A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-27 / 30. szám

TÖRTÉNELMI TÜKÖR JULIUS 30 ■ 105 éve, 1868-ban Hanván hunyt el Tompa Mihály költő, a népies-nemzeti irány képviselője, az abszolutizmus idején a nemzeti érzés éb­resztője, Arany János és Petőfi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ri­maszombatban szüle­tett 1817. szeptember 28-án. Szegény iparoscsalád gyermeke, szüleit ko­rán elvesztette, nagyszülei nevelték. Sárospata­kon, majd Eperjesen tanult, itt találkozott 1845- ben először Petőfivel és Herényi Frigyessel. Hár­muk kirándulásának és költői versenyének emlé­ke az Erdei dal című verse. 1845 végén Pestre ment, 1846-ban református lelkész! vizsgát tett, és a Gömör megyei Beje községben vállalt lelké­­szi hivatalt, 1847-ben a Kisfaludi Társaság tag­jává választották. A szabadságharcban tábori lel­készként vett részt. 1849-ben Bejéről Kelemére, innen 1851-ben Hanvára ment református lel­késznek, s itt élt haláláig. Magánéletében szeren-Icsétlen ember volt: anyagi gondok g/ötörték, két kisgyermeke meghalt, felesége és ő is sokat bete­geskedett. Versei 1840-től jelentek meg. Első kö­tete Népregék és mondák elmen jelent meg, ezek romantikus színezetű elbeszélő költemények. Pe­tőfi hatására érdeklődése fokozatosan a népköl­tészet felé fordult, és demokratikus elemekkel telítődött. Költészetének igazi ereje lírájában, főként az önkényuralom alatt írt verseiben van. Hazafias allegóriáiban a szabadságharc emlékét ápolta, s megszólaltatta az elnyomók iránti gyű­lölet hangját (A gólyához, A madár fiaihoz stb.). ■ 75 éve, 1898-ban Castlefordban született Henry Moore angol szobrász és grafikus, az 1848. évi Velencei Biennálé szobrász-nagydíjónak nyertese. Ír származású bányász hetedik gyermeke. Csak az első világháború után kezd tanulni. 1921-ben elnyeri a Royal College od Art ösztöndíját. Ta­nulmányai után sikeres művészi pályát jár végig. A huszadik század szobrászaténak egyik leg­kiemelkedőbb képviselője, alkotásai a klasszikus formáktól az absztraktig fejlődnek. Szobrai Lon­donban, Párizsban, New Yorkban és a világ sok más városában láthatók. AUGUSZTUS 1 ■ 60 éve hunyt el Leszja Ukrainka ukrán írónő, költő. Lírájában, regényeiben és drámai költemé­nyeiben az ukrán klasszikusok, Sevcsenko és Franko nyomdokain haladva a nép nemzeti és szociális felszabadulásáért küzdött. Az 1905-ös forradalmat lelkesen üdvözölte verseiben. AUGUSZTUS 3 ■ 110 éve, 1863-ban született Gárdonyi Géza író. Apja a sza­badságharc idején fegyverkovács, ké­sőbb uradalmi gépész volt. Tanulmányai befejeztével dunán­túli falvakban taní­­tóskodott, utóbb Győ­rött, Szegeden, Aradon, majd a pesti lapoknál lett újságíró. Irodalmi sikerei után visszavonultan élt Egerben. A Lámpás című korai realista kisregé­nyében (1894) döbbenetes képet festett a falusi tanítók kiszolgáltatottságáról és nyomoráról: tá­madta a klerikalizmust és a fennálló társadalmi rendet, felidézte a szabadságharc dicső emlékét. Parasztábrázolása Az én falum című novella­gyűjteményében gyakran idillikus, de a mű meg­szépítő líraiságát az írónak a szegény falusi nép iránti szeretete sugallja, s megmutatja a falu igazi problémáit, az urak és a nép ellentétét is. Regényei közül legértékesebb az Egri csillagok, amely a török ellen harcoló egri hősök bátorsá­gának és hazaszeretetének állít hiteles és művészi emléket. A HÉT VENDÉGE TAKÄCS ANDRÁS mérnök, a Radvari nad Dunojom-i (dunaradványi) Efsz elnöke A komárnói (komáromi) járás dolgozói az idei aratás küszöbén felhívással fordultak Szlovákia valamennyi járásához. A felhívás­ban egyebek között ezt írják: „A komáromi járásban a betakarítási mun­kálatokat ötven szocialista mezőgazdasági üzemben több mint 27 ezer hektárnyi föld­területen végezzük el és több mint 100 000 tonna gabona learatását tervezzük. Ezt az igényes feladatot egyben elsőrendű politikai feladatnak tekintjük. Ilyen szellemben fordulunk Szlovákia vala­mennyi mezőgazdasági dolgozójához, neveze­tesen az egységes földművesszövetkezetek minden tagjához, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások dolgozóihoz, különösen a kombajnosokhoz, traktoristákhoz, gépjavítók­hoz és a termelés szervezőihez, akik végső sorban döntenek a gyors és veszteségmentes aratás sikeréről . . . Különös figyelmet szentelünk a betakarító gépek tömeges bevetésének, valamint az ara­tás és gabonaelszállítás folyamatosságának — a kombájnoktól azonnal a magtárakba, továb­bá a tarlók megtisztításának. Operatív bizottságot létesítünk, amely na­ponta fogja értékelni a begyűjtési és fel­­vásárlási munkálatok lefolyását, különösen a betakarító gépek kihasználását és teljesítmé­nyeit kíséri figyelemmel.“ Ennyi a felhívásból, ami országszerte nagy visszhangra talált s amit a komáromi járás­ban, tehát ott, ahol megszületett, igen komo­lyan vettek. Ezt abból tudjuk, hogy az aratás megkezdése után kint jártunk és egyebek között megtudtuk, hogy a Dunaradványi Efsz már július 5-én délelőtt kilenc órakor telje­sítette gabonabeadási tervét. Elsőként a komá­romi járásban — vagyis elsőként a köztársa­ságban. Ezért kerestük fel Takács András mérnököt, a szövetkezet elnökét. — Elnök elvtárs, mikor kezdték el az ara­tást? — Július negyedikén. — Mennyi volt a felvásárlási terv? — 2350 mázsa. Ezt, helyesebben 25 mázsá­val többet, ma délelőtt be is szállítottuk a körzeti felvásárló üzem magtárába. — Azt hiszem nem rossz érzés országos vi­szonylatban elsőnek lenni... de nemcsak a kitűnő időjárásnak köszönhetik ezt az első­séget? — Arra gondol, korán kezdhettük az ara­tást? Nem mondom, hogy nem járult hozzá, de azért az időjárás még senki helyett nem végezte el, az aratást, a tagok igyekezete is kellett. Hiszen a járásban másutt is jó volt az idő ... — Mit tudhatnánk még meg a szövetkezet­ről? — 616 hektár földterületen gazdálkodunk. Ebből 500 hektár a szántó. A dolgozó tagok száma 206. Talán nem szerénytelenség a ré­szemről, ha azt állítom, hogy a járás első három szövetkezete közé tartozunk. — Legközelebbi feladataik? — Természetesen az aratás befejezése. Mire a cikke megjelenik, bizonyára mi is végzünk — még körülbelül egyhetes munka vár ránk. Biztositanunk kell a szövetkezet takarmány- és vetőmagkészletét, továbbá a szövetkezeti tagok gabonaigényét is ki kell elégítenünk. Azután jönnek a kertészeti, szőlészeti mun­kák. Most fejeztük be a lóhere második ka­szálását. Egyszóval van munkánk bőven. — Gratulálunk a gabonabeadásban elért első helyhez és további sikeres munkát kívá­nunk a szövetkezet minden dolgozójának. — zsélyi — A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64. szerkesz­­toség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS Üstredná expedícia tlaée. 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. Koái­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39, - Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. Kéziratokat °??-:n7»,5?SL és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­­kézbesttő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents