A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-23 / 47. szám
^ Petko Petkov, a kiállítás igazgatóhelyettese vetkezetet és 253 állami gazdaságot tartottak nyilván. Ma — az egyesítés után — 170 mezőgazdasági-ipari óriás létesült, melyek egyenként 25—30 ezer hektáros területen gazdálkodnak. A hajdani faekék helyett 100 ezer traktorral, 18 ezer kombájnnal és egyébb korszerű géppel művelik a földet. A termelési eredmények ugrásszerűen megnövekedtek. Nagyon elterjedt az öntözéses gazdálkodás is. Bulgáriában 18 nagy és vagy félszáz kisebb vízduzzasztó teszi lehetővé 1 millió hektárnyi termőföld öntözését. Ezek után feltehetjük a kérdést: csoda-e a csoda? Nem. Az emberi ész és akarat, a szorgalom, a szocializmust építő nép felszabadult ereje tör magának olyan utat napjainkban, amilyenről a valaha megalázott és béklyóba vert ősök álmodoztak. Míg a háború előtt 266 millió kW-t termeltek, az elmúlt évben már 22 milliárdot. Épül a Duna mellett a „Kozloduj“ atomerőmű. Első az országban, de egyáltalán első az egész Balkán-félszigeten. A jövő évben kezd üzemelni. Szintén épül a távolsági gázvezeték, melyen évente 3—4 millió köbméter gáz érkezik a Szovjetunióból. Az ipari össztermelés 20 százalékát és a kivitel 40 százalékát a gépipar nyújtja. A világ 80 országába exportálnak, ami a gépipari termékek kiváló minőségét biztosítja. Bulgária ma hajókat, traktorokot, gépkocsikat, orvosi műszereket és híradástechnikai berendezéseket gyárt. Magas színvonalon. Bulgária a szállító-rakodó gépek gyártásában a világ élvonalába tartozik, így nem meglepő, hogy fő szállítója a KGST tagállamainak. Az országban ma mintegy hetvenfajta akkumulátoros targoncát, valamint elektromos rakodógépet gyártanak. A szocializmus építése óta nagy fejlődésnek indult valamennyi iparág. Alapjában megváltozott a személyszállítás is. Hatalmas arányban fejlődött a vasúti és légi közlekedés, az autóbuszforgalom és a hajózás. A nemzetgazdaság fejlesztésére 1971 és 1975 között 20 milliárd levát fordítanak, vagyis 50 százalékkal többet, mint az ötödik ötéves tervidőszakban. ISKOLAÜGY, KULTÚRA, SPORT, IDEGENFORGALOM A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK KISTÜKRE Bulgária a világ olyan élenjáró államai közé tartozik, ahol egyenletes arányban emelkedik a nemzeti jövedelem. Ma a nemzeti jövedelem hatszor magasabb, mint 1939-ben volt, s 1975-ig további 45—50 százalékkal növekszik. Bulgária régen túllépte a világ országainak átlagos villamosenergia-termelését és fogyasztását. A második világháborút megelőző időszakban az ország lakosságának 25 százaléka írástudatlan volt. Forradalmi változás az iskolaügy, a kultúra és a művészetek területén 1944 után következett be. Míg 1944-ben 5 főiskolájuk volt 10 ezer hallgatóval, ma 29 főiskolán több mint 100 ezer hallgató tanul. Most, az átmeneti időszakban teremtik meg a feltételeit, illetve minden bolgár fiatal számára kötelezővé teszik a középiskola elvégzését. _____ 1971 és 1975 között a főiskolák 65 ezer új szakembert képeznek ki, köztük 20 ezer mérnököt. Jelenleg például 520 személyre jut egy orvos. Az állam gondoskodik arról, hogy a dolgozók széles rétegei hozzáférhessenek a kulturális értékekhez. Az UNESCO statisztikai kimutatása szerint Bulgária lakosságának 97 százaléka látogatja rendszeresen a filmszínházakat, 90 százaléka hallgatja naponta a rádiót és 80 százaléka nézi a televízió műsorait. Az olvasás is igen elterjedt: 5,8 könyv az egy lakosra eső évi átlag, ami világviszonylatban is magas szám. Bulgárig jelenleg 120 európai, ázsiai, afrikai és amerikai állammal tart fenn kulturális kapcsolatot. Az utóbbi években sok bolgár művész részesült nemzetközi elismerésben: zenészek, szólisták, énekkarok, a Szófiai Nemzeti Operaszínház, az Állami Filharmonikusok Zenekara, a Nemzeti Színház. Habár a bolgár filmművészet aránylag fiatal, 162 bolgár film 240 nemzetközi díjat kapott. De szép eredményekkel dicsekedhetnek a bolgár képzőművészek is. A bolgár sportolók is egyre többet hallatnak magukról. Figyelemreméltó eredményeket és sikereket érnek el különböző nemzetközi versenyeken. Különösen közkedvelt a labdarúgás, röplabdázás, birkózás, kosárlabdázás és a gimnasztika. A testnevelési és sportszakosztályok 1 millió 300 ezer tagot tartanak nyilván. Az állam megteremti a sportolás lehetőségeit, gondoskodik a sportolókról. Az országban van: 348 stadion, 475 atlétikai versenypálya, 317, úszómedence — ebből* 16 fedett —, 1732 labdarúgó-pálya, 3240 röplabda-pálya stb. Bulgária természeti szépségei, kedvező éghajlata, tengerpartja, gyógyfürdői, gazdag történelmi emlékei egyre több turistát vonzanak az országba. Ki ne hallott volna Várnáról, az Aranyhomokról, a Napfénypartról, Neszebárról? Az utóbbi években a kényelmes, minden igényt kielégítő szállodák egész sora épült fel, így aztán nem csoda, hogy fellendült az idegenforgalom. 1960-ban még csak 201 ezer turista látogatta meg az országot, ezzel szemben 1972-ben már több mint 3 millióra duzzadt a külföldi látogatók, nyaralók száma. BULGARIA ÉS AZ INTEGRÁCIÓ Bulgária elmaradott agrárország volt. Hogy a már fentebb jelzett és érzékeltetett fejlettségi fc-kra juthatott, az a Szovjetunió önzetlen segítségének köszönhető. Bulgária például a, Szovjetunió segítségével és támogatásával 180 nagy ipari létesítménnyel gazdagodott. De a Szovjetunió segítsége vonatkozik a gazdasági- és társadalmi élet más területeire is. Nem kicsi annak a jelentősége, hogy 5500 fiatal végzett szovjet főiskolákon, s hogy napjainkban is 4250-en folytatják tanulmányaikat a Szovjetunióban. Bulgária ma minden vonatkozásban egyenrangú partnere a KGST tagállamainak. A Szovjetunióval és Magyarországgal kooperációban a mezőgazdasági gépek egész sorát gyártják, azonkívül Magyarországgal közös tervezés és konstrukció alapján gyártják az üzemeken belüli szállítóeszközöket. Csehszlovákiával is szoros az együttműködés. Közös kooperációban készül a Skoda-Madara tehergépkocsi s jónéhány fajta gép az élelmiszeripar számára. Bulgária a specializáció keretében évente nagy mennyiségű akkumulátoros targoncát és irodagépet szállít Csehszlovákiának, ezzel szemben hazánk az épülő erőművek részére gépiberendezéseket, továbbá járműveket és fémmegmunkáló gépeket szállít Bulgáriának. EZ MINDEN? ... kérdem Petko Petkovtól, a bolgár nemzeti kiállítás igazgatóhelyettesétől. — Majdnem ... — mondja a fekete hajú, fekete szemű férfi halvány mosollyal az arcán. — Annyit azonban még hozzátennék, hogy a kiállításnak mintegy negyedmillió látogatója volt, s hogy 20 millió rubeles üzletkötési szerződést irtunk alá. Így nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy a kiállítás megrendezésével elértük célunkat. Nagyot léptünk előre a kölcsönös megismerés útján, elmélyült népeink barátsága, és a további együttműködés távlatai is biztatók. Én pedig dolgom végeztével még egyszer végigjárom a kiállítási csarnokokat. Üjrá meg újra érzem Bulgária pikáns ízeit és illatát s látom csodálatos színeit. De látom Szófia gyöngyét is, a Vitosát, az ország Nemzeti Parkját, hallom fenyveseinek zúgását, fürge hegyiforrásainak csobogását, látom Kitent, Burgaszt, Neszebárt évszázados emlékeivel, Várnát, a tenger taréjos, szaladó hullámait, s hallom a kórusok zengő áradását, a bolgár nép lelkében fogant dallamok felszabadult ujjongását... LOVICSEK BÉLA f
