A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-27 / 30. szám

TALÁLMÁNY - ÚJDONSÁG MIMORGONA. A nürnbergi nemzetközi játékvásáron mutatkozott be a nagy­­közönségnek a törpe elektronikus orgona, amely kiválóan alkalmas kis­gyermekek zenei oktatására. Az „Organettá“-nak 37 billentyűje van, kis helyen elfér, és segítségével a gyermekek valósággal játszva készülhetnek fel az „igazi" hangszerek használatának elsajátítására. PERSZEPOLISZ PALOTÁJA Iránban, az ősi Perszepolisz régé­szeti emlékeit kutatva, megtalál­ták az ősi királyi palota tetejének darabjait. Az 5,5X4,5 méteres tö­redék elszenesedett cédrusfa. A történelmi adatok szerint az ősi királyi palotát i. e. 330-ban pusz­tították el. GYÉMANTMEZÖ az öceAn MÉLYÉN A dél-afrikai gyémántmezőknek az Atlanti-óceán mélyén egészen az Amazonas folyó torkolatáig kell húzódniok — állítja legújabb vizs­gálatai alapján S. Collins amerikai geológus. Tengermélyi kutatásai­ból azt a következtetést vonta le, hogy az afrikai gyémántlelőhelyek és a dél-amerikai kontinens között óriási gyémántövnek kell húzód­nia. Az amerikai tudós teljesen megalapozottnak látja azt a véle­ményt, hogy az Atlanti-óceán mé­lyén eddig nem is sejtett hatalmas drágakőbánya szunnyad. Egyelőre nincsenek technikai eszközök arra, hogy a több ezer méteres mély­ségben szunnyadó kincset kiaknáz­hassák. megnöveli az áttételek gyakorisá­gát a nőstény egerekben, ha túl­ságosan nagy adagokban kapják az állatok hosszú időn át. Megálla­pították továbbá, hogy a rifam­­picin nevű tbc elleni gyógyszer sietteti bizonyos rákfajták szétszó­ródását kísérleti egerekben. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a gyógyszerek azonos módon hatná­nak az emberekre is, mindenesetre széles körű vizsgálatokra van szükség az esetleges ártalmas ha­tások tisztázására, HOSSZÜ NAPOK bolgár régészeti leletek Számos pénzdarab, ékszer, haszná­lati tárgy került elő a föld mélyé­ből a Marica-Kelet külszíni fejtés körzetében. A sírhalom feltárása során a bolgár régészek összesen 42 sírt találtak az időszámításunk előtti I—III, századból. Érdekes eredményekre vezettek az Eni Begli körzetében végzett ásatások is — ezt a török települést lakói a XIX. században hagyták el. A feltárt használati tárgyak sem­miben sem különböznek azoktól, amelyeket a környék lakossága manapság használ. LÉZER SEBÉSZKÉS ELEKTRONIKUS SUGÁRZÁSENERGIA-MERES. Napjaink orvostudomá­nyában egyre fontosabb szerephez jutnak a sugárzó anyagok — elsősorban betegségfelismerési célokra, például a daganatok korai kimutatására, továbbá az egyes szervek működésének és az anyagcsere folyamatoknak a vizsgálatára használják őket. Az ilyen készítmények aktivitását természetesen a lehető legpontosabban kell mérni és ellenőrizni. A radioaktív anyagok sugárzási energiájának mennyiségi meghatározására készült a Siemens gyár „Curie­­test" elnevezésű berendezése. A vizsgált késztíményt üveghengerben az ólom­köpenyes, argon gáz töltésű ionizációs kamrába kell helyezni, és az önműködő mérőműszer máris közvetlenül leolvashatóan megadja az anyag radioaktivi­tásának mértékét. EURÓPA LEGHOSSZABB HÍDJA. Öland szigetét köti össze a svéd száraz­földdel Európa leghosszabb hídja, a 6070 méter hosszú öland-híd. Az ötévi munkával megépített beton gerendahídnak összesen 155 pillérnyílása van, s a közepén 36 méterre magasodik a tengerszint fölé, így a nagyobb hajók is zavartalanul áthaladhatnak alatta. Felépítményét előfeszített vasbeton ele­mekből alakították ki, a pillérek a víz alatt öntött beton lábakon állnak. Egyedül a magas középső hídszakasz 910 méter hosszúságú. Több mint 350 bőr- és egyéb rák­betegségben szenvedő beteget ke­zeltek már eredményesen — fáj­dalom és egyetlen cseppnyi vérzés nélkül — az Ukrán Tudományos Akadémia onkológiai intézetének egy évvel ezelőtt létesített lézer­terápiás osztályán. A lézeres mű­tét előtt nincs szükség érzéstelení­tésre sem. A műtőasztal fölé füg­gesztett két hajlékony csövön ve­zetik a lézersugarat a műtéti terü­letre. Az egyik cső rövid impulzu­sokat, a másik folyamatos lézer­sugarat ad. A folyamatos lézer­sugárnyaláb átvágja a beteg szö­veteket, s egyben be is „forraszt­ja" a megsértett vérereket. A GYÓGYSZER MEG IS HETEGÍTHET A kaliforniai Berkeleyben működő orvosi kutató központ munkatársai meghökkentő eredményre jutot­tak. Egerekkel kísérletezve kimu­tatták, hogy a széles körben használt rákellenes gyógyszer, az 5-fluorouracil kedvez a rák növe­kedésének, ha túlságosan kis ada­gokban adagolják. A ciklofoszfa­­mid rákellenes gyógyszer viszont Normális körülmények között az emberek és az állatok 24 órás rit­must követnek élettevékenységük­ben a Föld forgásának megfelelően. De mi történik, ha a környezet természetes „jeladója“ hirtelenül kihagy, például egy barlang mé­lyén, tengeralattjáróban vagy egy űrhajóban? Sz. Sztyepanova, szov­jet kutatóorvos az ember napi energiafelhasználásából kiindulva, számításokkal próbálta meghatá­rozni, mennyire hosszabbodhat meg, vagy rövidülhet le az ember normális 24 órás életritmusa. Amint a „Kozmikus biológia" cí­mű szovjet tudományos folyóirat legutóbbi számában megjelent ta­nulmányában közli, az ember alkalmazkodóképessége meglehe­tősen korlátozott — képtelen alkal­mazkodni olyan „naphoz“, amely 12 óránál rövidebb, vagy 52 órá­nál hosszabb. A főként a hosszú űrutazások szempontjából nagy jelentőségű megállapítást még gyakorlati kísérletekkel kell ellen­őrizni. A NAPVÉDŐ vagy fényszuro szemüveg és a fényszűrő szélvédőüvegek alko­nyaikor észrevétlenül annyira befolyásolhatják a gépkocsivezető látási képességeit, hogy a közleke­dés biztonságossága kérdésessé vár lik. Erre a veszélyre hívták fel a szemorvosok a Német Ophtalmoló­­giai Társaság 72. ülésén Hamburg­ban a figyelmet. Ha az átbocsátó képesség -harmadával csökken, az alkonyati látási élesség annyival rosszabbodik, mintha az illető har­minc évvel idősebb lenne. Elfriede Aulhorn professzornő szerint már egy normális fényszűrő szemüveg is legalább nyolc százalékos fény­veszteséget okoz. A gépkocsiban a vezető látási képessége jelentős mértékben függ attól, milyen szög­ben helyezkedik el a szélvédőüveg.

Next

/
Thumbnails
Contents