A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-08 / 6. szám

A fegyveres harc kezdete 1944. augusztus 29-én kezdődött a szlo­vák nép fegyveres harca a hitlerista megszállók és kapitalista kiszolgálóik ellen. A Szlovák Nemzeti Felkelés kez­dete a szlovák nemzet történelmének egyik legdicsőbb fejezete. A német Gestapo a Hlinka-gárdisták közreműködésével megtorlásokkal vála­szolt a felkelők akcióira. Állati módon gyilkolta le a fegyvertelen és ártatlan áldozatokat. E barbár megtorló cse­lekedetnek a szovjet hadsereg egysé­gei vetettek véget, amelyek a román katonasággal együtt 1945. március 26- án felszabadították Banská Bystricát (Besztercebányát) és folyamatosan egész Szlovákiát. A szlovák nép a nemzeti felkeléssel megteremtette az új élet kezdetének, a szocialista társadalom építésének fel­tételeit. Az ezen az úton fegyverrel a kézben megtett első lépés öntudatos és határozott volt, igyekezete és alkotó lel­kesedése abból az eltökéltségből fa­kadt, hogy a szlovák nép felvirágoztat­ja hazáját, a népi demokratikus köz­társaságot, — s ez volt a Szlovák Nem­zeti Felkelés legnagyobb eredménye. E dicső korszak emlékére hozták lét­re Banská Bystricában a Szlovák Nem­zeti Felkelés múzeumát. A Szlovák Nemzeti Felkelés múzeuma Banská Bystricán Liptovsky Mikulás 1944, augusztus 28-án Makarov par­tizánosztaga bevonult Liptovsky Miku­lásba. A Forradalmi Nemzeti Bizottság segítségükkel átvette a hatalmat a vá­rosban, Kitört a felkelés. A partizánok elfoglalták a város fontos pontjait, köz­épületeit és őrizetbe vették a fasisz­ta vezetőket, köztisztviselőket. Eközben tűzharcra került sor. Négy partizán meghalt, néhányon megsebesültek. Másnap a katonai és partizánegysé­gek önkéntesekkel kiegészülve Poprád­­ra, onnan pedig Kézsmárk közelébe vo­nultak, s ott felvették a harcot a Len­­gyelországbál erősítésként érkezett ná­ci egységekkel. A harcok kitörése után az első cseh­szlovák hadsereg parancsnoksága Lip­tovsky Mukulóiból irányította a máso­dik felkelő hadsereg területi törzskarát. A szovjet hadsereg egysége! és a Szov­jetunió területén megalakult első cseh­szlovák hadtest 1945 február elején har­cot indított a városért, s megszakítások­kal 1945. április 4-ig folytatta hadmű­­veíeteit, amikor is Liptovsky Mikulás fel­szabadult. A várostól északkeletre, a Háj-fennsíkon, ahol a legnehezebb üt­közetek folytak, temetőt létesítettek és emlékművet állítottak. A szovjet és a csehszlovák hadsereg ezernégyszáz har­cosát helyezték ott örök nyugalomra. Valamennyien a Liptovsky Mikulásért folytatott harcokban vesztették életüket. HOSOKRf Motto: A Szlovák Nemzeti Felkelés nemcsak váratlan meglepetést, hanem nagy politikai és katonai bonyodalmat is jelentett a náci Németország számára. Politikai szempontból a Szlovák Nemzeti Felkelés felforgatta Tisónak Hitler­től függő államát. Frankót állandó félelemben és idegességben tartotta a protektorátus sorsát illetően, végül Magyarországon meggyorsította azo­kat a tendenciákat, amelyek képviselői hátat akartak fordítani a náci szö­vetségesnek: egyszóval összekuszálta a nácik közép-európai helyzetét. A Liptovsky Mikuláf melletti katonai te­metőben felállított hősi emlékmű _______ Martin teljesíti a felkelés parancsát A Szlovák Nemzeti Felkelés martini emlékműve Martinban volt az illegális antifasiszta ellenállás központja. Itt alakult meg 1942-ben az illegális nemzeti bizottság. 1944 nyarán, a felkelés kitörése előtt a közeli hegyekben szervezkedtek a par­tizánok. 1944. augusztus 13-án Golián alezredes és a partizánparancsnokok itt tanácskoztak, itt hangolták össze harci tevékenységüket. 1944. augusztus 25-én ülésezett az SZLKP városi bizott­sága, hogy megtegye az utolsó előké­születeket a felkelésre. A fasiszták 1944. október 3-án hajtották yégre első na­gyobb gyilkos akciójukat a martini Bu­kovináé laktanya mögött. Negyvennyolc hazafit lelőttek, köztük 20 sklabinai polgárt. A gárdisták minden egyes meg­gyilkolt nevét plakáton függesztették ki a város lakosságának megfélemlítésére. December első felében ebben a térség­ben további 28 személyt lőttek agyon. Ezzel egyidőben sok letartóztatottat Németországba koncentrációs táborok­ba hurcoltak. A szovjet és a román hadsereg egy­ségei 1945 április elején átverekedték magukat Turócba és április 11-én az első csehszlovák hadtesttel együtt fel­szabadították a várost. A város főterén emlékművet emeltek. Martint a partizánoknak nyújtott jelen­tős segítségért és a Szlovák Nemzeti Felkelést támogató aktív tevékenységért a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrend első fokozatával tüntették ki. A felkelés kiemelkedő személyiségei VLADIMIR CLEMENTIS 1902. szeptem­ber 20-án született Tisovecben (Tiszol­­con). A fasiszta megszállás idején min­den tehetségét, képességét és energiá­ját az ellenállási harcra, népe megse­gítésére fordította. Kezdetben Francia­­országban, később Angliában élt emig­rációban. Az 1945—48-as esztendőkben külügyi államtitkár volt, 1948—1951-ben pedig a Csehszlovák Köztársaság kül­ügyminisztere. Ezekben az években nemzetgyűlési képviselő volt, és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja IX. kong­resszusán beválasztották a Központi Bi­zottságba. Vladimír Clementis egész életét a munkásosztály érdekeiért foly­tatott harcnak és a szocializmus győ­zelmének szentelte. 1968-ban in me­mórián a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Hőse címet adományozták ne­ki. MAREK CULEN 1887. március 8-án szü­letett a skalicai járás Brodské nevű fa­lujában. Szegényparaszti családban ne­velkedett. Egészen fiatalon megismer­kedett az élet keménységével és ne­hézségeivel. 1906-ban a nyomor és a munkanélküliség Amerikába kergette. Chicagóban bekapcsolódott a munkás­­mozgalomba. 1919-ben tért vissza Cseh­szlovákiába és egyik szervezője lett a szociáldemokrata párt marxista balol­dalának. 1921-ben, mint szervező és Custáv Husák Tanúságtétel a Szlovák Nemzeti Felkelésről című könyvéből.

Next

/
Thumbnails
Contents