A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-16 / 46. szám

Dr. Láng Bela, gyógyszerész hogy: a jövő héttől aztán igazén, de igazán... A három vegyész is tudta, hogy a redukciós diéta a célhoz vezet, de egyben a legnehezebb betartani. To­vább foglalkoztatta őket a probléma, böngészték az idevágó irodalmat, ak­kor már motoszkált bennük a szán­dék, hogy a vegyi tudományok segít­ségével mégis tesznek valamit a be­tegség és a hízás elkerülésének ér­dekében. Különböző adatokból kiderült, hogy Magyarországon hárommillió a túlsúlyos, egymillió pedig a kórosan elhízott ember. Ezek közül közel két­százezer cukorbeteg kerül ki. Igaz, hogy mindenki egy bizonyos inzulin­termelő kapacitással születik, de a túlzott szénhidrát-fogyasztásnak kö­szönhető degenerációs betegségek kö­vetkeztében az egyensúly fölborul. Az ötlet aztán, ami a saját kuta­tási területükön belül adódott, olyan magától értetődőnek s egyszerűnek tűnt, miután megszületett, mint a Kolumbusz tojása. Találtak ugyanis egy olyan nagy duzzadású vízfelve­vő anyagot, amely egy különleges el­járással (ez a gyártási titok) előké­szítve, bedolgozható az élelmiszerek­be. Dr. Zimmermanné tehát már tud­ta, mi a teendő, és Gépész Róberttel ki is dolgozták a pontos képletet. De hogy is sejtené a laikus, hogy innét még milyen hosszú az út, míg a ne­­vesincs Amolett az üzletekben kap­ható lesz. Dr. Láng a realizálásnál szolgált tanácsadóként. A receptúrá­­kat már hárman dolgozták ki. Ugyanis a szóbanforgó anyagot kül­földön is ismerték, és használták is hasonló célból, de orvosság formájá­ban. Magyarországos pedig három kategóriában, mint étel, illetve ital­féleség kerül forgalomba. Beszéljünk itt csak a fogyókúrá­sokat, vagy súlyukat tartani akaró­kat érdeklő második kategóriáról, hi­szen a cukorbetegeket illető tanácso­kat majd úgyis az orvosok adják meg a pácienseknek. A második ka­tegóriába tartozik az étvágycsökken­tő, sőt, sajtos keksz és ostya, ame­lyeknek élvezeti értéke nem marad alatta az ugyanilyen, nem Amolett készítményeknek. Ez az alapvető el­gondolás meg is valósult. Hogy miképpen kell használni az Amolettet? Az adag hat vagy tíz da­rab naponta. Ezt a mennyiséget leg­jobb kötszerre beosztani. Reggelire 3—5 darabot* s hozzá sok folyadékot, de természetesen cukor nélkül. A fo­lyadékban az Amolett megduzzad, s a híres végrendelet Nobel üzleti vállalkozásait pá­rizsi palotájából irányította, meg­pihenni viszont az olaszországi San Remoba tért meg. Főleg élete alkonyán gyakran tartózkodott itt filozófiai kérdésekről elmélkedve és az emberiség sorsán töprengve. Halála előtt egy évvel Párizsban, 1895. november 27-én írta meg híres végrendeletét, amellyel Alf­red Nobel a róla elnevezett nem­zetközi díjak létesítésére hagyo­mányozta hatalmas vagyonát, hogy kamataiból évenként a fizi­ka, a kémia, az orvostudomány vagy élettan, az irodalom és a világbéke előmozdításának egy­­egy kiváló képviselője, nemzeti­ségre való tekintet nélkül, egyen­lő arányban részesüljön. Az egyenként mintegy 200 000 svéd koronányi összeg odaítélésének módját a végrendelet szabályozza, mely célból megalakult a Nobel­­bizottság, amely kidolgozta az alapítvány alapszabályait. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia, az orvosi vagy fiziológiai díjat a stockholmi Irodalmi Akadémia, a békedijat a norvég országgyűlés, a Storting öttagú bizottsága ítéli oda. A díjakat 1901 óta évenként, Nobel halálának évfordulóján ad­ják át. Az utóbbi évtizedekben a díjakat gyakran több kitüntetett között osztják meg. A Nobel-díjra felterjeszthető minden tudós, író és békeharcos nemzetiségi, faji és vallási különb­ség nélkül. A felterjesztést meg­határozott intézmények, pl. egyes egyetemek, tudományos akadé­miák, de már Nobel-díjjal kitün­tetett személyek is eszközölhetik. A DIJAK KIOSZTÁSA A felterjesztettek közül választ­ják ki a jelölteket és a Nobel­­bizottság tárgyilagos mérlegelés alapján ezek közül titkos szava­zással a legérdemesebbeknek ítéli oda a díjakat. A jelöltek már kö­rülbelül egy évvel előbb előadás keretében számolnak be a szak­területükön elért eredményeikről a Svéd Tudományos Akadémián. Az előkészítő munkálatok min­den év február 1-én kezdődnek meg, de a Nobel-díj kiosztására minden év december 10-én kerül sor a stockholmi Koncertpalotában, illetve Oslóban (békedíj). Az előírt szertartás szerint a Nobel-tanács egyik tagja ismerte­ti az egybegyűlt ünneplő közön­ség előtt a kitüntetendő jelölt pályafutását és munkásságát, majd az illető a svéd király kezé­ből átveszi az aranyplakettet, az oklevelet és a díjról szóló csekket. A kitüntetett azután rövid beszéd­ben mond köszönetét a kitünteté­sért. AZ ELSŐ NOBEL-DU ÁSOK Az első Nobel-díj akat 1901-ben osztották ki, és nem kisebb egyé­niségek kapták meg, mint W. Röntgen (fizika), J. H. van’t Hoff (kémia), E. Behring (orvosi), H. Dunant (Béke-díj), a Nemzetközi Vöröskereszt megalapítója. Az irodalmi Nobel-díjat Sully-Prud­­homme francia írónak ítélték oda, a gyomorban a jóllakottság érzése kelti. Igv délben a szigorú diétás ebéddel könnyen beérjük. Uzsonna ra szintén Amolettet fogyasztunk ugyancsak sok cukor 'nélküli folya­dékkal s a kalóriaszegény vacsora nem okoz gondot. Az Amolett titka tehát abban rej­lik, hogy használata mellett fogyasz­tódiétánk betartása nem kíván tő lünk idegeket őrlő, szinte emberfe­letti erőt. Persze, akit nem csupán a kalóriaszegény koszt által előállt éh­ség hajt az éléskamrába, hanem az ínyencfalatok utáni vágya, nyalánk­sága, az az Amolett használata mel­lett sem érezheti tökéletes bizton­ságban magát. Az Amolett-tel kombinált reduk­ciós diétánál az ásványi sókat és a vitaminokat gyümölccsel és főzelé­kekkel kell a szervezetbe juttatni. Az Amolett útját a fogyasztókhoz dr. Sós József, a Semmelweiss Orvos­­tudományi Egyetem kórélettani pro­fesszora, és az Országos Dietetikai Intézet igazgatója egyengette, akinek a feltalálók bemutatták modell-pre­­parátumukat, és az ö bátorítása, az indításkor nyújtott segítsége már a neve miatt is, döntő befolyású volt a sikerre. Az Amolett kalóriatartalma igen alacsony, a benne lévő duzzadó anyag pedig a szervezetre teljesen közömbös, semmiféle mellékhatása nincs. Valószínűleg rövidesen igen élénk érdeklődés mutatkozik meg nálunk is az Amolett iránt, s remélhetőleg a mi karcsúságra vágyó és rászoru­ló hölgyeink és férfiaink is hamaro­san meggyőződhetnek az Amolett nagyszerű tulajdonságairól. ORDÓDY KATALIN holott L. Ny. Tolsztoj ezt jobban megérdemelte volna. A következő évben újból felterjesztették a No­bel-díjra L. Ny. Tolsztoj-t, de ak­kor a bizottság elnöke gáncsolta el. Ilyen és hasonló igazságtalan­ságok — az idők folyamán — még többször előfordultak a Nobel-dí­­jak odaítélésénél. Nemzetiségek szerint a legtöbb Nobel-díjat az amerikaiak kapták, majd utánuk az angolok és néme­tek valamint a franciák, svédek és szovjet-oroszok következtek. Hazánkban egyedül J. Heyrovsky cseh tudós kapta 1959-ben a No­bel-díjat a polarografia felfede­zéséért. Igaz, közvetlen a második világháború kitörése előtt, az iro­dalmi Nobel-díjra Karel Capek írót is felterjesztették, de időköz­ben bekövetkezett halála miatt már nem jöhetett tekintetbe. 1901 óta már több száz tudós, író és békeharcos részesült ebben a magas kitüntetésben. Csak egy­néhány nevet említünk; a fiziká­ban: Pierre Curie, Albert Einstein. G. Marconi, Cserenkov, Frank. Tamm, a kémiában: M. Curie-Sklodowska. F. Joliot-Curie, Li­­mus Pauling, M. Szemjonov, a fi­ziológiában (orvosi) : R. Koch, I. P. Pavlov, X Mecsnyikov, A- Fle­ming, P. Ehrlich, az irodalomban: Bj. Björnson, Sienkiewicz;, Rol­land, J. Calsworthy, Shaw, Solo­­hov, Hemingway, a Béke-díjat Th. Roosevelti W. Wilson, Fi Nansen, Albert Schweitzer, D Hammerskjöld, Martin Luther King, Willy Brandt stb. kapták — rp— „FORRASZFALÖ“ PISZTOLY 0 Sajnos, elég gyakran előfordul, hogy a nyomtatott áramkörökben hi­bás csatlakozási helyek vannak. Ezek a hibák adódhatnak abból, hogy a forrasztás gyenge, vagy egyáltalában meg sem történt, de abból is, hogy nem a szükséges helyeken van. Ilyenkor két lehetőség kínálkozik: 1. selejtté nyilvánítják a teljes nyomta­tott áramblokkot, vagy 2. eltávolít­ják a helytelen forrasztást és ismét elvégzik a munkát. A második mód­szerhez azonban olyan szerkezet szükséges, amelyik a forrasztást meg­olvasztja, majd felszippantja úgy. hogy felesleges anyagmaradványokat nem hagy vissza. # Pontosan az ilyen jellegű fela­datok megoldására dolgozta ki azE. Sachs KG vállalat forraszmentesítő pisztolyát, melynek a feje állandó fű­tést kap, ezért a forrasz anyagát pil­lanatok alatt megolvasztja, majd a beépített, szabályozható vákuumot előállító szivattyúval felszippantja. Mindenféle utómunkálat nélkül al­kalmas a nyomtatott áramkörnek így ..megdolgozott" helye ismételt, most már a helyes forrasztás elvégzésére. Az érdekes „forraszfaló“ pisztoly 220 V-os hálózatról, vagy 24 V törpefe­szültségről működik. HANG- ES KÉPTELEFON # Japánban olyan szövegtelefont, azaz telefonkészüléket sikerült kiala­kítani, amely a beszédet és az írott üzeneteket egyaránt tudja egyidejű­leg venni, illetve továbbítani. A Den­­shin Denwa Kosha Kutatóintézet szerint az újonnan kifejlesztett tele­fonkészülék lehetővé teszi az írott szöveg és rajz vételét, illetve továb­bítását és ugyanakkor belföldi és kül­földi telefonbeszélgetések is folytat­hatók vele. Egyetlen áramkörrel az írás és a hang jeleinek 91 százalékos tisztasággal történő továbbításra van mód. A „levéltelefon“ készülék első példánya mintegy 40 ezer koronárfek megfelelő összegbe fog kerülni, de sorozatgyártás esetében ez az összeg kb. egytizedére csökken. OLAJCSÖVEZETÉK TENGERFENÉKEN # A British Petroleum Vállalat tengeri kútjának első tengerfenékre fektetett csővezetéke elérte a skóciai Aberdeenshire Crouden Bay tenger­partját. A csővezeték 12 méter hosz­­szúságú csövekből van összeállítva, a jó minőségű acéllemezekből készült csövek átmérője 800 mm, falvastag­sága 20 mm, kátránnyal vannak be­vonva, és 75 mm vastagságú vasbe­ton burkolatúak. A burkolat nem­csak mechanikai sérülések ellen vé­di a darabonként mintegy 10 tonna súlyú csövet, hanem biztosítja a ten­gerfenéken való felfekvését még vi­haros tenger esetében is.-A csőveze­ték max. 125 méter mélységbe fek­tethető le. IQ

Next

/
Thumbnails
Contents