A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-11 / 2. szám
EMLÉKEZÜNK A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve Ilija községben. HARCOSOK HŐSIESSÉGE szocialista társadalmi rendszer győzelemre juttatásában szerzett, 1969-ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse címet adományozták neki. 3. Klement Gotlwald 1896. november 23-án született Dédic pri Vyskovéban. Az 1948—1953-as esztendőkben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság első munkáselnöke. 1945-től 1953-ig a CSKP KB elnöke, a csehszlovákiai és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom élenjáró személyisége. Az 1929—1945 közötti esztendőkben a CSKP főtitkára, 1928—1943 között pedig a Kommunista Internacionálé tagja. Különleges szerepe volt a szlovákiai munkásmozgalom fejlődésében. Amint ismeretes, 1921-től 1926-ig pártfunkcionáriusként működött Szlovákiában. A kommunista sajtóba írt cikkeivel jelentősen hozzájárult a szlovákiai munkásság kommunista öntudatának fejlesztéséhez. Szerkesztője volt a Pravdy chudoby-nak és a Hlas l'udunak. A forradalmi testnevelési mozgalomban is tevékenykedett. A munkásságot egyesítő Spartakus szervezet munkáját irányította. A második világháború idején Moszkvában fejtett ki tevékenységet. Kezdeményezője volt a Ceskoslovenské listy folyóirat megindításának, dolgozott a moszkvai rádióban, és fáradhatatlanul szervezte azt a segítséget, amellyel a Szovjetunióból a Szlovák Nemzeti Felkelést támogatták. Összegyűjtött művei tizenöt kötetben jelentek meg. A FELKELÉS KIEMELKEDŐ SZEMÉLYISÉGEI 1, Ludvik Svoboda hadseregtábornok 1895. november 25-én született Hroznatínban. Az ő vezetése alatt alakult meg a Szovjetunióban az első önálló csehszlovák egység, amely 1943 márciusában, a szokolovói csatában máris felfigyeltetett magára. 1943 nyarán az egység kiegészítése után Novoheperszkben megalakult az első önálló csehszlovák brigád, amely Svoboda vezetésével részt vett a Kijev felszabadításáért folytatott harcokban, ludvik Svoboda az első csehszlovák hadsereg parancsnoksága élén a Vörös Hadsereg oldalán részt vett a duklai operációban és a Csehszlovákia területén folytatott harcokban. 1945. április 4-én nemzetvédelmi miniszterré nevezték ki, s a csehszlovák kormány tagjaival együtt tért vissza a felszabadított hazába. Nemzetvédelmi miniszterként megszervezte az új csehszlovák néphadsereget. 1948 februárjában egyértelműen a nép oldalára állt, képviselőnek választották a Nemzetgyűlésbe, s 1948—49-ben tagja volt a CSKP Központi Bizottságának is. Röviddel ezután a kormány alelnöke és a Csehszlovák Állami Testnevelési és Sportbizottság elnöke lett (1950—1951). Majd amikor visszahívták vezető állami funkcióiból, az egységes földművesszövetkezetet segítette, álhatatosan és aktívan kivette részét a falvak szocialista átalakításából. 1954-től 1958-ig Prágában a Klement Gottwald Katonai Akadémia parancsnoka. 1945-től a CSSZBSZ Elnökségében dolgozott. 1948-tól az Antifasiszta Harcosok Szövetsége elnökségének, 1968-tól pedig a CSKP KB Elnökségének tagja. 1968. március 30-án megválasztották a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének. Ludvik Svoboda hadseregtábornokot kétszer tüntették ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse címmel. 1965-ben a Csehszlovákia felszabadításában szerzett rendkívüli érdemeiért, a fasizmus elleni harcban és a szocialista társadalom építésében tanúsított határozottságáért és helytállásáért s 1970-ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak nyújtott rendkívüli szolgálataiért, 1965- ben a fasizmus elleni harcban szerzett érdemeiért, helytállásáért és ólhatatosságáért a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki, 2. Dr. Gustáv Husák, 1913. január 10-én született a Bratislava melletti Dúbravkában, Már a München előtti köztársaságban tagja volt a kommunista pártnak. 1937-től a Csehszlovák Szovjet Baráti Társaság titkáraként tevékenykedett. 1938-ban, a kommunista párt betiltása és a Csehszlovák Köztársaság szétdarabolása után Illegalitásba vonult Szlovák Kommunista Pártban dolgozott. 1940-től többször bebörtönözték. 1943-tól egészen a Szlovák Nemzeti Felkelés kitöréséig tagja volt Szlovákia Kommunista Pártja illegális vezetőségének. A felkelés és Szlovákia felszabadulása után a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki és a Megbízottak Testületé belügyi megbízotti tisztét töltötte be. 1944 szeptemberében, amikor a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesült, beválasztották a központi bizottságba és annak elnökségébe, és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának alelnöke lett. Csehszlovákia felszabadítása után tagja lett a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának, az SZLKP Elnökségének és Titkárságának s megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. Különféle állami funkciókban tevékenykedett (közlekedésügyi és műszaki megbízott, a Megbízottak Testületének elnöke, földművelésügyi megbízott stb.). Mindezeket a funkciókat 1950-ig töltötte be. 1951 februárjában helytelenül burzsoó nacionalizmussal vádolták meg, letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1960 májusában amnesztiában részesült és szabadlábra helyezték. 1963-ban a CSKP Központi Bizottsága határozatában teljes mértékben rehabilitálta, visszaadták tagsági könyvét, és az ellene folytatott eljárást törvénytelennek minősítették. 1963-tól 1968-ig a Szlovák Tudományos Akadémia Államjogi Intézetének tudományos munkatársa volt. A történelemtudományok kandidátusa lett. 1968 áprilisától Husák elvtárs aktívan részt vesz a politikai életben. 1968 áprilisától decemberig a CSSZSZK kormányának alelnöke, 1968 augusztusában az SZLKP rendkívüli kongresszusán az SZLKP KB első titkárává választották. Ezt a funkciót 1969 májusáig töltötte be. 1968 augusztusától tagja a CSKP Központi Bizottságának és a CSKP KB Elnökségének. 1969. április 17-én, a CSKP Központi Bizottságának plenáris ülésén Gustáv Husák elvtársat a CSKP KB első titkárává választották. 1971 májusában, a CSKP XIV. kongresszusán a CSKP KB főtitkára. 1968 decemberétől 1971 novemberéig Husák elvtárs a Szlovák Nemzeti Tanács, a Szövetségi Gyűlésben pedig a Nemzetek Kamarája képviselője-volt. 1971 januárjában megválasztották a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnökévé. 1969-től tagja a Szövetséai Nemzetgyűlés Elnökségének. Az 1971-es novemberi választásokon a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője lett. Azoknak az érdemeknek az elismeréseként, amelyeket Husák elvtárs önfeláldozóén a fasizmus elleni harcban, a munkásosztály és a KÉRDÉSEK: 1. Melyik évben halt meg Klement Gottwald, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság első munkáselnöke? Gustáv Husák könyve a Szlovák Nemzeti Felkelésről magyarul is megjelent. Mi a könyv pontos címe? 3. Milyen nevet vett fel az a partizánalakulat, amelynek Ladislav Exnár volt az első parancsnoka? Ladislav Exnárnak, a Szlovák Nemzeti Felkelés hősének vezetésével mór 1942- ben tevékenykedett partizán-brigád Banská Stiavnica (Selmecbánya) közelében, Ilija községben. A faluban emlékművet állítottak a Szlovák Nemzeti Felkelés halottainak. Ladislav Exnár kisebb partizáncsoport élén 1942 tavaszán a Szitnóra ment, ahol fegyverrel és lőszerrel látta el őket a Banská Bystrlca-i helyőrség. Exnár csoportja nemcsak röplapok és az illegális sajtó terjesztésével foglalkozott, de nagyobb szabású szabotázsakciók végrehajtásában is részt vett. így például 1943. március 13—14-nek éjjelén, az úgynevezett szlovák állom megünneplésének előestéjén Ladislav Exnár partizánalakulata három irányban is megsemmisítette a villanyhuzalok oszlopait. Ilymódon keltett nem kis zavart Banská Stiavnlcán az ünnepre készülődő ludákok körében. Ladislav Exnár partizáncsoportja folytatta akcióit vezérük letartóztatása után is. 1944. augusztus 29-e után a csoport tagjai Banská Stiavnicán tevékenykedtek, ahol az ottani helyőrség felfegyverzett katonáival töltötték fel soraikat, majd egy másik egységhez csatlakoztak. A hazánk felszabadításáért elesett szovjet katonák emlékműve a Banská Stiavníca-i Lenin téren. A megfejtő neve :d NI Foglalkozása LU W\ Címe i I LU I Válaszok: ürL ■ • o 1. i-0 1 2. 0 X 3. i 5
