária, Zlaté Klasy (8).

/