A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-01 / 9. szám
Számvetés és tervek . A CSEMADOK Központi Bizottságának 1973. évi munkaterve a CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozataiból, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériumának irányelveiből, valamint a CSEMADOK XI. országos közgyűlése határozataiból kiindulva állítottuk össze. E célkitűzések megvalósítása érdekében a CSEMADOK tavaly a népművelési munkában az alábbi főbb munkaeredményeket érte el: Az állampolgári nevelés területén: elsődleges feladatként kezeltük a dolgozók folyamatos ideológiai és világnézeti nevelését, a proletár nemzetköziség és szocialista hazafiság eszméjének elmélyítését segítő előadói segédanyagok kiadását, valamint szemináriumok és szakbizottsági ülések szervezését. Helyi szervezeteink 1973-ban 981 politikai tárgyú és társadalomtudományi előadást tartottak, melyeket 41 582-en hallgattak meg, s 203 általános tudományokat népszerűsítő előadásnak 14 912 résztvevője volt. Az egyes témakörök közül hadd soroljak föl néhányat. Ezek az előadások hangzottak el: Az ifjúság nevelésének kérdései (43 alkalommal), A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának jelentősége (115 esetben), Szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség, (119-szer) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége. A februári győzelem 25. évfordulójának jelentősége, A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója, A csehszlovák-szovjet barátság jelentősége, Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója stb. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy tavaly a hét járásra kiterjedő járványos állatmegbetegedés okozta zárlat ellenére is szép eredményeket sikerült elérnünk. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a CSEMADOK Központi Bizottságának népművelési osztálya kellő időben gondoskodott a megfelelő előadói segédanyagok kiadásáról, és a járási népművelési szakbizottságok elnökeit, illetve a járási előadói testületek tagjait központi szemináriumok keretében kellőképpen felkészítette a feladatok elvégzésére. Ezt igazolja az a tény is, hogy az 1973-as évben a CSEMADOK járási bizottságának különböző szakbizottságai összesen 118 ülésen foglalkoztak szövetségünk népművelési munkájának hatékonyabbá tételével és eredményes megszervezésével. Természetesen, nem minden járásban végzett maradéktalanul jó munkát a járási népművelési szakbizottság. A tőketerebesi járásban például az egész év folyamán egyszer sem ülésezett ez a szakbizottság, ugyancsak kevésbé kielégítő munkát végeztek a népművelési szakbizottságok a koáicei (kassai), nagykürtösi és a bratislavai járásokban is. A CSEMADOK Központi Bizottságának honismereti—történelmi szakbizottsága 1971-ben alakult és az ez irányú munka általános felkarolása mellett a járási honismereti szakbizottságok szakmai irányítását, a honismereti munkát elősegítő segédanyagok s előadások kiadását, évenként egy kulturális-történelmi emléknaptár megjelentetését vállalja. A szakbizottság segít továbbá megalapozni a CSEMADOK helyi szervezeteiben a krónikaírást, főképp a krónikavezetés elvi és módszertani alapanyagának kidolgozásához nyújt sok értékes támpontot. Hagyományőrző küldetéséhez híven a dél-szlovákiai munkásmozgalom emlékeinek felkutatását s megmentését is vállalta. Ilyen akció volt — egyebek között — 1973-ban a Major István születése 85. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázat. A beérkezett pályaművek arra utalnak, hogy az ilyen pályázatok meghirdetése a CSEMADOK honismereti munkájának kiterebélyesedését, hatékonyságának fokozását szolgálja. A Major István emlékpályázatot Grek Imre több mint 60 oldalas publicisztikai igénnyel készült pályaműve nyerte. Az első díjon kívül még további 4 díjat ítélt oda a bíráló bizottság. A CSENÍADOK Központi Bizottságának történelmi-honismereti szakbizottsága 1973-ban több előadói segédanyagot is kidolgozott (pl. a párizsi kommün évfordulója s a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából, melyek a csehszlovákiai magyar dolgozók és a CSEMADOK tagságának ideológiai fejlődését voltak hivatva fejleszteni a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szellemében. A népművelési osztály, hogy a CSEMADOK helyi szervezeteiben a krónikaírás valóban gyökeret verjen, a történelmi-honismereti szakbizottsággal közösen, a helyi szervezetek vezetőségei számára elkészítette a krónikaírás legfontosabb tudnivalóit és az egységes CSEMADOK-krónika eredményezte, hogy az új év kezdetén már több mint 120 CSEMADOK helyi szervezet hozzáfogott a CSEMADOK 25 éves történetének megírásához. Minden reményünk megvan arra, hogy ez a szám rövidesen megkétszereződik. Sürgető feladat ez, mert az a nagy munka, amelyet a CSEMADOK megalakulása óta napjainkig végzett, a legtöbb faluban lassan a feledés homályába merül. Tevékenységünk eredményeit viszont aligha tükrözheti valami őszintébben, mint egy rendszeresen vezetett krónika, amely múltat tartósít és a jövőnek üzen. A korszerű műveltség terjesztésében halaszthatatlan feladatok hárulnak a népművelésre. Ez abból következik, hogy az iskola soha nem adhat lezárt, teljesen befejezett műveltséget, hanem csak a műveltség alapjait veti meg. különösen így van ez napjainkban, amikor a társadalom, a tudomány és a műszaki ismeret eddig soha nem tapasztalt fejlődésének részesei vagyunk. A CSEMADOK ezért arra törekszik, hogy lehetőségeihez mérten úgy irányítsa a szervezete ismeretterjesztő munkáját, hogy nagymértékben hozzájáruljon ennek az időszerű célnak eléréséhez. Hadd említsek csupán néhány címet kiadott előadói segédanyagaink közül: A jelenlegi nemzetközi gazdasági és politikai helyzet fejlődése; Az Efsz-ek VIII. országos kongresszusából eredő feladatok; A szocialista jogrend megtartása és a bűnözés megelőzése; A polgári védelem jelentősége. A párt- és állami szervek határozatainak ismertetése; Betegségek megelőzése; A természet és törvényei; Az űrkutatás legújabb eredményei; Az élet keletkezése a földön stb. y A CSEMADOK KB népművelési osztálya aktív tevékenységet fejt ki a nyelvművelés területén is. Megalakította a nyelvi és nyelvjáráskutató szakbizottságot, melynek jelenleg öt munkacsoportja végez eredményes munkát: a sajtónyelvi és terminológiai csoport, az iskolai nyelvművelő csoport, az ismeretterjesztő csoport, a dialektológiai csoport és a toponímiai csoport. Ezek a munkacsoportok önkéntes érdeklődők bevonásával végzik feladataikat. A nyelvművelő szakbizottság 1973. november 30-án és december 1-én KoSicében (Kassán) megrendezte a Kazinczy nyelvművelő napokat, amelyeken a bizottság tagjain kívül magyar szakos pedagógusok, illetve nyelvművelők is részt vettek. A tavalyi nyelvművelő napok keretében a következő előadások hangzottak el: Beszámoló a szakbizottság 1973-as tevékenységéről; Nyelvművelésünk helyzete, elvei és legfontosabb feladatai; Az 1973-as kiejtési verseny eredményei és hiányosságai; Juhász Gyula nyelvi művészete; Német László Irgalom című regényének stilisztikai elemzése; A helynévgyűjtés módszerei. A Kazinczy-napokon hirdette ki továbbá a bíráló bizottság az 1973-as nyelvművelő pályázat eredményét. A bíráló bizottság az első díjat nem osztotta ki. Farkas Katalin füleki pedagógus pályamunkáját II. díjjal jutalmazta. A szerző négy Ipoly menti község ortográfiái neveit mutatja be. A helyneveket adatközlők segítségével gyűjtötte össze, és az egyes községekről szóló anyagok elé történeti ismertetést is csatolt. Török Elemér Abarán tanít és ott helyi nyelvjárásban elmondott élettörténeteket, elbeszéléseket, mondákat, a régebbi életformákra és szokásokra való visszaemlékezéseket, valamint népdalokat gyűjtött. Munkájáért a bíráló bizottság II. díjjal jutalmazta. Járási bizottságaink kimagasló eredményeket értek el, a „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről“ című országos vetélkedő megszervezésében is. A lévai járásban például 41 csoport 123, az érsekújvári járásban 35 csoport, 105, a komáromi járásban 14 csoport 42, a bratislavai járásban pedig több mint 20 csoport 60 taggal vesz részt a versenyben. De a többi járásban is hasonló nagyszámú csoport készül e vetélkedőre, ezzel is bizonyítva, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalok és a CSEMADOK tagsága méltó őrzője a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományának. Tavaly rendezett akcióink többsége tehát eredményesen zárult. Sőt, több járásban (pl. az érsekújvári, komáromi, lévai, rimaszombati járásokban) magasan felül is múlták a sokévi átlagot. Köszönet ezért azoknak, akik fáradságot nem ismerve vállalták és vállalják továbbra is ezt a munkát, hogy a CSEMADOK a CSKP programjának megfelelően közmegelégedésre végezhesse kulturális népnevelő munkáját. Vidám farsang... A farsangot az emberek már ősidők óta úgy tartják számon, mint a bálok, mulatságok és lakodalmak idejét. Az idősebb nemzedék emlékezete még őrzi a hajdani farsangok színes és sokrétű népszokásait, amelyeket felszabadult légkör, jókedv és vidámság jellemzett, öregek és fiatalok egyaránt kivették részüket a mókázásból, a különféle farsangi játékokból, amelyeknek kicsúcsosodása farsang utolsó napjaira esett. Az utolsó napon — amit húshagyó keddnek neveztek —, a mulatság, a bál rendszerint csak éjfélig tartott: a tizenkét óraütés egyúttal a farsang végét, a farsang temetésének idejét is jelezte. Igaz ugyan, hogy a mai farsangok ezen a téren már sokat vesztettek romantikájukból, de egyes falvakban, egy bál, vagy egy nagyobb összejövetel keretén belül, még ma is szívesen elevenítik fel a régmúlt idők farsangjának egy-egy jellegzetes népszokását. Egy ilyen jellegű, lakodalmi jelenettel egybekötött farsangi mulatságra kaptunk meghívót, a CSEMADOK Dőlné Obdokovce-i (alsóbodoki) helyi szervezetének vezetőségétől. Mi pedig, élve a jó riporttémának ígérkező lehetőséggel, nem haboztunk — elfogadtuk a meghívást. A megjelölt napon, mire a Zoboraljára leereszekedett az esti szürkület köddel vegyülő fátyla, mi már a dombok közt meghúzódó falu utcáit róttuk. A kultúrházat nem volt nehéz megtalálni. Az előttünk haladó, EREDMÉNYEK A CSEMADOK Safárikovói (tornaijai) helyi szervezete január közepén tartotta meg évzáró taggyűlését. Kasza Kálmán megnyitója után a helyi általános iskola és a gimnázium tanulói rövid, de kedves kultúrműsorral szórakoztatták a tagságot. Csutor Mária és Herczeg Ilona szavalattal, Svajkó Katalin népdalokkal lépett fel. A CSEMADOK járási bizottságát dr. Danis és Komna kultúrtársak képviselték. Mint Szőke István elnök beszámolójában megállapította: az elmúlt esztendő eseményekben gazdag volt szervezetünk életében. Petőfi születésének 150., Csokonai és Madách születésének 200. évfordulója tiszteletére Nagy irodalmi évfordulók címmel körzeti és járási versenyt szerveztünk. A helyi gimnázium háromtagú csoportja a filakovói (füleki) területi versenyre is bejutott, ahol a megtisztelő negyedik helyet szerezték meg. A jól sikerült Petőfi-est megrendezéséért Barassó Katalint és Bódi Bertalant részesítették nyilvános dicséretben.
