A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-30 / 48. szám

MIT LÁTUNK A MOZIKBAN? A VÖLGY Szlovák színes film Rendezte Stefan Ulier A Szlovák Nemzeti Felkelés egyik drámai történetét örökíti meg a kitűnően rendezett film, mely azt mondja el, hogy a második világégés legszörnyübb napjoiban miért vállalta a megpróbáltatások és szenvedések sorozatát egy fiatal szlovák katona, miért harcolt a megszálló nácik ellen, miért lett partizán. MÉG EGY UGRÁS ... Szovjet színes film — Rendezte Valerij Kremnyev Az érdekes és egyben nagyon tanulságos film egy sportoló, atléta pályafutását meséli el, aki nagyszerű eredménnyel megjavította a magasugrás világcsúcsát, majd egy autóbaleset során oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az orvosok lemondtak további pályafutásáról. A fiatal szovjet sportoló azonban lelkes és kitartó edzések után ismét rajthoz áll . . . A film egyik érdekessége, hogy a forgatókönyvet Valerij Brumel, a világhírű magasugró világrekorder irta az ő élettörténetét filmesítették meg. NÁSZÚT- ESKÜVŐ ELŐTT .. . Nyugatnémet színes film - Rendezte Kurt Hoffmann Claire és Wolf, a két fiatal berlini szerelmes esküvőjük előtt egy kisvárosba, Rheinshergbe utaznak. A szerelmes fiatalokat nagy megértéssel fogadják. Miért utaztak a szerelmesek éppen Rheinsbergbe, és miért keveredtek ott kalandba, bonyodalmakba ezt meséli el a nézőknek az ötletes, jól rendezett film. HÁROM DIÓ HAMUPIPŐKÉNEK Csehszlovák —NDR kooprodukciós film Rendezte Václav Vorlícek A Bozena Némcová ismert meséje alapján készült mesefilmet a Gyermekfilm-fesztivál keretében mutatják be. A nagy költséggel készült mesefilmben Libuse Safranková és Pavol Trávnícek játsszák a főszerepet. A kitünően rendezett és nagyszerű kiállítással készült mesefilm minden valószínűség szerint nemcsak a gyermekek, de a felnőttek tetszését is elnyeri. / Jelenei a Forradalmi Mexikó című történelmi filmből A mexikói film Csehszlovákiában a „Mexikói filmnapokon" nagy sikerrel mutatták be a mexikói filmgyártás legjobb alkotásait. Prágában, Brnóban és Bratisla­­vában egy héten át minden szempontból érde­kes és jól összeállított kis fesztiválon a mozi­látogató közönség megismerhette azokat a me­xikói filmeket, melyek szerte a világon elisme­rést arattak. Bizonyára olvasóink közül is so­kan látták a mexikói filmeket, de csak kevesen tudják azt, hogyan kezdték sikeres munkájukat a mexikói filmesek. 1968. október 2-án sortűz dördült a Tlatelolco téren. Egész éjjel szüntelenül tüntettek az egye­temisták Gustavo Diaz Ordaz elnök politikája ellen. A filmfőiskola hallgatói az El Grito című filmben örökítették meg a drámai eseményeket. A szenzácihóhajhászás legcsekélyebb jele nélkül idézik fel a júliustól októberig tartó folyamatot, a forradalmi érzést, a több mint félmillió me­xikói hangtalan menetét, melyet sortűz zár le. Az eseményeknek az a vége, hogy új elnök, Luis Echeverria Alvaroz kerül az ország élére 1970 decemberében, és ez a dátum egy. új politikai irányzat kezdetét jelzi. Mexikóban az állam szigorú felügyeletet gya­korol a filmgyártás felett, és a teljes filmipart ellenőrzi, mely nagyon sokban emlékeztet a ré­gi Hollywoodra, egyfajta államosított Hollywood az egész filmgyártás. A piramis csúcspontján a filmipart finanszírozó bank elnöke áll. A bank állami intézmény, amely a belügyminiszter alá tartozik. A mexikói filmipar tényleges irányító­ja a bank vezérigazgatója, aki a filmipar három idegközpontját, a gyártást, a forgalmazást és a moziüzemeltetést szervezi. Jelenleg nem más, mint az elnök fivére, Rodolfo Echeverria Alva­rez, aki valaha színész volt, tehát jól ismeri a szakmát. Feltett szándéka a mexikói filmipar átszervezése, új tehetségek felfedezése, a minő­ségi filmek számának növelése egy olyan film­gyártásban, mely átlag évente mintegy hetven filmet produkál. Az új vezérigazgató kinevezésével a filmipar struktúrájában változás történt. Az első kategóriában dolgozó rendezőket kép­viseli Felipe Cazals és Arturo Ripstein. Felipe Cazals A viszály almáját készítette. A film há­rom csavargóról szól, akiket egy ember negölé­­sére béreltek fel. A filmet Carlos Fuentes írta, és a mexikói történelem izgalmas korszakát, a forradalom éveit idézi. Arturo Ripstein A tisz­taság kastélya című filmet rendezte. Az ideges ritmusú film egy tizenöt évre bezárt család tör­ténetét mondja el. A független gyártók és ren­dezők közül figyelemre méltó Alberto Joskowitz El Cambio című filmje, mely két fiatalember vi­déki vakációzását meséli el. Szinte valamennyi mexikói film színes. Jól érezhető rajtuk az európai vagy amerikai hatás. A mexikói filmek legjobbjai kétséget kizáróan a dokumentumfilmek. A nálunk bemutatott mexikói filmek közül vi­tathatatlanul a Reed-Mexico insurgente, a Forra­dalmi Mexikó aratta a legnagyobb sikert. Paul Leduc készítette, és a fekete-fehérben készült film jelentőségét az a tény adja, hogy a mű­ben a mexikói forradalom nem mint legenda, hanem mint történelem került filmre.

Next

/
Thumbnails
Contents