A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-14 / 50. szám
SEGÉDANYAG versenyzőknek CSEMADOK vetélkedők a Szlovák Nemzeti Felkelésről A CSEMADOK Központi Bizottsága nagyszabású vetélkedőt szervez tagsága és minden érdeklődő számára a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából. Amint az sokak előtt már ismeretes, 1974. januárja első napjaiban kezdetét veszi az a sok izgalmat Ígérő vetélkedő, amelynek máris igen nagy a visszhangja. Szerkesztőségünk ismeri a kérdéseket, s időnként segítséget nyújt olvasóinak. Mindjárt megakad tekintetünk egy olyan kérdésen, amely nehéznek ígérkezik ugyan, de csak az első pillantásra. Aki figyelmesen olvas lapokat, többször találkozott már annak a csallóközi, pontosabban Duna-parti községnek a nevével, ahol az a bizonyos, a szovjet dunai flotta tengerészei tiszteletére felállított emlékmű van. A falu közelében új, korszerű hidat építenek a Dunán, amelyen a Csallóközből Győr irányába bonyolódik majd a forgalom. A fasiszták szlovákiai garázdálkodásával és bestlalltásaival sokan foglalkoztak. Kegyetlenül álltak bosszút azokon, akik segítették a partizánokat és a felkelőket. A tömeggyilkosságoktól sem riadtak vissza. Bosszújuknak gyakran védtelen asszonyok és gyermekek estek áldozatul. A felszabadulás után megjelentettek egy könyvecskét, amelyben pontosan meg is írják az áldozatok számát. A tömegsírokban 720 nő és 211 gyermek holttestét találták meg. A Capajev nevét viselő legendás hírű partizáncsoportról is sokat hallhattunk, olvashattunk. Vezetője Kukorelli, a szlovák hadsereg repülőegységében szolgált és megkísérelte a szökést a Vörös Hadsereghez. A kísérlet nem sikerült. Börtönbe vetették. 1943-ban sikerült megszöknie a börtönből, és azonnal munkához látott. Kelet- Szlovákiéban megszervezte az első partizáncsoportot, A szabadságért folytatott harcban veszítette el életét. Akik nemcsak a Szlovák Nemzeti Felkelésről olvastak, de a szlovák színjátszás történetével is megismerkedtek, nyilván találkoztak Andrej Bagar nemzeti művész nevével, aki a Felkelés idején azt a bizonyos Frontszínházat létrehozta, amely a pihenő egységek katonáit és a kórházak sebesültjelt előadásaival szórakoztatta. De ha a versenyző FrantiSek Zvarík színművész életével ismerkedett meg közelebbről, akkor is jó nyomon halad. Köztudott, hogy 1944. október 27-én szólalt meg utoljára( a Szabad Szlovák Rádió hangja. És a műsort már nem Banská Bystricáról (Besztercebányáról), hanem Donovalyból sugározták, s a kis falu így lett egyszerre ismertté és nevezetessé. Donovaly nemcsak a Szabad Szlovák Rádiónak, de a felkelést szervező és irányító Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének is állomáshelye volt. 1944-ben Szlovákia területén számos fasisztaellenes partizáncsoport harcolt. A Felkelés kitörése után szükségessé vált a partizáncsoportok egyesítése. Ezért a Szlovák Nemzeti Tanács úgy határozott, hogy 1944. szeptember 18-tól létrehozza a partizánmozgalom főtörzsét, amelynek parancsnokává a szovjet Alekszej Nyikitics Aszmolovot nevezte ki. A bratislavai Kábel gyárban talán nincs is olyan dolgozó, aki ne hallott volna Eugen Gudernáról, a lelkes ifjú kommunistáról, aki a fasiszta megszállás idején széles körű illegális tevékenységet fejtett ki, felvilágosította a fiatal munkásokat és vezette a Mór ho! című illegális folyóirat szerkesztési munkáját. 1942-ben Gudernát a fasiszta rendőrség letartóztatta, majd a fasiszta bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte. 1945 februárjában az úgynevezett szlovák állam hivatala kiadta őt a németeknek. A mauthauseni koncentrációs táborban halt meg. 1944, augusztus 8-án egy 22 tagú szovjet ejtőernyős partizáncsoportot dobtak le az Alacsony Tátra térségében. A. Sz. Jegorov vezetésével a csoport azonnal munkához látott, és eredményes harci tevékenységet folytatott. Nem véletlen, hogy a 22 tagú ejtőernyős csoportnak rövid idő alatt háromezer tagja lett. Az egyik legjelentősebb partizáncsoport parancsnokát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a Szovjetunió Hőse címmel tüntette ki a háború után. Aki az utóbbi években megfordult Banská Bystricán, a Szlovák Nemzeti Felkelés székhelyén, találkozhatott a nevével egy modern városrésznek, Nővé Kaliátenek, amely 1943. március 18-ig annak a községnek a neve volt, amelyet a fasiszták bosszúból felperzseltek. A falu 13 lakosát gálád módon agyonlőtték. A felszabadulás után nem építették újjá a községet. Nemzeti kulturális emléknek nyilvánították. így kerültek a község lakói Banská Bystrica egyik új negyedébe. A versenyzőnek meg kell néznie a térképet. A 2iar nad Hronom-i járás egyik csücskében három község nevét tüntették fel, ezek: Prochot, Klak, Ostry Grúft. Az egyik község lakói közül sokan vettek részt a nemzeti felszabadító harcban. A németek 1945. január 21-én betörtek a faluba és bosszút álltak a lakosságon. A község lakói közül 82 felnőttet és 38 gyermeket megöltek. És a falut is felgyújtották. Aki részt vesz a versenyben, annak feltétlenül el kell olvasnia egy könyvet, amely a Szlovák Nemzeti Felkeléssel foglalkozik. A könyvben számos kérdésre találunk pontos választ, így azokra is, amelyek a felkelés irányító szerveivel kapcsolatosak. Az említett mű szerzője a CSKP KB főtitkára, annak a ma is működő szervnek az elnöke pedig, amelyre a kérdés vonatkozik — Ondrej Klokoő. • A Szlovák Nemzeti Felkelés kitöréséről hírt adott egy magyar nyelvű rádióadó is. Méltatta a szlovák nép harcának jelentőségét és a felkelést követendő példaként állította a magyar dolgozók elé. A rádiót a 19. századi magyar szabadságharc legnevesebb politikai személyiségéről nevezték el. A rádió Moszkvából sugározta műsorát. Bratislava legkiemelkedőbb pontján áll az az emlékmű, amely a vetélkedő kérdéscsoportjában szerepel. Körülötte temették el azokat a szovjet katonákat, akik Bratislava és Nyugat-Szlovákia felszabadításáért estek el. 1944. augusztus 30-án pontosan 11 órakor szólalt meg először Banská Bystricában a Szabad Szlovák Rádió. Ladislav Sára Samo Chalupka ismert költeményéből, a Mór ho-ból, adott elő egy részt. (Folytatjuk) A Magyar Tanítók Járási Énekkara CSOKONAIRA EMLÉKEZTEK November 16-án és 17-én Královsky Chimecben (Királyhelmecen) és Veiké Kapuianyban (Nagykaposon) Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek, születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Az országos viszonylatban is első Csokonai-emléknapokat a CSEMADOK központi és járási bizottsága, a trebiiovi (tőketerebesi) járási népművelési szervekkel, a királyhelmeci és a nagykaposi városi nemzeti bizottságokkal, valamint a két város CSEMADOK helyi szervezeteivel közösen rendezte meg. A Csokonai-emléknapokon részt vett a CSEMADOK Központi Bizottságának küldöttsége Varga Béla vezető titkárral az élen. Az első ünnepi műsorra Nagykaposon került sor. Az ünnepi estet a Kenyhec Gyula vnb elnök nyitotta meg. A megnyitó után a Magyar Tanítók Járási Énekkara mutatkozott be a közönségnek Kovács Aladár karnagy vezetésével. Az énekkar Kodály, Bárdos és SuchoA müveiből adott elő néhányat nagy sikerrel. Majd Ozsvald Árpád, lapunk főszerkesztőhelyettese mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát. Az ünnepi beszéd után a Királyhelmeci Magyar Gimnázium Irodalmi Színpada bemutatta Csokonai Dorottya című vígeposzából készült irodalmi összeállítást, Dámadiadal címen. Az A közönség
