A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-23 / 47. szám

A HÉT VENDÉGE IVAN MICHALEC műépítész, a Szlovákiai Műépítészek j Szövetségének elnöke A lépten-nyomon tapasztalható társadalmi átalakulások, a termelőerők folyamatos korsze­rűsödése és a tudományos-műszaki forradalom gyors ütemű fejlődése számos olyan problémát rejt magában, melyet — többek között — az egészséges árkörnyezet kialakításának s meg­őrzésének elsődleges igényével kell mielőbb megoldani. Nem kisebb gondot jelentenek azonban a műemlékek védelmének vagy a jel­legzetes nemzeti stílusjegyek és a korszerű épí­tészeti eljárások egybeötvözésének sarkalatos kérdései sem. E világviszonylatban »jegyzett" égető problé­mák megoldásában jelentős részt vállalnak a műépítészek. E közérdekű társadalmi kérdések kapcsán joggal kértünk hát néhány rövid, „út­baigazító" tájékoztatást, különös tekintettel a szlovákiai műépítészek célkitűzéseire s gyakor­lati tevékenységére, Ivan M i c h a I e c műépí­tésztől, a Szlovákiai Műépítészek Szövetségé­nek elnökétől. — Bevezetőben arra kérem, körvonalazza néhány mondatban a Szlovákiai Műépítészek Szövetségének eszmei-társadalmi küldetését. — A Szlovákiai Műépítészek Szövetsége ön­kéntes társadalmi szervezet, melynek legfonto­sabb feladata, hogy a tudományos világnézet következetes gyakorlati érvényesítésével, a marxizmus—leninizmusra, az osztályjelleg és a pártosság alapvető elveire támaszkodva el­kötelezett, szocialista műépítészeti alkotások teremtésére ösztönözze tagságát. A szlovákiai műépítészeknek ezért mindennapi munkájuk során a szocialista társadalom adta lehetősé­gekből kell kiindulniuk, különös gondot fordítva közben a nemzeti architektúra jellegzetes stílus­jegyeinek kialakítására. E törekvéseink gyakor­lati vetülete így nem lehet más, mint szövetsé­günk általános célkitűzéseivel s munkatervével összhangban álló igényes műépítészeti alkotások megvalósítása. A Szlovákiai Műépí­tészek Szövetségének tagjai továbbá folyama­tosan gyakorlati tanáccsal és segítséggel szol­gálnak mind a központi szerveknek, mind pedig a nemzeti bizottságoknak és a társadalmi szer­vezeteknek a különböző építkezési beruházások kapcsán fölmerülő problémák kielégítő meg­oldásában, illetve az egészséges, szocialista életkörnyezet kialakításában. Műépítészeink döntő többsége becsülettel teljesíti ez Irányú alapvető kötelességeit, amit munkánk gyakor­lati eredményei mellett a jelentős évfordulók egy egyéb alkalmas politikai-társadalmi esemé­nyek kapcsán tett kötelezettségvállalásaink is igazolnak. — Elnök elvtárs, miképpen összegezné tömö­ren a szlovákiai műépítészeknek az utóbbi esz­tendőkben született legsikerültebb, legfigyelem­reméltóbb alkotásait? — E kérdés megválaszolása nem lehet csu­pán egyetlen személy előjoga. Elárulhatom ellenben, hogy az illetékes szakbizottságokon túlmenően a nagyközönség, a dolgozó tömegek Is véleményt mondanak munkánkról. Ez így is van rendjén, hiszen elsősorban a nép számára alkotunk. Kötelességünk hát figyelembe venni az össztársadalmi szükségleteket és igényeket. Műépítészeink munkáiból ezért rendszeresen kiállításokat rendezünk, míg a legjelentősebb architektonikai-urbanisztikai javaslatok és ter­vek kérdésében a kormány, a legfelsőbb állami szervek döntenek. A különösen értékes műépí­tészeti alkotásokat Dusán Jurkovlc-díjjal Jutal­mazzuk. Az utóbbi esztendőkben például a Bra­tislava! Krematórium, a piesfanyi Balnea, Grand, Splendid fürdő, gyógyintézetek, a ká­­rolyfalusi-dúbravkai lakótelep, a tátralomnici Tátrai Múzeum, a Trencianske Teplice-i fürdő­központ, Piesfany északi része területrendezési tervének alkotói részesültek ebben a kitüntetés­ben. Természetesen, e rövid beszélgetés nem nyújt módot arra, hogy felsoroljam az összes Jurkovic-díjat nyert vagy erre érdemes, különö­sen jól sikerült műépítészet! alkotást. — A fentiekben több vonatkozásban szó esett már a korszerű életkörnyezet és a mű­építészet kölcsönhatásáról. Miképpen látja ezt a kérdést, különös tekintettel a modern lakás­építés egyre változó körülményeire? — A műépítész alkotó munkája mindig az építkezési beruházások gyakorlati megvalósu­lása révén ölt konkrét alakot. Legyen az a la­kásépítés, a belső berendezések, a szolgálta­tások, a közlekedés, az áruházak, az egészség­­ügyi, népművelési vagy sportlétesítmények, illetve az ipari és mezőgazdasági beruházások tárgyköre. A lakásépítés tekintetében is szép eredményeket értünk el, ami ellenben távolról sem azt jelenti, hogy munkánkban itt-ott nem volt fogyatékosság. De eredményeink legszigo­rúbb kritikai értékelése mellett is a pozitív ered­mények vannak túlsúlyban, hiszen elég futólag végigpillantani a korszerű lakótelepeken, az újonnan épült üzemeken és sportpályákon, az üdülőtelepek műépítészed arculatának változá­sain. Az objektív szemlélő mindenütt feltétlenül jelentős fejlődést, előre lépést tapasztjl. — E pozitív műépítészeti átalakulás tekinteté­ben a Csallóköz és Kelet-Szlovákia sem jelent kivételt... — Bizony nemi Bizonyításképpen elég szám­ba venni a felszabadulás előtt különösen elma­radott országrésznek számító Kelet-Szlovákiát, ahol 1945 óta, a Kelet-szlovákiai Vasmű mellett, a korszerű vegyi és mezőgazdasági üzemek egész sorát építettük föl. Az iparosodás egyre gyorsuló üteme és a mezőgazdaság szocializá­lása eredményeképpen a városok és a közsé­gek arculata Is szebb, „csinosabb" lett. Kelet- Szlovákia metropolisa — Kosice (Kassa) két­szeresére növekedett a felszabadulás óta, az egykori mezőgazdasági kisváros: Michalovce (Nagymihály) korszerű ipari központ lett, gyors ütemben fejlődik Humenné (Homonna), Vranov, Spisská Nová Vés (Igló) is. Számos vonatkozás­ban megszépült Dél-Szlovákia arculata is. Föl­épült például a stúrovói (párkányi) papírgyár, jelentős beruházási költségekkel folynak az építkezések Dunajskó Stredán (Dunaszerdahe­­lyen), Komárnóban (Komáromban), Nővé Zám­­kyban (Ersekújvárott), Levicén (Léván) és má­sutt ... A Magyar Népköztársasággal közösen a gabcíkovói (bős) nagymarosi vízi erőmű épí­tését tervezzük. — A szlovákiai műépítészeti alkotások bizo­nyosan sikerrel állják a külföldi architektúrával való összevetés igényes próbáját is ... — Nagyon nehéz kérdés, és még nehezebb tömören megválaszolni. Műépítészeink művészi ambícióit, rátermettségét és szakmai fölkészült­ségét igazolja, hogy fokozatosan a külföldi, elsősorban a szocialista országok műépítészeti alkotásai művészi szintjének mielőbbi elérésére törekszünk. Ennek eredményeképpen pedig olyan műépítészeti alkotások születnek májd, melyek művészi és minőségi tekintetben egya­ránt, bármikor felvehetik a versenyt a legigé­nyesebb külföldi konkurrenciával szemben isi — November végén Bratislava a műépítészeti alkotások eszmei kérdéseiről rendezett konfe­rencia házigazdája lesz. Mit árulna el elöljáró­ban e tanácskozás tartalmáról és céljairól? — E küszöbön álló konferencián eszmei­­kritikai elemzésnek vetjük majd alá a felszaba­dulás óta született szlovákiai műépítészeti alko­tásokat, összegezni fogjuk szövetségünk mun­káját és a szlovákiai műépítészek érdemeit az eddig elért sikerekben. Ugyancsak e tanácsko­zás célja, hogy meghatározzuk azokat az uta­kat, amelyeken a döntő fontosságú eszmei­szakmai kérdésekben a Szlovákiai Műépítészek Szövetsége a jövőben járni fog. Szó esik majd itt arról is, milyen feltételeket tudunk teremteni és milyen segítséget nyújtunk majd műépíté­szeinknek szocialista társadalmunk időszerű követelményeinek mielőbbi kiegészítéséhez. Ezen a konferencián szeretnénk kidolgozni a szlovákiai, szocialista jellegű műépítészeti alko­tások eszmei-szakmai fejlődésének irányelveit is. — Miben látja hát a Szlovákiai Műépítészek Szövetségének legaktuálisabb teendőit? — A jövő esztendőben szeretnénk hozzákez­deni a novemberi ideológiai konferencia hatá­rozatainak valóra váltásához. Aktivizálni fogjuk tagságunk kötelezettségvállalási mozgalmát és uj alkotásokkal szeretnénk bekapcsolódni a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának méltó megünneplésébe. Beszélgetett: BORSAI M. PETER A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Címlapunkon LOVICSEK BÉLA, Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­­a 24. oldalon helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz- PRANDL SÁNDOR felvétele tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedicia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VI1. Nyomja a Víchodoslovenské tlaélame, n. p. KoSi­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46.

Next

/
Thumbnails
Contents