A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-01 / 9. szám

JÖVŐNK ZÁIOCA Statisztikai adatok igazolják, hogy különösen a hatvanas évektől évről évre csökkenő tendenciát mutat a népszaporulat, Csehszlovákiában. A népsza­porulat csökkenése feszült helyzetet idézhet elő a munkaerő-szükséglet fedezése terén, és számos sza­kaszon a további fejlődés korlátozó tényezőjévé vál­hat. Ezért mint ahogyan Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa is megállapította — szükségessé vált a nők családban végzett munkája, a gyermekgondozás feltételeinek megkönnyítésével összefüggő komplex intézkedések kidolgozása. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának szellemében az ötödik ötéves tervidőszakban növeljük a gyerme­kes családoknak nyújtott támogatást, előnyösebb fel­tételeket biztosítva a gyermek megszületése utáni első időszakban, növeljük a bölcsődei férőhelyek számát és minden téren emeljük a szolgáltatások színvonalát. Valamennyien tudjuk, hogy a pénzbeli támogatás önmagában nem elegendő. Vannak még olyan meg­oldatlan problémák, melyek objektiven gátolják a népszaporulat fejlődését. Ilyen probléma a lakáskér­dés. Erről beszélgettünk két fiatalasszonnyal. KOVÁCS ILONA: - Két éve vagyok férjnél. Fér­jem a komáromi hajógyárban dolgozik, én tanítok. Mindketten nagyon szeretjük a gyermekeket, mi is szeretnénk kisbabát. De sajnos, addig amíg albérlet­ben lakunk, erről szó sem lehet. Albérleti lakásban a gyermek neveléséről nem lehet kellően gondos­j II Síi tsiiiáKsssiiln Válasz M. Béláné koSicei (kassai) olvasónk le­velére A lakóktól az ún. mellékszolgáltatásokért járó díjakat három évre visszamenőleg lehet bírósági­­lag követelni, az ennél régebbi időből származó követelések már elévültek. Azt a kérdést, hogy a lakbérben milyen mel­lékszolgáltatásókért járó díjak foglaltatnak, illet­ve hogy a lakbéren felül milyen díjakat lehet kö­kodni. Megígérték, hogy ebben az évben kapunk lakást. Ha ez meglesz, akkor egy éven belül meg­valósulhat régi vágyunk: kisbabánk lesz. Mindketten nagyon vágyódunk utána... GILANYI ÉVA már ötödik éve van férjnél. Két kisfiút nevel. Az egyik négy-, a másik egyéves. A napokban kaptak új lakást. — Eddig két kisfiúnkkal felváltva laktunk az én szüleimnél és a férjem szüleinél. Az együttlakásnak — ha a szülőknek nagy lakása van — megvannak a előnyei, de hátrányai is. Mindegyik fiatalasszony önálló akar lenni, ami csak külön lakással oldható meg. Férjem a Stavoindustria dolgozója. Háromszo­bás üzemi lakást kaptunk. Nagyon szép, de a fér­jem jelenlegi keresetéhez viszonyítva drága. Az új lakótelepen és közvetlen környékén még nincs böl­csőde, óvoda, s ahogy hallottam, ha minden Jól megy csak egy éven belül lesz. A gyermekgondozási sza­badság lehetőségével élve, otthon maradtam, ma­gam gondoskodom két kis gyermekem neveléséről. Gyermekgondozási segély — havonta ötszáz koronát kapok — nagy segítség, nélküle, gondokkal küzde­­nénk. A gyermekgondozási szabadság és segély célja a családról és a gyermekről való gondoskodás színvo­nalának fokozása. A társadalom minden rétegében az anyák nagy örömmel fogadták a gyermekgondo­zási szabadság és segély bevezetését. A juttatás leg­­pozitívebb eredménye, hogy az első években, ami­vetelni, a 60/1964 számú rendelet alapján kell megítélni. Ugyanez a magántulajdonban levő bérházakra is vonatkozik. Ha azonban a bérlemény családi ház jellegű tehát személyi tulajdonban levő házban van, ak­kor elsősorban a háztulajdonos és a lakó között annak idején kötött megállapodás (szóbeli vagy írásbeli lakbérszerződés) az irányadó. Az idézett rendelet 1964. október 1-én lépett hatályba. A lakbér összegét vitás esetekben a he­lyi nemzeti bizottság állapítja meg. Elsősorban a ház volt tulajdonosától, illetve ennek képviselőjétől vagy a volt házgondnoktól kell megtudni, hogy a múltban a lakók fizettek-e a béren kívül egyéb díjakat, vagy pedig ezek már bennfoglaltattak a bérben. kor a gyermekről való anyai gondoskodás a legfon­tosabb, részben pótolja a dolgozó anyák jövedelem­kiesését. Országos felmérések igazolják, hogy a dolgozó anyáknak mintegy kilencven százaléka veszi igény­be a gyermekgondozási szabadságot. 1972-ben hazai átlagban 65 ezer nő jelentette be igényelt e társa­dalmi támogatás iránt, a kifizetett segélyek összege 413 millió korona volt. A gyermekgondozási segélyről szóló törvénnyel kapcsolatban módszertani útmutatást dolgoztak ki az ügyintézés fokozatosan javult. Gyermekgondozási segélyben csak az részesülhet, aki a szülés előtt rendszeresen látogatja a terhes­ségi tanácsadót. Nem egy esetben előfordult, hogy a kérelmet azért utasították vissza, mert a kismama rendszertelenül látogatta a terhességi tanácsadót. A csecsemők és a gyermekek egészségének védel­me, egészségügyi gondozása színvonalának emelése a szocialista társadalom alapvető érdeket közé tar­tozik. Szocialista egészségügyi rendszerünk világ­­viszonylatban a legfejlettebbek közé tartozik. Évről évre egyre nagyobb összegeket fordítunk az új éle­tek megmentésére, a beteg gyermekek gyógyítására. Az egészségügy fejlődésének bizonyítéka a csecse­mőhalálozási arányszám, csökkenése. Az anya- és a gyermekgondozó intézmények fokozatosan kiterjesz­tik gondoskodásukat. Korábban, főként az ötvenes évek végén és a hat­vanas évek elején sok anya panaszkodott arra, hogy gyermeke a bölcsődében, az óvodában az elégtelen gondoskodás következtében megbetegedett. Az ille­tékesek nem fordítottak kellő figyelmet a gyerme­kek egészségvédelmére. — Jelenleg mi a helyzet ezen a téren? — tesszük fel a kérdést Kuklis Danicának, az egyik bratislavai bölcsőde vezetőjének. — Több mint húsz éve dolgozom bölcsődében. Ez alatt sok tapasztalatot gyűjtöttem. Elismerem: az el­ső években a gondoskodás nem volt olyan színvo­nalon, mint ma. És ez érthető is! Mi is kezdeti ne­hézségekkel küzdöttünk. Ma azonban egészen más a helyzet. A szülők legnagyobb része elégedett a munkánkkal, örömmel hozzák el gyermekeiket, mert tudják, szakképzett munkaerők törődnek gyerme­keikkel. Az egészségügyi gondozás is kitűnő. Van­nak azonban olyan felelőtlen szülök, akik gyerme­küket betegen hozzák be. s ha ilyen esetekben nem lépnénk közbe, a többi gyermek is egykönnyen meg­betegedne. A bölcsődék dolgozóinak a nevében ké­rem a szülőket: csak egészséges gyermeket hozza­nak a bölcsődékbe, óvodákba. Igen nagy probléma az árva és az elhagyott gyer­mekekről való gondoskodás. Tudjuk, az állami — in­tézeti — gondozás nem pótolhatja a családi gondo­zást, nevelést. Ezen a helyzeten kívánt segíteni a dajkasági gondozásról szóló új törvény. Ennek ér­telmében dajkasági gondozásba adható olyan gyer­mek, akinek nem élnek a szülei, vagy ha élnek, egészségügyi állapotuk vagy életvitelük erkölcsi szempontból olyan, hogy nem tudják biztosítani gyermekük kifogástalan gondozását, nevelését; illet­ve olyan gyermek adható dajkasági gondozásba, aki­nek neveléséről a bíróság által kirendelt gyám nem tud vagy személyesen nem köteles gondoskodni. Dajkasági gondozást csak olyan személyre lehet bízni, akinek egészségi állapota, erkölcsi fedhetet­­lensége és családi élete biztosítékot nyújt arra, hogy kifogástalanul gondoskodni fog a gyermek fejlődé­séről neveléséről. A nevelőszülőknek ugyanolyan jo­gai és kötelességei vannak, mint a szülőknek, a gon­dozásban levő gyermek szükségleteinek fedezésére, addig míg az tanulmányait folytatja segélyt kap: a gyermek tízéves koráig 500, tízéves korától 600 koronát. Ugyanakkor a nevelőszülő minden gyermek után havonta 200 korona díjazást kap. A nevelőszü­lő a gyermeket őrökbe is fogadhatja, ha az már legalább három hónapja gondozásában volt. A dajkasági gondozást a járási nemzeti bizottság és a helyi nemzeti bizottságok illetékes szervei el­lenőrzik. (f) Valász G. Irén Luéenec-i (losonci) olvasónk leve­lére: Az ún. külön nyugdíjpótlékot, amelynek legala­csonyabb összege 45.— korona, azok a nyugdíja­sok kapják, akiknek nyugdíjigénye 1968. decem­ber 31. előtt keletkezett. Azonkívül 1971. október 1-vel felemelték az ún. régi nyugdíjasoknak, vagyis azoknak a nyugdi­ját, akiknek járadékát 1957, január 1 előtt ál­lapították meg. Az 1968-ban megállapított nyugdíjának évi 2 %-os emelésére akkor lett volna igénye, ha to­vább dolgozik és nem vette volna fel a nyugdí­ját. Ugyanis arra az időre, amikor az aránylagos nyugdíj élvezője dolgozik, nincs igénye a fenti emelésre. Dr* B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents