A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-01 / 9. szám

is mii is ri

is ill's ni:

A Hét 5. számában az Emberi sorsok rovata végén két öregember fényképét hozták. Ez késztetett engem arra, hogy én is jelentkezzem. Ugyanis ebben a rovatban nagyobbrészt csak a fiatalok problémájával foglalkoznak. Gyakran olvashatjuk: „17 éves vagyok szerettem egy fiút, elhagyott és most boldogtalannak érzem magam...“ stb, stb. Én a 17 évet megfordíthatnám, mert már túlléptem a hetvenen. Ilyenkor az ember háta mögött már bizonyos tapasztalatok vannak. Sok problémával, tragédiával, nehéz élettel és szegénységgel birkózott meg. Különösen, ha valaki Árva megyéből származik, mint én. Mint kislány, ezt akkor eléggé nem is éreztem. Jó tanuló voltam. Nagyon szerettem volna felsőbb iskolát végezni, de apám csak szegény falusi tanító volt és még rajtam kívül öt gyereket kellett felnevelnie. így is elvégeztem a kereskedelmi iskolát és az iskolapad elhagyása után azonnal kenyérkereset után néztem. Miért is írom le mindezt? Mert nekünk akkoriban 17 éves korunkban nem voltak semmiféle „lelki“ problémáink. Nem is csoda! Sokat dolgoztunk, komolyan vettük a munkánkat, nem volt szabad szombat, és sokszor még vasárnap is dolgoztunk. S amellett még nyelveket is tanultunk. Jómagam hat idegen nyelvet tanultam meg. Műkedvelő előadásokat rendeztünk. Képzelhetik, dolgoztunk este hétnyolc óráig és aztán egy-két hónapig éjfélig próbáltuk a színdarabokat. Aztán dalárda, sport, kirándulások stb. És mindre telt az időből! Időnként mindenki szerelmes volt egy kicsit (fiataloknál ez természetes), de ha felbomlott a kapcsolat, azért mégnem gondoltunk mindjárt öngyilkosságra. Hol voltak akkoriban a szakszervezeti, üzemi üdültetések, a rendszeres autóbusz- és vonatjáratok. Velicnáról nyolc éven át gyalog jártunk Alsókubínba az iskolába. Azt sem tudtuk, hogy mi az az ösztöndíj. Ha elgondolom, milyen boldog

Nagy Zoltán felvétele

lehetne a mai fiatalság, mennyi mindent nyújt nekik államunk, mennyi tanulási, művelődési lehetőségük van és mégis folyton problémáznak ...

Bocsánatot kérek e hosszúra nyúlt fejtegetésért, de most már magamat is szeretném egy kicsit bemutatni. Negyven évig dolgoztam egy könyvkereskedésben. Két világháborút átéltem, a másodikban elvesztettem a férjemtől kezdve minden rokonságomat. Megsebzett szívvel és szinte csodával határos módon maradtam életben, és mindent elölről kellett kezdenem. És én el is kezdtem. Mikor felszabadultunk (akkor az Ilava melletti KoSeca községben éltem hamis papírokkal), kimentem az utcára és azt kérdeztem magamtól: Érdemes élni? Kinek éljek? Minek? De amikor megláttam a virágzó fákat, azt mondtam, ha semmiért sem, de ezért érdemes élni. Amíg ilyen gyönyörű a természet, addig nem kell elcsüggedni.

Múltak az évek, s ma itt állok egyedül. Talán, ha közük a levelemet, akad majd egy jólelkű férfi, vagy asszony (barátnő), aki kiragad ebből a magányból. Valamikor a világ legvidámabb emberei közé tartoztam, ma fáj a magány, az egyedüllét. Van egy kétszobás, modern I. kategóriájú lakásom, szép helyen. Szívesen magamhoz vennék valakit, talán akad egy özvegy vagy árva, akinek meleg otthont nyújthatnék, s aki őszinte és becsületes tudna lenni hozzám, tartalmat adna az életemnek. Valakivel szeretnék elbeszélgetni az életemről. Rendszeresen járok színházba, szeretem a természetet, a zenét a könyveket, a művészetet és mindent, ami a lelket nemesíti. Az embertársnál, barátnőnél, aki hajlandó volna hozzám költözni, nem határoz a kor, fontos a megértés, és a kölcsönös segítség. Nincsenek örököseim sem.

Jelige: Megértő, jószívű rokonlelkek

Huszonnégy éves vagyok és hét és fél hónapja nős. Lakodalmunk napján megbetegedett a feleségem, másnap elvitték a kórházba, két hónapig volt ott. Minden héten kétszer meglátogattam, pedig a kórház 160 kilométerre volt a lakóhelyünktől. Nem sajnáltam sem a pénzt, sem a fáradságot. Nagyon aggódtam érte. Ezt mind azért tettem, mert nagyon szerettem őt. Két hónap múlva hazajött, örültem, hogy végre itthon van. Amit csak kívánt, mindent megcsináltam. Nagyon kíméltem őt. Sokan

mondogatták, hogy bizony nem tartanának ki ilyen asszony mellett. De én ezeket a szavakat semmibe sem vettem. De ő sajnos nem így gondolkodott. Semmibe sem vett minket, sem apját, sem apósát, sem engem. Csak az édesanyja, nagymamája és a testvérei kellenek neki. Ezt különösen azóta tapasztalom, mióta teljesen egészséges és munkába jár. Magasabb beosztásban dolgozik, mint én, és ezért lenéz engem. Siet a munkába, ahol nagyon jól érzi magát, mert egész nap elbeszélgethet a barátnőivel. Este ötre érünk haza mind a ketten, én persze fáradtan, mert egész nap nehéz fizikai munkát végzek. Ilyenkor persze nagyon jólesne a vacsora, de az nincs, mert akkor kezd főzni. Sokszor mondtam már neki, hogy főzzön annyit, hogy másnapra is maradjon, legyen mit ennie az apámnak. A vacsora elfogy, és másnapra semmi sem marad. Ha szólok valamit, durcáskodik és azt mondja, hogy az apám egyen, amit tud, ráér egész nap, csináljon magának ebédet. Vacsora után hiába szeretnék vele beszélgetni, alig szól valamit. Azt mondja, hagyjam békén. Tudom, hogy én vagyok a hibás, mert nagyon elkényeztettem, amikor beteg volt, meg azután is. Nem tudtam elérni, hogy jobban becsüljön engem. Ezért fordulok Önökhöz, adjanak tanácsot, mit tegyek.

Jelige: Szeretnék boldog lenni a feleségem mellett Fiatal lány vagyok. Két évvel ezelőtt megismerkedtem egy fiúval, aki két évvel idősebb volt nálam. Jó barátság volt köztünk, majd később megszerettük egymást. Nagyon boldogok voltunk, de egy csekélység miatt összevesztünk. Sokat bánkódtam, de végül is egy fiú megvigasztalt. Mint barát közeledett felém, de aztán szerelmes lett belém. Most azzal fenyeget, hogy ha elhagyom, véget vet az életének. Mit tegyek? Mert én még, mindig az első szerelememre gondolok, azóta sem tudtam elfelejteni, pedig nagyon csalódtam benne. Nemrégen is egy lánnyal láttam őt. Sokat szenvedek és bánkódok, nincs kedvem semmihez. Még mindig nagyon szeretem. Kész vagyok megbocsájtani neki. csak jöjjön vissza. Nem tudom, hogy adjam ezt tudtára és nem tudok dönteni, hogy mit tegyek a másik fiúval, mert őt nem tudom igazán szeretni. Szívesen fogadom az olvasók, az idősebbek tanácsait is.

Jelige: Könnyes éjszakák

Felnőtt ember ideális napi tejadagja legalább fél liter. A tejfogyasztás megnyugtatja a gyomrot, ellenszere a napszúrásnak, enyhíti a nikotinmérgezés tüneteit, üdít. Este, lefekvés előtt egy pohár tej nyugodtabb álmot biztosít.

Legértékesebb és legízletesebb a nyers tej, de hogy kórokozó baktériumokat ne tartalmazzon, célszerű pasztőrözött tejet inni. Forralás közben a tej tetején hártya, ún. föl keletkezik, amit egyesek nagyon szeretnek, mások meg idegenkednek tőle. Ha forralás közben és a tej lehűlése során időnként megkevergetjük, a föl eloszlik benne.

Ha nem szeretjük a tej ízét, kakaót, tejeskávét, karamellát főzhetünk belőle. Készíthetünk belőle tejberizst vagy tejbedarát, tejjel készül a burgonyapüré, sok mártás és főzelék. Nélkülözhetetlen a tortakrémeknél, használjuk a turmix italoknál. A felsorolásból kitűnik, hogy azok is bőven fogyaszthatnak tejet, akik nem kedvelik az izét, mert észre sem veszik, hogy megették, megitták kötelező tejadagjukat.

Ha a zsíros tejet nem forraljuk fel, néhány óra alatt tetején zsírréteg képződik, a tejszín. Ezt óvatosan leszedve, egy napig hűvös helyen tárolva, kemény habbá verhetjük. Ha aludttej tetejéről szedjük le a tejszínt, tejfölt kapunk, mindennapi főzésünk nélkülözhetetlen alapanyagát.

Az aludttej finomabb lesz, ha kétdecis poharanként kiskanálnyi tejfölt keverünk bele, azaz beoltjuk. A házilag készült joghurt ugyanígy készül, csak tejföl helyett boltban vásárolt joghurttal oltjuk be.

A vaj a tejszínből vagy tejfölből készül. A vajköpülés után visszamarad az író, amelynek összetétele hasonló a sovány tejéhez, jégbe hűtve kellemes és egészséges nyári ital, de sajnos, csak faluhelyen juthatunk hozzá.

A kicsapódott tejfehérjéből, a kazeinből készül a túró és a sajt. A sovány túró a fogyókúrásoknak laktató, vitaminokban gazdag, de nem hizlaló tápláléka, a zsíros tehéntúróból gombócot, fánkot, palacsinta- és tésztatölteléket, krémeket készíthetünk. A túró készítésénél viszszamaradt savót tökfőzelék stb. készítésénél, vagy rétessütésnél víz helyett használhatjuk fel.

Minden háziasszonynak gondosan ügyelnie kellene arra, hogy családjának tagjai naponta valamilyen formában legalább a fél liter tejet megkapják!

20