A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-30 / 48. szám
Lassan-lassan elcsendesül a határ, betakarítják az utolsó termést is a földekről. Ezzel egyidőben előtérbe kerül a termelőszövetkezetekben a téli foglalkoztatottság kérdése. Azokban a szövetkezetekben, ahol valamilyen módon munkaerő-többlet van, a vezetőknek most kell megoldaniok a folyamatos foglalkoztatottságot, azt,, hogy a téli hónapokban a szövetkezet minden tagja keresethez jusson. Természetesen ahány ház, annyi szo^kás, illetve ahány termelőszövetkezet, annyiféle lehetőség a kérdés megoldására. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek zömében nem gond a téli foglalkoztatottság; sőt, van, ahol még munkaerőhiány is mutatkozik. De ne vágjunk a dolgok elébe, vegyük sorra az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. SZINTKÜLÖNBSÉG Kapaszkodók felfelé a Sziliceifennsíkra. A szilicei termelőszövetkezet és a „lentiek“ között jó pár száz méteres a szintkülönbség. Nem a termelést értem ezalatt, hanem a valóságos szintkülönbséget, amelyet a természet teremtett meg. A Szilicei-fennsík ugyanis hat-hétszáz méter tengerszint feletti magasságban fekszik. S ez bizonyos mértékben meghatározza a gazdálkodás ritmusát is. Vagyis itt korábban kezdődik a tél, s később tavaszodik. Most is, míg lent a hegy lábánál a vénasszonyok nyara lengeti az ökömyálat, itt fent a Gyökerréti-tó hátát már jég borítja. A szövetkezet elnökével, Lőrincz Benjáminnál és a szövetkezet mezőgazdászával, Hajdú Andor bácsival a közelgő télről s a szövetkezei tagok foglalkoztatottságáról beszélgetünk. — A szövetkezeti tagok foglalkoztatottsága nálunk attól is függ, hogy milyen a tél itt fent — mondja az elnök. — Általában mindenkinek tudunk adni munkát a két téli hónapban is. Andor bácsi még hozzáteszi: — Az állandó dolgozóinknak igyekszünk folyamatosan munkát biztosítani. A tél folyamán, amikor az állatok bekerülnek a legelőről, több gondozóra van szükségünk. így a kinti munkások a betakarodás után főleg az állattenyésztésben dolgoznak. Ez azért is jó, mert így az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok is kivehetik a szabadságukat. — Építkezünk — mondja az elnök. — Üj istálló kell az állatoknak, s oda is kell a dolgos kéz. Ügyhogy nálunk itt nem gond a tél folyamán sem a foglalkoztatottság. Van munka mindenki számára. Az építkezésen télen is lesz munka KÉTSZER A SZŐLŐ A tornagörgői és a csécsi szövetkezetek számára nem jelent gondot a tagok téli foglalkoztatása. Tornagörgőn Burkus Jánossal, a szövetkezet elnökével beszélgetek. — A téli foglalkoztatottság kérdését megoldottuk, van munka bőven, csak győzzük. Ha az idő engedi, még decemberben is szőlőt ültetünk. Iti az asszonyok is dolgozhatnak. A férfiak számára szintén akad tennivaló a szőlészetben. Még az idén 12 ezer betonoszlopot kell felállítani. Ha azonban ez se volna elég, ott vannak az építkezések. Télre ugyan már csak a belső munkák maradnak, de az se kevés. — A görgői „ződség“ messze földön híres; a kertészetben dolgozók mivel foglalkoznak majd a télen? — A szőlőt már említettem, de a kertészetben a munka eltart november végéig, tisztítás, osztályozás.,. Köteles János Van itt munka elég, csak munkáskéz legyen. .. A csécsi szövetkezet elnöke, Csáji István is így vélekedik. — Negyven hektár szőlőnk van, ott akad munka egész évben. Annál is inkább, mert most készülünk harminc hektáron új szőlőt telepíteni. Ez gyakorlatilag a jövőre vonatkozóan is megoldja a téli foglalkoztatottság kérdését szövetkezetünkben. Egyébként a kinti munkák után az állattenyésztés és a gépjavítás biztosítja a folyamatos foglalkoztatottságot. KETTŐSSÉG Tornaújfalun „A győzelmes Február 25. évfordulója“ egyesített szövetkezet elnökének, Köteles János agrármérnöknek már több a gondja, hiszen nyolc falu népének téli foglalkoztatottságáról, kereseti lehetőségének biztosításáról kell gondoskodnia. — A téli foglalkoztatottság nálunk elég nagy gond — mondja. — A kőbánya ezt a kérdést nem oldja meg. Nagy hátrányban vannak azok a nők. akik kint dolgoznak. Az ő számukra nehéz valamit kitalálni. De ez sem olyan egyértelmű kérdés. Mert a nők egy része, főleg a fiatalabbja, dolgozna, viszont legalább a fele szinte Burkus János várja is a két téli hónapot, pihenni, szórakozni akarnak. — Az előbb a fiatalokat említette. Véleménye szerint a szövetkezet tagságának a fiatalítása szempontjából a folyamatos munkalehetőség szerepet játszik? — De még mennyire! A fiatalok keresni akarnak. Ez természetes és érthető kívánság, s mi ezt igyekszünk is teljesíteni. Ellenben — ahogy már említettem — a nők egy része szinte várja a téli „kényszerpihenőt.“ Az az igazság, hogy nem mindenki számára lényeges a folyamatos munka. Ez persze nem jelenti azt, mintha nem törekednénk arra, hogy minden szövetkezeti tag minden időben megtalálja a szövetkezetben azt a munkát, amivel egész évben folyamatos keresethez jut. Előttünk a tél. Mire ezek a sorok megjelennek, talán már az első hó is leesik. A mezőről az emberek beszorulnak a műhelyekbe, építkezésekre, istállókba. A fenti példák szerint munka lesz elég, csak legyen hozzá megfelelő mennyiségű munkáskéz is. Természetesen nem mindenhol egyformán kedvező a helyzet, nem mindenhol van úgy, ahogy azt szeretnék. De gond nélkül, problémák nélkül eddig se voltak s ezután se lesznek szövetkezeteink. A gondokkal szemben azonban jó látni, hogy egyre több szövetkezet tagsága és vezetősége néz nyugodtan szembe a közelgő téllel. GÁL SÁNDOR Csáji István Lőrincz Benjamin és Hajdú Andor Utolsó napok a tomaújfalusi kertészetben
