A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-08 / 6. szám

ÍGY AZTÁN NEM FÁZUNK!

Néhány nyugat-európai divatlap csodálatos rugalmasságról tett bizonyságot, mikor az energiaválságra hivatkozva hívta fel a figyelmet a szebbnél szebb, melegebbnél melegebb (és drágábbnál drágább) téli ruhamodellekre. Nálunk nincs szerencsére energiaválság, mégis akadnak olykor rosszul fűtött helyiségek, vagy az átlagosnál fázékonyabb nők, elsősorban nekik ajánljuk a három szuper-meleg öltözéket.

1. Kosztüm hatású a kétsorosán gombolt hólos szoknyájú jersey szoknya-mellény együttes, mintás ingblúzzal. A szoknya bélelt, a mellény is, méghozzá puha nyusziprémmel. A blúz anyaga flanell vagy kordbársony.

2. Kötényruhát pótol a kockás gyapjúanyagból készített rövid mellény, ferde szálban harangszabásúan készült szoknyával. Cyapjúpulóver, (fázósaknak hosszú ujjal) egészíti ki.

3. A hosszú mellény rakott szoknyával, vastag pulóverrel hideg napokon nemcsak áldásként hat, hanem nagyon csinosan is.

ux »miss t;i ii síi: ss ni

MIT VARHATUNK A FLUORIZALASTÓL

A jódhoz hasonlóan, a termőtalajból az élelmiszerekkel és az ivóvízzel némi fluor is bejut az ember szervezetébe. A fluor a fogzománc épségben tartása szempontjából fontos a szervezet számára. Tudományos megfigyelések szerint nagyobb gyakorisággal jelentkezik a fogszuvasodás mindenütt, ahol napi 1 miligramm alatt marad a fluorfogyasztás. A fluorszegény vidéken elsősorban az ivóvíz fluordúsítására kellett gondolni, aminek megvalósításán már hazánkban is fáradoznak s egyre több járásban vannak olyan városok, amelyek vízvezeték-rendszeréhez fluoradagoló berendezés tartozik. A fluor fogszúgátló hatása ott kezd érvényesülni, ahol az ivóvízben literenként Vj mg-ot találunk; a kedvező mennyiség literenként 1 mg. Az országos programot évekkel ezelőtt az ivóvizet adó kutak és források fluorvizsgálata alapozta meg: kerületenként csak néhány járásban akadt olyan vízforrás, amelynek fluortartalma megközelítette a kívánatos mértéket. Az ivóvíz fluordúsítása tehát valóban indokolt.

A legközelebbi évek már valószínűleg éreztetik hatásukat, s a fogorvosoknak a mai csecsemőkkel már kevesebb gondjuk lesz; sőt, már vannak évfolyamok, amelyeknél az iskolafogászat lényegesen kisebb számú szuvasodást talált, ott, ahol a lakosság fluorizált vizet iszik. A fluor úgy védi a fogat, hogy a fogfejlődés időszakában rendszeresen bejutva a szervezetbe, fluorapatitkristályok alakjában beépül a fogzománcba. Ezért fontos a zsenge gyermekkoriban kezdeni fluorizálást. Érdekes megfigyelés, hogy a fluorizált vizet ivók szájüregében lényegesen kevesebb a fogszuvasodást siettető bacillus.

A JÓ KONYHA TITKAIBÓL

A mákos és diós patkót minden háztartásban ismerik, de a gesztenyés patkó legtöbb helyen újdonság számba megy. Receptjét itt közöljük:

25 deka lisztet összegyúrunk 2 deka kevés édes tejben megfuttatott élesztővel, 2 evőkanál cukorral, 10 deka vajjal vagy margarinnal, 2 tojássárgájával, és csipetnyi sóval.

Két cipóba osztjuk, és mindegyiket téglalap alakúra nyújtva, kevés barackízzel megkenjük. Közben fél kiló megfőtt, meghámozott és átpasszírozott gesztenyét kevés vajjal, rummal és cukorral eldolgozunk (ne legyen túl lágy!), a lapokra kenjük és összegöngyölve, tetejüket tojásfehérjével megkenjük. A két bejglit kisebb tepsibe fektetve egymás mellé helyezzük és közepes tűznél szép pirosra megsütjük. Csak hidegen szeleteljük fel. Ugyanezt elkészíthetjük patkó formában is.

NEVELÉS - NÉHÁNY SORBAN

Hogy beszéljünk a gyermekkel. Feltétlenül ügyelj arra, hogy reakcióid gondosságot, szeretetteljes törődést fejezzenek ki, ne pedig általános tiltást. A két tónus közötti különbség döntő hatással lehet a gyermek későbbi sorsára. A mód, ahogy a gyermekkel szemben viselkedünk, ahogy hozzá fordulunk nagyban befolyásolja önbizalmát, önbecsülését és saját személyi értékének megítélését. Az állandó kritlzálás, a szülők részéről ért megszégyenítés, a leckéztetés, prédikálás, gúnyolódás és fenyegetődzés — mind nagyon rossz hatással van a gyermek személyiségének kialakulására. Fel kell hagyni az ilyen gyakran használt kifejezésekkel, mint: „Mikor tanulod meg végre? . . „Mi az, süket vagy? . . .", „Állandóan mondom neked, hogy . . .”.

Tekintve, hogy sok helyütt nincsenek meg az ivóvíz rendszeres fluordúsításának technikai, ill. beruházási feltételei, a gyógyszeriparunk által előállított, és a Sztomatológiai Kutatóintézet által kikísérletezett s ellenőrzött fluorid-tablettával juttatjuk a gyermekek szervezetébe az ivóvízben hiányzó fluort. Ezt a módszert svájci fogorvosok vezették be már 1951-ben s ugyancsak ők mutatták ki, hogy a tablettáknak a fogzománcra gyakorolt hatáson kívül semminemű káros mellékhatásuk nincs. Azóta ezt a módszert a világ legtöbb fejlett országában alkalmazzák. Hazánkban kb. öt esztendeje folyik a fluoridtabletták adagolása gyermekeknek, amit fogorvosok és gyermekorvosok kísérnek figyelemmel.

Ezzel kapcsolatban gyakoriak a szülők különféle kérdései. Egyeseket az érdekel, hogyan kell adagolni a tablettát. Ott, ahol az ivóvízben nincs fluor vagy csak jelentéktelen mennyiséget tartalmaz, kétéves korig naponta egy tablettát, kettőtől hároméves korig két tablettát, hároméves kortól három, négyéves kortól 12—13 éves korig pedig négy tablettát adunk be naponta. Mások azt szokták kérdezni, lehet-e szünetet beiktatni a fluorid-tabletta szedésébe. Tartós hatást úgy érünk el, ha a legkorábban elkezdjük, folyamatosan biztosítjuk és nem hagyjuk abba a fluor adagolását a fogfejlődés befejezéséig. Annyi bizonyos, hogy ilyen fogazatvédő módszer a szülők és nevelők részéről céltudatosságot és következetességet, a gyermektől pedig fegyelmezettséget és türelmiét követel. Az eredmény azonban megéri az áldozatot. Felmerül olyan kérdés is, érdemes-e elkezdeni a tablettás fluoradagolást pl. hatéves korban. Ha utánanézünk a szakirodalomban, ilyen irányú beszámolóra is rálelünk: az iskoláskorban elkezdett fluorizálás is eredményes hatású, de a fogszuvasodás csökkenése ez esetben csak 25 %-os, Ha a gyermekes család más vidékre költözik, érdeklődjenek a szülők a fluorviszonyok iránt is, és bizalommal tanácskozzék meg a teendőket a gyermekorvossal vagy az iskolafogásszal. Dr. Sz. Gy.

— Jancsi, azonnal gyere ki onnan!

— Egyébként hogy jutnánk pácienshez?!