A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-15 / 7. szám
Félix és a fia — Hallod-e, öreg cimbora — hív fel egy délután telefonon Pogácsa Félix barátom —, estefelé felruccanhatnál hozzánk, jó borom van. — Bor, jó bor? — Príma — recseg a hangja a fülhallgatóban —, faluról kaptam. Szóval felugrasz hozzám? — Fel én... tudod, hogy a jó bornak nem vagyok az ellensége. Hánykor menjek? — Hét felé jöhetsz. Várlak. A megbeszélt időpontban bekopogtattam Félixékhez. Barátom nyitott ajtót és szokása szerint megölelt. — A kedves feleséged? — Elutazott az anyjához, ahhoz a vén csoroszlya anyósomhoz. Csak holnap jön meg. Ezért is hívtalak. Legalább nyugodtan leszophatjuk magunkat. A másik szobából éles gyerekhang sipít ki a félig nyitott ajtón. — Majd megmondlak anyunak! — Mondod az öreganyádat! — kiált vissza Félix. — Megmondom, hogy nyakaltad a bort. — Fogd be a szád, te malac, mert kitépen azt a konya füledet. A hétévesnyi kölyök kiszalad és körültáncol bennünket. — Megmondom, megmondom! — Mit mondasz meg, te kis hülye? Csak hajtod a magadét, mint aki bedilizett, ahelyett, hogy köszönnél Varjú bácsinak. — Csókolom, Varjú bácsi! Téged is megmondalak. — Dehát mit mondasz meg, Félixke? — kérdeztem a gyerektől óvatosan. — Azt, hogy vedeltek. — Vedelünk? Azt sem tudod, mi az. A fiúcska lapos tekintettel néz rám és fölényesen leint. — Hogyne tudnám. Anyuka mindig mondja, hogy az apu egy közönséges disznó, mert folyton vedel. Tudod. Varjú bácsi, az apu egy szesztestvér és hülyére issza magát... — Elég, te csirkefogó! — hördül fel Félix barátom és nyakoncsapja a gyereket. — Mars vissza a szobába leckét írni! A kis Félix bömbölve menekül vissza a szobába és onnan kiabálja: — Megállj csak, te vén tróger, ezt is megmondom. Megmondom anyunak, hogy agyon akartál verni. Micsoda szemtelenség! Egy gyenge gyereket püföl. — Látod, így vagyok — mondja a barátom. — önagysága fogja magát és elutazik az anyjához, de a kölyköt a nyakamon hagyja, hogy így ellenőrizzen. Nézd csak ezt a kis vakarcsot, megfigyeli az apját, vedel-e vagy nem vedel. Hát vedelek, barátom, hadd pukkandjon önagysága. Az asztalra helyezi a demizsont, poharakat kerít és hozzálátunk a szopogatáshoz. Barátom és vendéglátóm, amikor megmelegszik kissé a füle, körülményes előadásban vázolja családi helyzetét, elsősorban anyósának praktikáit és felesége őnagyságának múltszázadbeli felfogását az élet örömeiről. — Pofátlanság, érted, pofátlanság, amit velem művelnek! — dörgi és nagyot csap az asztalra. A nagy zajra beszalad Félixke, ránk bámul és harsányan röhög. — Apu, te már egészen tökhülye vagy, de a Varjú bácsi állatian bírja. — Takarodj innen, te kis tetű, mert eltaposlak! — kiált rá az apja magából kikelve. — Csak próbáld meg, de felpofoztalak anyuval. — No, várj csak! — sziszegi Félix barátom és felugrik, hogy nyakoncsípje a gyereket. — Ne verd meg szegénykét — állok közibük —, ő még nem tudja, mit beszél, csak szajkózik. — Nekem ne szajkózzon egy ilyen kukac... — Kukac vagy te! — felesel Félixke a hátam mögül. — Kukac, kukac. .. vaddisznó! — Te kis hülye, te majomparádé. .. te... te... taknyos ürge. Hogy mersz így az apáddal beszélni? — Korhely... dili... tróger... majom. .. — kiabál Félixke és én jobbnak látom átmenni a másik szobába. — Hallottad, miket kiabál az apjának? — mondja csüggedten Félix barátom, amikor visszatérek. — Hát ide jutottam, testvér. Eltűnődve bámul a poharába és nagyokat sóhajt. — Csak tudnám, kitől tanulja ezeket a csúnya útszéli szavakat? Csak tudnám... DÉNES GYÖRGY Varga Erzsébet CHILE Santiago utcáin fekete rém jár kezében gyilkos tör szíve helyén horogkereszt nyomában holtak nyomában holtak tüzes temetők tüzűk fényénél látom a rémet bakancso alatt az emberi szépet az eltiport és összetört meggyötört de nem megölt de nem megölt de nem megölt piros homlokú reménységet fejem fölött füstkarika glóriája homlokom körül az elszántság vasból kovácsolt felhői csuklómon a tehetetlenség bilincse látom a rémet tüzes temetők fényénél halottak lángoló csontjainak a fényénél koncentrációs táborok farkasüvöltése fülemben égő ólom s jaj nem tesz süketté nem tesz süketté csak éget már agyamat égeti gondolataim forró lávája égnek tör vörösen: meg kell meg kell ölni a rémet szivébe szúrni egy piros rózsával egyetlen piros rózsaszállal legyőzni a sötétséget szememet süti a temetők fénye de nem vakít jaj nem vakít látnom kell a gyilkos rémet hiába lobogtatom zászlóként fogaim csikorgását égre vicsorító dühömet hiába pengetem izmaim feszülő húrjait ez nem segít jaj nem segít de hiszem hogy Chile földjén megterem a piros rózsa megterem pincék mélyén is halottak csontjaiból is kipattan üzen városokba falvakba s meghallják hangját az emberek pincék mélyén börtönökben kaszárnyákban. meghallják lángoló üzenetét előjönnek a föld alól is hozzák fogaik csikorgását égre vicsorító dühüket izmaik feszülő húrjait és megölik és megölik a sötétséget megölik a fekete rémet ruhát váltanak s elindulnak millió piros rózsaszál között útjukat tiszta fényével beragyogja egy csillag — zászlók vörös nevetése hullámzik majd falvak és városok fölött Ján Ponican. híres szlovák író, költő „Szeretni“ című verséből idézünk három verssort a vízszintes 1, függőleges 13, 18, 20, 21 és 60. számú sorban. Vízszintes sorok: 13. Szülő. 14. Gyom. 15. Latin szózat, hang. 16. Három hangszerre írt zenemű. 17. Békaporonty. 19. Eszik. 22. Ó. G. S. 23. A galántai autók jelzése. 24. Játszma a teniszben. 26. Az öröklődő tulajdonságokat hordozó kromoszómarészecskéje. 27. Azonosak. 29. Zenei rövidítés. 30. Kigondol, kieszel. 31. Ügyetlen, bamba. 32. Házőrző. 34. Nem fél. 35. ötvenkét heti. 37. Lök. 38. Éhség kezdete. 39. Dolog latinul. 40. Balatoni üdülőhely. 41. Kever közepe. 42. Időmeghatározás. 43. Régi római köszöntés. 45. Skandináv váltópénz. 46. Becézett férfinév. 48. Indulatszó. 49. Hármas korona. 51. Brnói konzervgyár. 52. Egyformák. 54. Redő egynemű betűi. 55. Palack-elzáró. 57. Matematikában van! 59. Főnök idegen szóval, fon. 61. Ady Endre. 62. Lám. 70. Tüzes nápolyi tánc. 75. Keresztül. Függőleges sorok: 1. Gyermekjáték. 2. Becézett nagyszülő. 3. Francia névelő. 4. Hága egy típusú betűi. 5. Kevert oka. 6. Illat. 7. Szláv férfinév. 8. Mely helyen. 9. . . . libris. 10. Kettős betű (ford.). 11. Literatus. 12. Énekesmadár. 24. Savanykás gyümölcs. 25. Ünnepi lakoma. 27. Finomságérték. 28. Egyforma mássalhangzók. 33. Béla Endre András. 35. Eleven. 36. Beszédrész. 38. Az első asszony. 43. ... France, a Francia Légiforgalmi Társaság neve. 44. Mássalhangzó kiejtve. 46. Vég nélküli ária. 47. Időhatározói névutó. 50. A jószívű teszi. 53. Edényrész. 56. Egy franciául. 58. Az olasz motorgépkocsik nemzetközi jelzése. 63. Belsőrész. 64. Bizalmas megszólítás. 65. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 66. Kínai férfinév. 67. Mese közepe. 68. Ismeretlen adakozó névjele. 69. Határrag. 71. Juttat. 72. Tibor Zoltán. 73. Rend kezdete és vége. 74. Visszaáll! Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 13, 18, 20, 21 és 60. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított hat napon belül szerkesztőségünk címére: 890 44 Bratislava, Obchodná 7. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „. .. ott úgy sincs egyéb szárított halnál, az pedig nagyon csöndes teremtés. . Könyvet nyertek: — A zárójelben megjelölt számú keresztrejtvények megfejtéséért — Dulai Sándor, Zbrojníky (1); Bachorec Marika, Hurbanovo (2); Bathó János, Marcelová (3); Székely Éva, KoSice (4).
