A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-08 / 6. szám
A HÉT VENDEGE EUGEN SUCHON nemzeti művész, a Szlovákiai Zeneszerzők Szövetségének elnöke Verőfényes januári napsütésben sziporkázik a frissen hullott hó a Baradla utcai villa kertjében. Szombat délelőtt van. Körös-körül békés csönd és a Bratislavát övező lankás dombok lábához simuló téli táj szelíd harmóniája. Itt él és alkot Eugen S u c h o fS nemzeti művész, a Szlovákiai Zeneszerzők Szövetségének és a Csehszlovákiai Zeneszerzők Országos Választmányának elnöke. A játékos csengőszót barátságos üdvözlés követi, a mester aztán első emeleti dolgozószobájába vezet, és máris kezdődhet beszélgetésünk. # Elsősorban arra szeretném kérni, hogy körvonalazza tömören a Szlovákiai Zeneszerzők Szövetségének küldetését s időszerű gyakorlati feladatait. — Immár több mint egy esztendeje, hogy a szlovákiai zeneszerzők negyedik kongresszusa új alapszabályzatot fogadott el, amely társadalmunk aktuális eszmei és művészeti szükségleteinek megfelelően, újszerűén határozta meg szövetségünk gyakorlati küldetését és céljait. Ennek értelmében a Szlovákiai zeneszerzők Szövetsége a legjobb komponisták, hangversenyművészek, zenetudósok önkéntes alkotószervezete, és az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának irányításával végzi sokoldalú munkáját. Szövetségünk fő célja, hogy tagságát elkötelezett művészileg elmélyült zenei alkotások komponálására ösztönözze és hatékonyan támogassa — a művészet küldetésének marxista-leninista elvei alapján — a korszerű zenekritika fejlődését is. Szövetségünk egyben arra törekszik, hogy minél szorosabbra fűzzük együttműködésünket a Cseh Zeneszerzők Szövetségével és az összes szocialista országok testvérszövetségeivel. Munkánkban különös gondot fordítunk a szlovák zenekultúra méltó külföldi reprezentálására. A zeneszerzők alkotó tevékenységének ösztönzésére versenyeket, pályázatokat írunk ki, általában fővagy társrendezői vagyunk a jobbára nemzetközi részvételű zenei seregszemléknek és fesztiváloknak; de több időszaki kiadvány, szaklap, zenei folyóirat is a mi gondozásunkban jelenik meg. Tömören: szövetségünk célja, hogy Szlovákia pezsgő zenei életének élenjáró szervezője és irányítója legyen. 0 Gyakorta folyik vita mostanában a komoly zene népszerűségéről. On miként látja ezt a kérdést — szlovákiai viszonylatban? — Véleményem szerint tévednek vagy legalábbis a túlzott aggály hangján szólnak, akik a szimfonikus zene, a kamaramuzsika vagy az opera válságáról, az érdeklődés csökkenéséről, e műfaj elavultságáról beszélnek. Szlovákiában kielégítő, sőt, több helyütt meglepően élénk érdeklődés tapasztalható a komoly zene iránt. Példaképpen hadd említsem akár Nitrát, ahol már több mint tizenöt éve kiválóan működik a Zenekedvelők Köre; s ez a zenével kapcsolatos elméleti ismeretek terjesztése mellett, a hangversenyek széles körű látogatottságát is szervezi. Nem panaszkodhatunk a közönség érdeklődésének hiányára Szlovákiai többi vidéki városában sem. Elénk zenei élete van Bratislavának is, ahol esztendőről esztendőre számos, többnyire neves külföldi művészek vendégszereplésével fémjelzett rangos fesztivál s egyéb alkalmi zenei rendezvény zajlik. Elismeréssel párosuló öröm számunkra, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben figyelemre méltó kül- és belföldi visszhangra tettek szert az immár hagyományos Trencianské Teplice-i (trencséntyeplicl), bardejovi, (bártfai), piesíanyi (pöstyéni), kosicei (kassai) és trnavai (nagyszombati) zenei fesztiválok is. Itt kell elmondanom azt is, hogy a komoly zene további népszerűsítésének szándékával a közeljövőben elsősorban Szlovákia déli járásaira összpontosítjuk majd figyelmünket. Már több konkrét elképzelésünk is van ezzel kapcsolatban: a következő hónapokban beszélgetésekkel, jeles művészeink személyes látogatásával egybekötött zenei estéket rendezünk Galántán, Safán (Vágselylyén), Levicén (Léván), és Nővé Zómkyban (Érsekújvárott). Célunk, hogy fokozatoson ezekben a járásokban is kiépítsük a zenekedvelők klubjainak hálózatát. • Gondolom, a fentiekből joggal adódik a kérdés: miben látja ennek a pezsgő zenei életnek és a közönség széles körű érdeklődésének indítékát? — Ennek megválaszolásakor feltétlenül vissza kell pillantanunk a múltba, pontosabban az 1948-as esztendőre, amely a szlovákiai zenei élet fejlődésének legfontosabb fordulópontja volt. A februári győzelem után alig néhány hónappal tartottuk (Treníianské Tepllcén) a szlovákiai zeneszerzők I. kongresszusát, ahol a küldöttek határozatokban összegezték a legsürgetőbb, mielőbb megvalósítandó teendőket. Ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy az itt született döntések zömének valóban gyorsan sikerült érvényt szereznünk.. Ennek eredményeképpen napjainkban a komponálás, az előadóművészet és a zenetudomány tekintetében egyaránt, világszerte komoly visszhangja van a szlovák zeneművészetnek. Természetesen, ez kedvezően befolyásolta — és befolyásolja napjainkban is — a hazai közönség érdeklődésének folyamatos növekedését mind a klasszikus, mind a modern komoly zene iránt. Szövetségünk munkájának és művészi törekvéseinek iránytűjét ezért a CSKP KB és az SZLKP KB művelődéspolitikai határozatainak teljesítése és társadalmunk időszerű kulturális szükségleteinek kielégítése jelenti. • Szólhatna kissé részletesebben a Szlovák Zeneszerzők Szövetségének külföldi kapcsolatairól? — Tevékenységünk szerteágazó sokrétűségére való tekintettel ez valóban nehéz, amolyan „bőbeszédűségre" csábító kérdés. . . Elsősorban a szocialista országok testvérszövetségeinek mindegyikével kötött kétoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködési szerződést kell megemlítenem. A gyakorlatban messzemenően élünk is e szerződések nyújtotta lehetőségekkel. A tervszerűen folyó cserelótogatósokon és a hangversenyművészek kölcsönös vendégszereplésein túlmenően, rendszerint nemzetközi részvétellel rendezzük a különböző tudományos szemináriumokat, esztétikai vagy kritikusi vitákat is. Tavaly például szemináriumot rendeztünk Prokofjev halálának 20. évfordulója alkalmából, a mai lengyel zenei életről; a Magas Tátrában egy több napos összejövetel keretében vitattuk meg a szovjet, a cseh és a szlovák zene 1945-től tapasztalható kölcsönhatásait,' fiatal zenekrltikusok számára Moravanyban rendeztünk egy tanulságos összejövetelt, de tartottunk szemináriumot a pop-zene időszerű problémáiról is. Tavaly végzett nemzetközi tevékenységünk kicsúcsosedása a cseh és a szlovák zene tíznapos seregszemléje volt a Szovjetunióban, ezt szövetségünknek az utóbbi esztendőkben tartott legsikeresebb nemzetközi rendezvényei egyikeként értékeljük. • Véleménye szerint miben nyilvánulnak meg a népi motívumok a korszerű zenei alkotásokban, és miben látja a kortárs zeneszerzők időszerű feladatait? — A népi jelleg érvényesülése a zenében, századunk muzsikájának egyik legizgalmasabb, leggyakrabban vitatott kérdése. Különösen Bartók Béla és Kodály Zoltán végzett ezen a téren érdemdús, úttörő munkát. Persze, napjainkban is sok szó esik erről az érdekes problémáról. A közelmúltban például Brnóban, az ott rendezett zenei fesztivál kapcsán tartott nemzetközi zenetudományi értekezleten vitatták meg ezt a kérdést. E tudományos találkozó résztvevői megállapították, hogy a népi jegyeken épülő kompozíciók számtalan értékes, dallamukat tekintve újszerű szerzeménnyel gazdagították századunk zenéjét. örvendetes tényként állapítható meg, hogy különösen a szocialista országok zenéjében érvényesülnek a népi motívumokon alapuló ritmusképietek és dallamok. A kortárs zeneszerzők időszerű feladatairól szólva talán annyit mondanék el, hogy századunk a dallamokba varázsolható zenei témák sokaságát kínálja, amivel az újszerű zenei kifejezési eszközök sokasága is párosul. Szükségesnek tartom, hogy elsősorban ezek az izgalmas, lenyűgöző témák tükröződjenek a kortárs zeneszerzők elmélyült művészi alkotásaiban. 0 On az elmúlt ősszel ünnepelte 65. születésnapját. Ha visszatekint eddigi sokoldalú tevékenységére, vajon elért-e mindent, amit szeretett volna? — Ügy érzem, hogy eddig végzett munkám még messze jár életművem teljességétől. Nem tehetek róla, de még jó pár évet szeretnék élni, hogy terveim, elképzeléseim mindegyikét maradéktalanul valóra válthassam... • Befejezésül szólhatna röviden a Szlovákiai Zeneszerzők Szövetségének legközelebbi teendőiről? — Munkánknak tükröznie kell, hogy 1974 a cseh zene esztendeje és most van a Szlovák Filharmónia megalakulásának negyedszázados jubileuma. Pályázatot írtunk ki a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 30. évfordulója alkalmából és elkötelezett alkalmi dalok komponálására is. Elárulhatom, hogy mindkét verseny iránt élénk érdeklődés tapasztalható zeneszerzőink körében. Az idén kerül sor a februári győzelem 25. évfordulójára kiírt pályázat kiértékelésére is. Természetesen, mindezeket a feladatokat a pezsgő zenei élet szervezésének és irányításának természetes kötelessége mellett fogjuk végezni. Beszélgetett: BORSAI M. PÉTER A CSEMADOK Központi Bizottságénak képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő- Címlapunkon P. Havran, helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 34X-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesza 24. oldalon tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Prandl Sándor felvétele Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaíe, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSlce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46.
