A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-30 / 48. szám

V

a különféle járási, területi és országos rendezvények, a kiállítások, az állandó jellegű néprajzi és munkásmozgalmi szobák, az emléknapok, az előadássorozatok, az író-olvasó találkozók, a nyelvtanfolyamok, a szakkörök, a hosszabb-rövidebb iskoláztatások, a módszertani kiadványok, a népi együttesek stb. stb.

Az Űj Szó is, a CSEMADOK is állandóan és bőven foglalkozott a vidéki kulturális élettel, valemint a csehszlovákiai magyar dolgozók körében folyó népműveléssel. Hosszú ideig a szövetkezetesítés gondolatának népszerűsítésére és a falun folyó osztályharc eszmei támogatására fordították a legtöbb figyelmet. A szövetkezetek megalakítására vonatkozólag tanácsokkal, módszertani útmutatókkal látták el a földműveseket. Nem utolsósorban az ő érdemük is, hogy Csehszlovákiában az első egységes földművesszövetkezetek Dél-Szlovákia magyarlakta falvaiban alakultak meg, immár szintén negyedszázada.

Az Űj Szó is, a CSEMADOK is munkássága minden időszakában elkötelezetten támogatta az újért és a haladásért folyó küzdelmet. A párt és a kormány határozatait igyekeztek következetesen teljesíteni. Kiemelt feladatuknak tekintették és tekintik ma is Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei közötti barátság ápolását, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok szilárdítását, a proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafiságra nevelést. Az utóbbival kapcsolatban többször leszögezték, hogy a szocialista hazafiság gondolatát a csehszlovákiai magyar dolgozók között azért is fontos ápolni, mert a kiéleződött ideológiai küzdelem során mind a külső, mind a belső ellenfél a burzsoázia leghatásosabb fegyverével, a nacionalizmussal próbálja megbontani népeink egységét és testvéri barátságát. A csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista hazafisága azt jelenti, hogy teljesítsük állampolgári kötelességeinket, védjük a munkásosztály és a szocializmus érdekét, az ország nemzeteivel és nemzetiségeivel vállvetve építjük a szebb holnapot, a boldog jövőt, a szocialista Csehszlovákiát.

Az Űj Szó elősegitette a haladó hagyományok és a munkásmozgalmi örökség feltárását. Hasábjain rendszeresen foglalkozik a fontosabb ideológiai, politikai, gazdasági és kulturális kérdésekkel. Népszerűsíti a haladó munkamódszereket, segíti a dolgozók alkotó törekvését, harcol a szocialista társadalmi tulajdonhoz való viszony helyes kialakításáért. Olvasói előtt feltárja a nemzetközi feszültség forrásait, a békeharcra ösztönöz, támogatja a békés egymás mellett élés politikáját és a nemzeti felszabadító harcot.

A CSEMADOK rendezvényeivel és kiadványaival jelentősen elősegíti a kultúra, a nevelés, a politikai és felvilágosító munka ügyét. A helyi szervezetek színjátszó-, esztrád-, és népi együttesei, az ének- és zenekarok, valamint az irodalmi színpadok nemzetiségi kultúránk legerősebb bázisai. A szövetség kissé korát megelőzve dolgozik. A tömeges és ingyenes társadalmi tevékenységre épülő munkaformái a marxizmus-leninizmus klasszikusai által megálmodott munkaformákra emlékeztetnek, amelyek a kommunizmusban válnak majd általánossá.

De a közelgő jubileum kapcsán nem arról akarok beszélni, hogy mi volt, és mi jó ma a szövetség életében, hanem inkább arról még néhány szót, mit kellene tenni, hogy a szövetség a megnövekedett és új igényeket egyaránt kielégítse.

Nagyon fontos lenne, hogy a mennyiségre törekvés mellett most már minden vonalon előtérbe kerüljön a minőségre törekvés. A CSEMADOK életében is érvényesíteni kellene azt a régi elvet, hogy esetenként inkább kevesebbet, de jobbat.

Életünket az elmúlt időszakban évekig a műkedvelés és az irodalomcentrikusság jellemezte. Megfeledkeztünk arról, hogy az ezres tömegeket mozgató rendezvények, valamint a szépirodalom népszerűsítése mellett szükség van tudományos munkát végző szakosztályokra és a társadalomtudományokat képviselő irodalomra is. E feladatot természetesen nem végezhette és a jövőben sem végezheti az Űj Szó vagy a CSEMADOK. Mulasztás részünkről annyiban történik, hogy — az író-olvasó találkozók esetében például — megelégszünk, hogy még ma is csupán az írók és a költők jönnek számításba. Arra, hogy van már néhány más érdeklődésű szekemberünk is, és születtek már a társadalomtudományokat képviselő művek is, amelyek joggal tartanak igényt az érdeklődésre és a népszerűsitésre, egyelőre nem is gondolunk.

Hasznosíthatnánk, ha lenne a CSEMADOK- nak egy sajátos jellegű könyvtára, ahol megtalálhatnánk a kapcsolattörténeti műveket és legalább azokat a kiadványokat, amelyek a felszabadulás után Csehszlovákiában magyarul megjelentek. Ilyen gyűjtemény, sajnos, tudtommal jelenleg sehol nincs, enélkül pedig életünknek egyegy részterületét is nehéz alaposabban feldolgozni.

Jónak Ígérkezik a CSEMADOK megalapításának 25. évfordulója alkalmából kiadásra kerülő CSEMADOK-évkönyv. Szükség lenne azonban már a CSEMADOK-ról és kulturális életünk más központjairól (például a Magyar Területi Színházról) szóló monográfiára is.

A CSEMADOKrnak jó és sokrétű a munkaterve. A megnövekedett és új igények kielégítése érdekében arra kellene törekednie, hogy a CSKP és az SZLKP irányvonala szellemében született terveket következetesen és maradék nélkül teljesítse.

Személyes élménnyel kezdtem, személyes vonatkozású véleménnyel szeretném befejezni. A párthoz és a marxista-leninista eszmékhez több tekintetben a CSEMADOK egyengette a? utamat. Törekedjék a szövetség arra, hogy munkájáról a jövőben is minél több tagja mondhassa ugyanezt.

BALÁZS BÉLA

Galántai beszélgetés

Pásztor Ferenc elvtárssal, a CSEMADOK galántai járási bizottságának titkárával az idei évben elért eredményekről és a jövő év főbb feladataitól beszélgetünk. Ezeket mondja.

— Legfőbb állandó feladatunknak tekintjük: hozzájárulni a

CSEMADOK-tagság politikai, kulturális életének felemelkedéséhez s ezen belül a sajátos nemzetiségi kultúra fejlesztéséhez. Célunk olyan pezsgő kulturális élet kibontakoztatása, amely elősegíti tagságunknak a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében való nevelését. Ez utóbbi által még jobban el akarjuk mélyíteni nemzeteink és nemzetiségeink együttélését és a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat.

Az első félévre 71 politikai-történelmi előadást terveztünk. Sajnos, az állategészségügyi intézkedések miatt csak 14-et tudtunk megtartani. Az előadások témái a következők voltak: Béke,

egyenjogúság, szabadság. A szovjet állam megalakulásának 50. évfordulója, A februári győzelem 25. évfordulója, Járásunk munkásmozgalmi hagyományai.

Politikai-társadalmi tevékenységünkhöz tartozik az is, hogy járási bizottságunk és szervezeteink többsége tovább mélyítette kapcsolatait az állami és társadalmi szervezetekkel és szervekkel. Szilárdul kapcsolatunk partnerünkkel, aMatica Slovenskával. Egyre több helyről kapunk értesítést arról, hogy az állami ünnepekre a CSEMADOK közösen biztosít kulturális műsort a Matica Slovenskával. A sládkoviéovói (diószegi) szervezet például szeptember 14-én vendégül látta a Matica Slovenská Trenéianska Turna-i szervezetének énekkarát és a közös fellépés nemcsak egymás kultúrájának megismeréséhez, hanem a két nép barátságának elmélyítéséhez is hozzájárult. Felejthetetlen szép est volt ez, amely a két nép barátságát dokumentálta. A járási Matlca-napok rendezvényein a CSEMADOK is szerepelt. Hasonló szép közös rendezvényre került sor Vléanyban (Farkasdon), ahol fogadták a Csehszlovák Néphadsereg a járásban vendégszereplő Központi Művészegyüttesét. Szervezését a Nemzeti Front, a CSEMADOK és a Matica Slovenská közösen vállalta.

Társadalmi tevékenységünk szerves részét képezik a tudományos előadások, irodalmi estek, író-olvasó találkozók, a különböző szakkörök, népi akadémiák. 1973-ban járási bizottságunk 9 községben szervezte meg a „Nagy évfordulók“ címmel meghirdetett országos irodalmi vetélkedőt. A járásunkban 28 helyen tervezett vetélkedőre 90 személy jelentkezett.

Idei kulturális rendezvényeink közül megemlíteném még a Szőttes öt fellépését járásunkban. Nagy sikerrel szerepelt október 20-án a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara Deákin.

Legközelebbi terveink: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával kapcsolatban illetve a barátsági hónap keretében több szerzői estet, író-olvasó találkozót, továbbá a munkásmozgalom veteránjaival való találkozókat tervezünk. Az író-olvasó találkozókra meghívjuk többek között Dávid Terézt; az Időzített boldogság című könyvével kapcsolatos vitát összekötjük egy beszélgetéssel az ifjúság szocialista neveléséről. Az említett könyvből 600 példányt már a találkozó előtt eladtunk. A további szerzői estekre meghívjuk dr. Csanda Sándort, Duba Gyulát, Csontos Vilmost és Balázs Bélát.

Nagy súlyt helyezünk a CSEMADOK megalakulása 25. évfordulójának méltó megünneplésére. Az évforduló tiszteletére rendezendő akciókat külön munkatervbe foglaltuk össze, amelyet minden szervezet kézhez' kap. Az ünnepi ülésekre való felkészülést az évzáró taggyűlések előkészületeivel kezdjük; ezeket vonzóvá kívánjuk tenni az illető község valamennyi lakója számára.

Kiállításokat rendezünk a CSEMADOK 25 éves tevékenységéről, a meglévő, összegyűjtött anyagból már most megkezdjük a CSEMADOK-krónika írását, ehhez szervezeteink egységes krónikakönyvet kapnak. Az évforduló tiszteletére a 25 év kulturális műsoranyagából állítunk össze egy kis műsorcsokrot. Azt javasoljuk, hogy a CSEMADOK KB a jubileumi ünnepségre készítsen ízléses meghívókat. —zsélyi—