A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-30 / 48. szám
• FÉKEZŐ KIPUFOGÓGÁZ. A Grúz Tudományos Akadémia mechanikai intézetében új típusú féket fejlesztettek ki a gépkocsikhoz. Amikor a gépkocsivezető a fékpedálra lép, a motor üzemanyag-ellátásának megszakításával együtt záródik a kipufogó csővezeték; ennek következtében rendkívül nagy nyomás jön létre a kipufogórendszerben. A nyomás nagy ellenállást állít a dugattyúk mozgása elé, ami erős fékező hatást jelent. Az új típusú fékkel elsőként ZIL—130 típusú gépkocsiba építve végeznek sikeres kísérleteket. • KIMERÜL FÖLDÜNK OLAJTARTALÉKA? Harminc év múlva végleg kimerül földünk olajtartaléka — jelentette ki egy bonni értekezleten az olajtársaságok kartelljének főtitkára. Ezért 1990-ig más energiaforrásokat kell találni, különben a világ súlyos energiaproblémák elé kerül. • FÓKAVADÁSZAT AZ AUTÓPÁLYÁN. A Duisburg-Kaiserberg közötti autópályán fókavadászat volt a minap. A rendőrök a duisburgi állatkert egyik „vállalkozó kedvű“ lakóját, a Dél-Amerikából származó, Paola névre hallgató nőstény fókát kergették. A pajkos állat szerencsésen átjutott öt vonatsínpáron, majd vidáman sétafikáit az autópályán. A rendőrök kezei közül ügyesen kisiklott, végül is a tűzoltók segítségével sikerült elfogni. • ÚJ MAGYAR TALÁLMÁNY: LEVEGÖ-CINK AKKUMULÁTOR. A magyarországi szaksajtó beszámolt arról, hogy elkészült az új típusú akkumulátor mintadarabja, amit Hadusfalvi István három vegyésztársával készített. Az új típusú levegő-cink akkumulátorban — a hagyományoshoz hasonlóan — szintén lemezek láthatók, közülük azonban csak az egyik, a cinkből készült lemez hasonlítható a régihez. S bár alakra a másik lemez is ismerősnek tűnik, ezt csak vékony katalizátorréteg fedi, ami önmagában nem elegendő az elektromos energia vegyi tárolásához. Még egy anyag szükséges tehát a katalizátor mellé, s ezt a kis kutatócsoport a levegő mindenhol megtalálható oxigénjében határozta meg. Az oxigén ugyanis a katalizátoron keresztül bekerül az akkumulátorfolyadékba, s a másik lemezzel érintkezve azon cinkoxidot hoz létre. Lényegében ez az új akkumulátor működési elve. A találmány minden tekintetben felülmúlta a hagyományos akkumulátorokat. Súlya csak mintegy egyhatoda a legelterjedtebben használt ólomakkumulátornak. A villamos targoncákban általánosan alkalmazott 160 amperórás ólomakkumulátor súlya megközelítően 350 kilopond, az ugyanilyen teljesítményű levegőcink akkumulátoré csak 57. A többi fontos műszaki jellemzőt vizsgálva is a levegő-cink akkumulátor tűnik jobbnak. Egyedül az élettartam kérdése nem tisztázott még, bár valószínűtlen, hogy ebben a tekintetben elmaradna a jelenleg használtaktól. A találmány azonban még annyira fiatal, hogy ezt csak jósolni lehet. ÚJ TÍPUSÚ AUTÖHÜTÖ Az eidenhoveni Philips Kutatóintézet munkatársai új típusú autóhűtőt fejlesztettek ki. Az új hűtőnek több előnyös tulajdonsága van: homlokfelülete a hagyományosénak a fele, a ventillátor teljesítménye 75 százalékkal kevesebb, és a súlya is 20 százalékkal kisebb, mint az ugyanolyan hűtőteljesítményű hagyományos típusé. A motorból távozó veszteséghő egy része a füstgázokkal, másik része a hűtéssel megy el. A motorok fejlődésével a hűtéssel elvonandó hő aránya a füstgázokkal elvitt hőhöz képest egyre növekszik. Ez egyrészt a légszenynyeződés csökkentésére irányuló törekvéssel, másrészt új típusú motorok kifejlesztésével magyarázható; ezek kipufogógázai ugyanis jóval alacsonyabb hőmérsékletűek. Az új típusú radiátor homlokfelülete nem sík, hanem V alakú elemekből áll. Keresztirányú mérete kisebb, mint a hagyományosé, és légjáratai is sokkal keskenyebbek. Ennek ellenére a radiátor légellenállása kisebb, ezért kisebb teljesítményű ventillátor szükséges hozzá. A levegő turbulens áramlása következtében a por, a rovarok nem tömik el a légjáratokat, hanem a V alakú elemek legvégén levő függőleges A radiátor vízszintes metszetének részlete. 1 — hűtőborda, 2 — hütővizcső, 3 — levegőáram, 4 — függőleges gyűjtőcső. gyüjtőcsőbe jutnak, ahonnan gyűjtőtartályba kerülnek. A szennyeződés innen már könnyen eltávolítható. Az új radiátor megnövekedett hűtőképessége lehetővé teszi a hűtésigényes Stirling-motor mind személy-, mind teherkocsikon való használatát. A Philips hűtőradiátor előnyös tulajdonságai miatt a szokásos vízhűtésű motorok hűtőradiátoraként is kiválóan használható. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI A svédorsrági SAAB gépkocsigyárban megkezdték a SAAB 99 LE típus gyártását. A kitűnő, rozsdamentes karosszériával ellátott autót 95 lóerős motor hajtja, maximális sebessége 160 km/ó. A Volkswagen autógyárban elkészült az IAA luxuskocsi prototípusa, melynek karosszériáját Giorgio Giugiaros tervezte. Az IAA típus gyártását már 1974-ben megkezdik. A 3,83 m hosszú és 1,29 m magas kocsit kereken 100 lóerős motorral látják el. A RÁDIUM FELFEDEZÉSE A Francia Tudományos Akadémia értesítőjének 1898. december 26-i száma három szerző, Marie Curie Sklodowska, Pierre Curie és G. Bémont — a Curie-házaspár munkatársa — aláírásával közöl egy cikket. A kutatók közleményében ott van ez a néhány sor is: ,.A felsorolt különféle okok arra engednek következtetni, hogy az új radioaktív anyag egy új elemet tartalmaz, amelynek a rádium nevet akarjuk adni. Ez az új radioaktív szubsztancia biztosan tartalmaz nagy adag báriumot: ennek ellenére a radioaktivitás tekintélyes. A rádium radioaktivitásának tehát óriásinak kell lennie.“ A rádium, amelynek felfedezését hetvenöt évvel ezelőtt jelentették be, az alkáli földfémek csoportjába tartozó kémiai elem, neve a latin radius, azaz sugár szóból származik. Felfedezői az uránszurokércben találták meg. A rádium ezüstfehér, lágy fém — külsejében is, tulajdonságaiban is hasonlít a többi alkáli földfémhez. Ritka és különleges elem — mindig az urán mellett fordul elő, hiszen ebből keletkezik, radioaktív átalakulás folyamata során. A ritka fém felhasználásában első és legfontosabb a gyógyítás. Akárcsak a röntgensugárzás, a rádium sugárzása is gyógyít. A rádium által kibocsátott alfa- és beta-sugárzás nem károsítja a szervezetet, mert általában már a rádium foglalatában elnyelődik. A gamma-sugárzás azonban igen — ez lényegében a röntgensugárzással azonos, de annál jóval kisebb hullámhosszúságú, nagyobb tehát az .áthatoló képessége. Számos daganatos megbetegedést gyógyít vele korunk orvostudománya. De akkor, 1898-ban még nem láthatták előre a felfedezők, milyen széles körű felhasználási területe lesz az új radioaktív elemnek, amely a 88. rendszámot kapta az elemek sorában. Marie Curie Sklodowska harmincegy, férje, Pierre Curie harminckilenc esztendős volt az 1898-as esztendőben — öt esztendő múlva kaptak mindketten (együtt Henri Becquerellel) fizikai Nobel-díjat, éppen a radioaktivitással kapcsolatos kutatásaikért. Ezt megelőzően a röntgensugarak felfedezése után sok fizikus foglalkozott az először X-sugárnak nevezett rejtélyes sugarakkal; így kezdett kutatómunkába, a röntgensugarakra gondolva Henri Becquerel francia fizikus is. Ö is, más fizikusok is azt kutatgatták: vajon nem bocsátanake ki a fény hatására röntgensugarakat, vagy ahhoz hasonló sugarat a fluoreszkáló testek. Becquerel egy ritka fém, az urán sóit vette vizsgálat alá. Ám az uránsók vizsgálata különleges meglepetést okozott: kiderült, hogy az anyag anélkül, hogy fény érte volna, magától is, spontán sugárzik. S akárcsak a röntgensugár, ez is vezetővé teszi maga körül a levegőt, s kisüti az elektroszkópot. Becquerel 1896-ban többször is ismertette kutatásainak eredményét a párizsi Természettudományi Akadémia ülésein; ki is nyomtatták a kutatási beszámolókat. A hallgatók, olvasók között ott volt egy fizikus-házaspár is. Marie — azaz Maria Sklodowska, 18
