A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-03 / 31. szám

Néhány nappal ezelőtt egy nagyon érdekes és fi­gyelemre méltó lengyel tudományos ismeretter­jesztő filmet láttam. A lengyel rövidfilm szem­léltetően mindenki számára nagyon érthetően ismertette, hogyan hat az ipar rohamos fejlődé­se a levegő és a víz szennyeződésére, környeze­tünkre, és emiatt ha nem történnek racionális intézkedések, milyen veszély fenyegeti az em­beriséget. Ha a jövőben az egyes országok nem fordítanak kellő gondot a környezetvédelemre — állapította meg a film befejező részében a kommentátor —, akkor nemcsak egyes országokat, de az egész világot az atomháborúhoz hasonló katasztrófa fenyegeti — minden élőlény elpusztul. A környezet, a levegő és a víz tisztaságának védelme különösen az utóbbi években világszerte igen fontos probléma. A tudomány és technika rohamos fejlődésének a korszakában, amikor az ipar fejlődésével párhuzamosan gyorsan növekednek a negativ jelenségek, az egyik legfontosabb feladat, hogy operatív beavatkozással, a világ minden országában mindent megtegyenek a környe­zet, a levegő és a víz tisztaságának megőrzésére. Ez ma az egész emberiség egyik legnagyobb és legfontosabb feladata. Szlovákiában, különösen a cellulóz-, a vegy- és a textilipar rohamos fejlődése megköveteli a mu­tatkozó negatív jelenségek kiküszöbölését, azt, hogy az illetékes szervek dolgozói a tudomány és tech­nika legújabb vívmányainak felhasználásával mindent megtegyenek a környezetvédelem érde­kében, a levegő és a belvizek tisztaságának megőrzésére, illetve helyreállítására. Ezzel a fontos kérdéssel Szlovákiában rendszeresen és tervszerűen az Iparügyi Minisztérium illetékes főosztálya foglalkozik. Alexander Kováé iparügyi miniszterhelyettes áll az új, nagyon fontos szerv élén. Vele beszél­gettünk el ezekről a problémákról. TÖRTÉNELMI TÜKÖR AUGUSZTUS 7 ■ 35 éve, 1938-ban hunyt el Konsztantyin Szer­­gejevics Sztanyiszlavszkij, kiváló szovjet rende­ző, színész, színigazgató, színészpedagógus és szín­házteoretikus, a Szovjetunió népművésze. 1898- ban megalapította a Moszkvai Művész Színházat. 1918-tól a moszkvai Nagy Színház operacsoport­jának (a későbbi Sztanyiszlavszkij Operaszínház­nak) vezetője volt. Rendezői munkásságéval ma­gas fokon tökéletesítette a színészi összjátékot. A színészi munka alapjának a tökéletes átélés, a mű gondolatainak tudatos játékká formálását tekintette. Gyakorlati rendezői, színészi és neve­lői tevékenysége és elméleti művei (Életem, Szí­nészetika, Egy színész felkészül, Othello-rende­­zőpéldány) jelentősen hozzájárultak — hazája határain túl is — a huszadik századi realista színjátszás kialakításához, elméletének megfogal­mazásához és irányt adtak a klasszikus és mo­dern drámaírók műveinek modern realista ren­dezéséhez. ■ 75 éve, 1898-ban hunyt el Georg Ebers ki­váló német egyiptológus és költő. Született Ber­linben 1838. március 1-én. Jénában, mint magán­tanár kezdte működését, 1869—70-ben beutazta Egyiptomot és Núbiát, s 1870 végén Lipcsében egyetemi tanár lett. 1872-ben másodízben is be­járta a Nílus vidékét. Ez alkalommal fedezte föl a róla elnevezett híres papiruszt, mely az or­vostan teljes rendszerét tartalmazza, s melyet 1875-ben maga adott ki. Mind szaktudománya, mind a szépirodalom területén nagy munkássá­got fejtett ki. Érdekes önéletrajzi regénye a ré­gészeti regény fő képviselője. Eleven és sokol­dalú képet ad az eltűnt régi világról. Rajzai azonban sok száraz tudományt is tartalmaznak. Mestere a regény szerkesztésének. Előadása von­zó, érdekfeszítő. AUGUSZTUS 12 ■ 125 éve, 1848-ban hunyt el George Stephen­son angol feltaláló, a vasútépítés úttörője. 1814- ben ő építette az első üzemképes gőzmozdonyt. 1823-ban Newcastle-ban megalapította az első mozdonygyárat. Az általa épített és 1825-ben megnyílt vonal — a Stockton—Darlington—vas­út — volt az első, rendszeres személyforgalmat lebonyolító gőzüzemű vasút. 1826—30-ban építet­te az első vasúti alagutat és 1830-ban adta át a forgalomnak a liverpool—manchesteri vonalat. Ez utóbbi számára készítette híres mozdonyát a Rocketet. ■ 45 éve, 1928-ban hunyt el LeoS Janá­­éek cseh zeneszerző. Prágában,' Lipcsében és Bécsben végezte tanulmányait. 1919- ben a brnói konzer­vatórium zeneszér­­zéstanára lett. Mű­vein a morva népi zene hatása érezhető, amelynek szorgalmas gyűjtője és feldolgo­zója volt. Jenufa cí­mű paraszti tárgyú operájának sikerén kívül népdalfeldolgozásai, táncátiratai teszik is­mertté. Operákat (Katja Kabanova), énekkari, szimfonikus, kamara stb. kompozíciókat és több elméleti művet írt. » ■ 20 éve, 1953-ban hunyt el Jevgenyij Oszka­­rovics Paton szovjet tudós, az Ukrán Szocia­lista Köztársaság Tudományos Akadémiájának tagja, az automatikus hegesztés gyakorlatának ás elméletének, különösen a hegesztett hídszer­kezeteknek kiváló szakértője. A hegesztés te­rén elért eredményeit hazánkban is széleskörűen felhasználják. Ennek egyik példája a bratisla­­vai Szlovák Nemzeti Felkelés hídja, melyet az ő módszerének felhasználásával készítettek.------------ZZ________ • Mik azok a legfontosabb feladatok, melyek a környezetvédelemmel, a levegő és a víz tisz­taságának megőrzésével kapcsolatban az Iparügyl Minisztériumra hárulnak? Munkánkat ebben az évben, január másodi­kén kezdtük. Féléves, elsősorban szervező mun­ka áll mögöttünk, de már konkrét eredmények­ről is beszélhetünk. Mindjárt a bevezetőben le kell szögeznem, hogy nagyon fontos, felelősség­­teljes munkát vállaltunk. Gondoskodnunk kell a belvizek tisztaságának megóvásáról, és a vízgazdálkodási kérdések is hatáskörünkbe tartoznak. Feladatunk a környe­zetvédelemmel kapcsolatban a levegő szennye­ződése elleni harc, az ipari és háztartási hul­ladék megsemmisítése, illetve esetleges felhasz­nálásával összefüggő kérdések megoldása, továb­bá a balesetmentes, az egészségre nem káros le­vegőjű munkahelyek megteremtése. Ezt a felada­tot a szakszervezetek illetékes részlegeivel kö­zösen oldjuk meg. Munkafeladatainkat csak tömören ismertettem. Minden egyes szakaszon annyi a feladat, hogy azokról órák hosszat lehetne beszélni. Távlati munkatervünket a 2000. évig kidolgoztuk, s biz­tos vagyok benne, hogy munkánkkal jelentős mértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy az embe­rek egészséges környezetben élhessenek. # A belvizek tisztaságának megóvása terén mi­lyen konkrét intézkedések történtek? Ismeretes, hogy a Slovnaft olajfinomító miatt újra kellett szerveznünk Bratislava ivóvízellátá­sát. Nagy és költséges feladat volt, amit arány­lag rekordidő alatt megoldottunk. Szerencsénkre a közelben, a Csallóköz délnyugati részén, kitű­nő minőségű, szinte kimeríthetetlen ivóvíztarta­­lákokat sikerült feltárni. Az új kutak bőségesek, kitűnő ivóvizet adnak, és szó van arról is, hogy Ausztria keleti részébe, ahol nincsen elegendő egészséges, jó minőségű ivóvíz, vizet fogunk ex­portálni. Félő volt, hogy ezt a kitűnő minőségű ivóvi­zet is beszennyezi a Slovnaft. Ezért minden szük­séges intézkedést megtettünk, hogy ezt megaka­dályozzuk. A Slovnaft környékén védőárkokat, védőkutakat fúrattunk és ezeknek az ún. vá­­kuum-kutaknak a segítségével megvédjük a ki­tűnő csallóközi vízkészletet a szennyeződéstől. 0 Milyen intézkedések történtek, hogy az üze­mek ne szennyezzék tovább a folyók vizét? Az üzemeknek gondoskodniok kell arról, hogy a folyókba ne kerüljön mérgező hatású szenny­víz. A legrövidebb időn belül minden szüksé­ges óvintézkedést — ha arra szükség mutatko­zik, állami támogatással — meg kell tennünk a folyók halállományának megmentésére. # Bratislavában jó néhány olyan üzem van, mely a levegőt szennyezi. Hogyan oldják meg ezt a kérdést? Sajnos, különösen egyes új lakónegyedekben sokszor kibírhatatlanul szennyezett a levegő. A lakosok jogos panaszát a legrövidebb időn be­lül meg kell oldani. Bratislava főpolgármestere konkrét, sürgős intézkedéseket követel. A terv szerint a Dimitrov Vegyiművek egyes részlegeit — elsősorban azokat, amelyek a kellemetlen szaggal járó termékeket gyártják — az ország más részébe kell költöztetni. Ezek valószínűleg a Duna mellé, Stúrovo (Párkány) közelébe ke­rülnek. Ha sikerül olyan alkalmas területet ta­lálni, ahol az üzem nem szennyezi más tele­pülések levegőjét, akkor nagy problémát olda­nánk meg. A főpolgármester javaslatát termé­szetesen mi is a legmesszebbmenően támogatjuk, minden téren elősegítjük, hogy egyre fejlődő fő­városunk levegőjét megvédjük a szennyeződés­től. Konkrét eredmény már például az, hogy a bra­­tislavai Palma üzemben, új szűrőberendezések felszerelésével, évi 24 kg-ról a pernye, por — stb. kibocsátást négyzetkilométerenként 4 kg-ra sikerült csökkenteni. De vannak további ered­ményeink is. Elégedettek azonban nem lehetünk, mert a fő cél: minél egészségesebb környezetet akarunk teremteni nemcsak fővárosunk, de az egész ország lakossága számára. • És az üzemekben milyen intézkedések történ­nek az egészséges munkakörnyezet megterem­tésére? Az eddigi felmérések szerint a dolgozók körül­belül 78 százaléka egészségileg nem megfelelő környezetben végzi mindennapi munkáját. Har­cot indítottunk a nagy zaj, a poros vegyszerek­től szennyezett levegő, és a rossz világítás el­len. Munkatársaink 608, a legrövidebb időn be­lül megvalósítandó tervet, és 819 távlati tervet dolgoztak ki a fenti problémák megoldására. Hat hónap nem nagy idő. De mégis eredmé­nyekről, sikerekről beszélhetünk — s remé­lem, munkánkkal nagy mértékben elősegítjük a valóban egészséges környezet megteremtését — fejezte be nyilatkozatát Alexander Kováé mér­nök, miniszterhelyettes. A beszélgetést feljegyezte: Federmayer István A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65, Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSi­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és néni küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon J. Sámel, c 24. oldalon Kontár Gyula felvétele \

Next

/
Thumbnails
Contents