A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-07 / 49. szám
lasa e terveknek nem kedvezett. Straka, a megértés úttörője a fasiszta terror áldozata lett. özvegyénél. aki a régi lakás egyik szobájában őrzi az emlékek között az irodalmi hagyatékot is, megtaláljuk a Babits-regény cseh fordításának elejét: 33 számozott oldal, a fordító a II. fejezet végéig sem jutott el. Azt. hogy mily gonddal és szeretettel tolmácsolta a művet, bizonyítják a gépírásos cseh szövegben a kézzel írott magyal kifejezések, amelyek arra figyelmeztették, hogy művésziebben vagy hívebben kell visszaadnia, mint ahogy éppen eszébe jutottak .. . Hány ily elgondolás, irodalmi terv és alkotás maradt megvalósulatlan, befejezetlen! Rákos Péter három évtizeddel a meg nem valósult Straka-terv után írta le, hogy a Nyugat-nemzedék legnagyobbjait könyvekben, tolyóiratokban, színpadon és televízióban is bemutatták már a cseh közönségnek, s csodálkozva jegyzi fel a meglepő tényt, hogy e pleiászból éppen a legjelentősebbek egyike, Babits Mihály hiányzik. E megállapítás azonban már az első cseh fordításban megjelent Babits-könyv, a SzépBABITTS MIHÁLY KÖNYVE A CSEH OLVASÓ KEZÉBEN Kilencven évvel ezelőtt született Babits Mihály, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb magyar írója és költője. Nevét eddig nemigen ismerte a cseh olvasóközönség, még kevésbé műveit, amelyek közül az évtizedek során talán csak egyegv vers fordítása jelent meg, elszórtan. felfedezhetetlenül a cseh sajtóban. Hiába böngésztük át a prágai rádió műsorújságjának sok évfolyamát is; a magyar alkotók hosszú névsorát állítottuk össze a lefordított és éterbe küldött művek, szemelvények alapján, de Babits nevével nem találkoztunk Pedig azok a cseh költők, akiket régóta foglalkoztat a magyar irodalom, tudták, mekkora tisztelet övezi, és méltán tartották a budapesti irodalmi élet vezéregyéniségének. De műveinek cseh tolmácsolására s kiadására valahogy nem került sor. Elsőnek talán Anton Straka, a budapesti csehszlovák követség egykori sajtóattaséja vette tervbe. hogy a cseh olvasóközönséget megismerteti Babits Mihállyal. Nemrég, ez évben tette közé Gál István Anton Straka leveleit Szabó Lőrinchez (Irodalmi Szemle, XVI 1973/5. 418—426. old.) Prágából 1936, május 16-i keltezéssel írja Straka egyebek között: ......Az anthológia most már napokon belül kijön a piacra mint Renaissance kiadás, Budapest. S én máris dolgozom tovább: az egyik itteni cég érdeklődik Babits Gólyakalifája iránt. Készítem egyelőre a szinopszist...“ Ugyancsak Szabó Lőrinchez szól 1939. április 25 keltezésű levele, amelyben leírja, hogyan halad régi tervének, egy részletes, cseh nyelvű magyar antológiának megvalósítása felé. S Babitsról: „12 verse van munkában, ebből 10 már készen van." (Annak ellenére. hogy Anton Straka önállóan is fordított verseket, ebben az esetben a nyersfordítást végezte el, barátja és lelkes munkatársa: dr. Antonin Hartl pedig az átköltést vállalta magára. Az elmérgesedett nemzetközi viszonyok, a gyászos belpolitikai helyzet s az egyéni sorsok alakuség és felelősség előtanulmányából való. A Gólyakalifa ugyanis — hatvan esztendővel azután, hogy a Nyugat című folyóiratban folytatásokban megjelent, könyvalakban most már eljutott a cseh olvasóhoz is A regényt a prágai Odeon szépirodalmi és művészeti könyvkiadó jelentette meg Anna Rossové művészi tolmácsolásában. 2000 példányban pár hónap leforgása alatt már csak mutatóba maradt belőle néhány egyikmásik könyvesboltban. Babits Mihály jelentőségét Csehszlovákiában különösen 1905 óta mérhetik fel az érdeklődők; ekkor jelent meg a Csehszlovák Tudományos Akadémia kiadásában a Déjiny a národy — Literárnéhistorické Studie o éeskoslovensko-madarskych vztazich című tanulmánykötet, melyben Babits szerepéhez méltón, több oldalon is megtalálható a kapcsolattörténeti leírás során. Még inkább kiemelkedik Babits egyénisége a Slovnik spisovatelú — Madarsko című irodalmi lexikon lapjain, hol egyrészt a bevezető tanulmány, másrészt a vele foglalkozó címszó több mint hetven sorban ismerteti Babits Mihály munkásságát. A csehországi művelt, irodalombarát megismerte hát Babits első regényét, Tábory Elemér tudathasadásos történetét. „... nem egészen a képzelet alkotása gyermekkorom rémei ébrednek föl benne ... Egy rettenetes, önmagát mindig folytató álom gyötört gyermekkoromon át. Mintha életem s talán minden költő életének szimbóluma volna, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban ...“ — mint a szerző vallja könyvéről. Valószínű. hogy az első mű megjelenését más Babits-könvvek cseh fordításai is követik majd a nagy író születésének kilencvenedik évfordulójával kapcsolátban. Hiszen még itt Vannak regényei, költeményei, novellái, elbeszélő költeményei, irodalmi és irodalomtörténeti tanulmányai, egy csupán félig leélt élet gazdag termése. SZÁNTÓ GYÖRGY énekkaraink A közelmúltban ismét egy jelentős eseménnyel lettünk gazdagabbak: a CSEMADOK Központi Bizottsága — a járási bizottság és főleg a helyi szervezet hathatós támogatásával — 1973. november 10-én Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) megrendezte a kezdő énekkarok második területi találkozóját. (Az első az év márciusában volt Losoncon). I Negyedszázados fennállásának jubileumi évfordulójához közeledő szövetségünk életében — mint azt ünnepi bevezetőjében dr. György István, a CSEMADOK Központi Bizottságának titkára is hangsúlyozta — jelentős szerepet tölt be az önle-Ivékeny művészeti mozgalom a kulturális munka minden szakaszán, örömmel tapasztalhatjuk, hogy a m Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara tevékenységének ösztönző hatása és a Népművelési Intézet által rendezett karvezetőtanfolyam eredményeként — fellendült az énekkari mozgalom. Ezt igazolja a galántai Kodály-napok keretében tavaly immár harmadízben megrendezett országos énekkari fesztivál is (egyébként a Kodály-napok ezentúl minden harmadik évben kerül megrendezésre, tehát legközelebb 1975-ben). A tavalyi galántai dalostalálkozó óta számos új énekkar alakult, elsősorban a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban. Ezért csak helyeselhető, hogy a CSEMADOK I Központi Bizottsága lehetőséget teremtett az új énekkarok találkozójára, s maga az a tény, hogy a két területi bemutatón tizenhárom kórus jelent meg. már önmagában is eredmény. Itt azonban nemcsak ennyiről van szó: az érsekújvári bemutató egyben minőségi gyarapodást is je■ lent Az újjászervezett somorjai énekkar találkozója Az esten elsőnek a vendéglátó város 1970-ben alakult énekkara lépett színpadra Papp László vezetésével. A gazdag és sokoldalú tevékenységet (színjátszás, képzőművészet, táncmozgalom stb.) kifejtő érsekújvári szervezetnek ahhoz is volt ereje, hogy az énekkari kultúra terén is hallasson magáról. Ha a jövőben az újváriak még bővíteni is tudják a kóruskultúra iránt érdeklődők számét, főleg a fiatalabb korosztály tagjaiból, biztosan sokat hallunk majd róluk. Szintén jól mutatkozott be a marcellhá7.i énekkar, Keszegh Béla vezetésével. A kórus csupán néhány éve alakult, alapját a férfikar képezi, ehhez csatlakozott később a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalverseny országos döntőjében is szerepelt női éneklő csoport. A csallóközaranyosi énekkarral a Kodály-napokat megelőzően a dióspatonyi területi szemlén találkoztunk először, s örömmel állapítjuk meg, hogy azóta a kórus, amelyet Bobák György karnagy vezet, sokat fejlődött, s reméljük, tovább is így halad A fellépő kórusok közül nemcsak fennállásának rövid másfél esztendejét, de a kórus tagjainak életkorát tekintve is a csicsói énekkar a találkozó legfiatalabb résztvevőjeként mutatkozott be. A Wurczel Gábor vezetésével működő kórus jó műsorválasztásával, a tiszta intonációra való törekvésével máris figyelmet érdemel. Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli az idén az ógyallai énekkar, amely — Bőgi Béláné vezetésével — kultivált előadásmódjával itt is bizonyította, hogy tízéves múltjához méltó eredményeket tud felmutatni. Bízunk benne, hogy a sok szerei László vezetésével
