A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-08 / 6. szám
A cigaretta nem lett ártalmatlan! Szélmalomharc, az a küzdelem, amit az orvostudomány vív a dohányosok óriási táborával. Hiábavalók a bizonyítékok, amik jelzik a nikotin s a füst ártalmait: a tüdőrák és a dohányzás közötti összefüggés, az infarktus veszélye, a szív és keringési rendszer egyéb megbetegedései és még hosszan lehetne sorolni. Aki egyszer rászokott a dohányzásra, minden veszélyt vállal, ahelyett, hogy kitenné magát néhány hónapi kényelmetlenségnek. S mint minden nehéz kérdés megoldásánál, itt is felmerült a kompromisszum lehetősége: olyan cigaretta előállítása, amely veszélytelen vagy inkább ártalmatlan az egészségre. A világ minden táján végeztek már erre vonatkozó kísérleteket. Eddig nem sok sikerrel. Legújabban Washingtonban, a Nemzeti Rákkutató Intézetben rendezett nemzetközi értekezleten azokat az eredményeket ismertették, amelyeket a nyugatnémet dohányipar hamburgi kutatóintézetében folytattak. A három évig tartó kísérletsorozat állítólag nagy lépéssel hozta közelebb a tudományt az ártalmatlan cigaretta problémájának a megoldásához. A kísérletek során mintegy 9000 fehér egér bőrére csöpögtettek cigarettafüstből lecsapolt kondenzátumot, és mintegy 4500 szíriai aranyhörcsöggel lélegeztettek be cigarettafüstöt, és vizsgálták a kiváltott biológiai, pontosabban rákkeltő hatást. A szíriai aranyhörcsögben ugyanis igen jól lehet tanulmányozni az emberi szervezetben fellépő tüdőrákhoz hasonló gégefőrákot. A csepegtető teszt eredményét a kutatók az alábbiakban foglalták öszsze: — A cigaretta rákkeltő hatását ellentétben az eddigi feltételezéssel nem lehet a füstkondenzátum benzpirén-tartalma alapján megítélni. — Megnő a rákkeltő hatás ha a kondenzátumot dimitilbenzantrancinnal kombinálják. — Ha a cigarettába fóliadohányt töltenek, a fólia előállítási módjától 'függően különböző mértékben csökkenthető a cigaretta biológiai aktivitása. — Egyharmadára csökkenthető a füstkondenzátor kórokozó aktivitása, ha nátriumnitrátot adnak a dohányhoz. A szakemberek számára is meglepő, hogy a fóliadohány egészség szempontjából előnyösebb. A fóliadohányt régen a szivarok borítólapjának használták fel, és ez mint dohány gyenge minőségűnek számított. Ügy állítják elő, hogy a dohányt megőrlik, kihengerlik és lapokra vágják. Egészségi szempontból előnyösebb hatását azzal magyarázzák, hogy sokkal gyorsabban ég el, mint a közönséges dohány. A „füstölő teszt“ során az alábbiakat figyelték meg. — A nagy adagokban történő füstölés a kísérleti állatok tíz százalékánál gégerákot idézett elő. Felére csökkentett füstölésnél viszont az állatoknak, csak mintegy 0,6 százaléka betegedett meg. Ez azt bizonyítja, hogy a dohányfüst mennyiségével arányos a rákkeltő hatás. — Tüdőrákot szélsőséges kísérleti feltételek mellett sem tudtak előidézni az állatokon. — Acetátszűrők alkalmazása esetén ugyan csak 0,6 százalékra csökkent a rákban megbetegedett kísérleti állatok aránya. — Fóliadohányból készült cigaretták füstje elváltozásokat idézett ugyan elő a légzőszervek nyálkahártyáin, de nem okozott gégerákot. — Más kóros elváltozást (gyomorhurut, gyomorrák, hörghurut, tüdőtágulás, ér- és szívbetegség) nem tapasztaltak. Noha az állatkísérletek eredményeit nem lehet közvetlenül átvinni az emberi szervezetre, de következtetések mégis vonhatók le belőlük. A szakemberek szerint az alábbi megállapítások az emberre is érvényesek. Az eddig rákkeltőnek ismert anyagok rákokozó hatása a cigarettafüstben gyengének nevezhető, csak az adag emelésekor lépett fel rákos elváltozás. Aki tehát keveset dohányzik, a cigarettát nem szívja csonkig és acetát- vagy nátriumszűrőt használ hozzá az mintegy húsz évvel kitolhatja a fenyegető tüdőrák fellépésének közvetlen veszélyét. A növényeknek memóriájuk van és képesek az állatokéhoz hasonló feltételes reflexek kiépítésére — ez a meghökkentő következtetés vonható le Ivan Gunnar professzornak, a szovjet Tyimarjazev Mezőgazdasági Akadémia tagjának legújabb kísérleteiből. A fiatal árpahajtás egyszerre „kiabálni" kezd, ha gyökereit forró vízbe merítik. Hang természetesen nem hallható, de a növényhez csatolt elektronikus detektor regisztrálócsúcsa hevesen mozogni kezd a papíron. Vitalij Gorcsakoc szovjet kutatónak sikerült áramvezető szálköteget elkülöníteni a tök szárából, s ehhez a köteghez mikroelektródokat csatlakoztatni. Ezután különböző módszerekkel ingerelte a növény gyökerét például egyszerűen elvágta a gyökeret. Bizonyos távolságra a vágás helyétől másodpercek múltán villamos impulzus jelent meg. Mai tudományos felfogásunk szerint a növényeknek nincs idegrendszerük és nincsenek érzékszerveik. Hogyan reagálnak hát a környezeti ingerekre? Hogyan hatnak rájuk a fizikai ingerek? Az élő szervezetek villamos folyamatait tanulmányozó elektrofiziológia próbál választ keresni ezekre a kérdésekre. Válaszként a környezeti ingerekre, villamos jelek keletkeznek az állatok idegsejtjeiben, s ezek a jelek azután később elérik a központi idegrendszert, az agyat. Jelenlegi műszereinkkel már nemcsak az állatok és az ember szívének, agyának villamos tevékenységét elemezhetjük. Az egyre EMLÉKEZŐ NÖVÉNYEK nagyobb érzékenységű műszerek hozzásegítik a tudósokat, hogy felkutassák a növények, fák, bokrok, villamos „hangjait“. Immár laboratóriumi kísérletek százai bizonyítják, hogy az idegpulzusokhoz nagyon hasonló impulzusok találhatók a növényekben is. Mi több, belső folyamataik koordinálását és a környezettel való egyensúlyukat olyan komplex válaszadó-rendszer segítségével valósít-: ják meg a növények, amely valamennyi életfolyamatukat ellenőrzi. Régóta tudjuk már, hogy ha a napsütéses órák számát jelentősen meghosszabbítják, a növény „elfárad“ — vagyis a növényeknek is pontos életritmusuk van, mint az állatoknak. A legújab elektronikus vizsgálatok nemcsak megerősítették ezeket a megfigyeléseket, hanem azt is kimutatták, hogy a gyökerek funkciója a szívére emlékeztet: összehúzódnak, gerjesztett és gátolt működési fázisaik váltakoznak. A növények olyannyira érzékenyek a fényre, hogy megfelelő visszacsatoló rendszert alkalmazva felhasználhatók a növényházak világításának ki- és bekapcsolására. De még meghökkentőbb, hogy a növények rendelkeznek — mind a rövid-, mind pedig a hosszú távú memória elemeivel. Ha a bab gyökerét nulla fokra hűtik le, majd ezután meleg vízbe merítik, a hidegre adott reakció jelei nem tűnnek el azonnal az oszcilloszkóp ernyőjéről. A növény még mindig „emlékezik“ a hidegre — azt mondhatnánk, résen van. Az uborka, bab, búza, burgonya és boglárka esetében is tapasztalták, hogy emlékeznek a xenonlámpa felvillanásainak frekvenciájára. Bizonyos fényimpulzus-sorozat után a növények rendkívüli pontossággal reprodukálták az előre meghatározott ritmust. Az egyes növényfajok különböző, ideig emlékeznek az ingerre — a boglárka 18 óráig „emlékezett“ a fényritmusra. A tudósok azzal is megpróbálkoztak, hogy feltételes reflexet építsenek ki a növényekben. Egy filodendron közelében bizonyos ásványt helyeztek el és villamos áramütést mértek a növényre. Ezt a leckét sokáig ismételték. Bizonyos idő elteltével a filodendron akkor is reagált az ásvány közelítésére, ha nem mértek rá áramütést. A növényi „idegrendszer“ kutatásának nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van. Ha sikerül feltárni a növényi „idegrendszer“ alapjául szolgáló folyamatokat, talán mesterséges rendszereket is tervezhetünk majd növekedésük, fejlődésük vezérlésére. SVÁJC — KICSIBEN A Luganói-tó Melide nevű félszigetén kiállítás létesült, amelyen Svájc hegyei, vidékei, tavai, kastélyai, híres épületei huszonötszörös kisebbítésben láthatók. ŰJ TÍPUSÚ PORLASZTÓ A Kujbisevi Repülésügyi Intézetben befejeződtek egy új típusú, ún. örvény-karburátor kifejlesztésének a munkálatai. Az új szerkezet a felére csökkenti a gépkocsiból távozó kipufogógáz mennyiségét, mert tökéletes elégést biztosít a legmegfelelőbb keverék képzésével. A porlasztóval 10— 12 %-nyi üzemanyag takarítható meg. A próbapadon végzett kísérletek után a képen látható karburátort egy „Volga M-24“ típusú gépkocsiba szerelték be. RÖNTGENGÉP GYERMEKEKRŐL A kisgyermekekről, különösen a csecsemőkről nehéz úgy röntgenfelvételeket készíteni, hogy el ne mozduljanak közben. A lélegzetvételre, illetve annak visszatartására vonatkozó utasításokat sem tudják követni. E nehézségek kiküszöbölésére a Siemens cég szakemberei olyan elektronikus vezérlőkészüléket szerkesztettek, amely automatikusan a tüdő telítődése vagy kiürülése pillanatában utasít a fényképezésre. A készülék a kisgyermek orra vagy szája elé raktapasszal felerősített érzékelő útján szerez tudomást a légzésről. hót 19
