A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-16 / 46. szám
Csóka Endre lehnioei (nagylégri) olvasónk felvétele. A kép címe: A* Ikrek. V.. .*' Bogdány Géza tv.rdosovcei (tardoskeddi) olvasónk felvétele. A kép címe: A kis trombitás. FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! Kriiger G.vula komárnól (komaromi) olvasónk felvétele. A kép címé: Körbe, karikába. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK • MINDEN JEGY ELKELT A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara nemrégen Diakovcén (Deákiban) lépett fel. A háromnapos galántai összpontosítás tette lehetővé a deáki látogatást. A község polgárai nagy eseménynek tekintették a mér külföldön is ismert énekkar fellépését. Ezt bizonyítja az is, hogy minden jegy elkelt. A CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége egységes helyárat állapított meg, így mindenki az érkezés sorrendjében foglalt helyet. Viharos, lelkes tapssal köszöntötte a közönség a nyolcvantagú énekkart. Ugyanilyen lelkesen köszönte meg egy-egy kórusmű kitűnő tolmácsolását. A deáki közönség szeretetébe fogadta a neves énekkart és a három karnagyot: Vass Lajost, Janda Ivánt és Ágh Tibort. Különféle nemzetek és népek dalai csendültek fel akkor este magyar, szlovák, ukrán, német és finn nyelven. A műsort Janda Iván Jelige című szerzeményével nyitották meg, amelyet a szerző vezényelt. Utána Eugen Suchoft Aká si mi krásna . . . című műve következett. De nem hiányoztak a repertoárból Bartók, Kodály, Bárdos szerzeményei sem. Csak dicsérni lehetett Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző leleményét. Minden egyes bemutatott kórusműhöz magyarázatot fűzött, s szerzőjüket is a figyelem és az érdeklődés középpontjába állította. Grédi Ambrus, a CSEMADOK helyi szervezetének titkára a több mint kétórás gazdag, tartalmas műsor végén a tagság és a község lakosai nevében meleg szavakkal köszönte meg a felejthetetlen, emlékezetes estét. Az énekkar nagyszerű fellépését! Vass Lajos pedig megdicsérte a deáki hálás közönséget, amely példás fegyelmezettséggel és érdeklődéssel hallgatta végig az igényes műsort. Aztán ahogy az már lenni szokott, Vass Lajos karnagy a deákiakat is megdaloltatta. A jó lovas katonának ... című dalt énekeltette a közönséggel egyszólamban, majd kánonban. KISS FLÓRIÁN IRÖ-OLVASÖ TALÁLKOZÓ NASZVADON Kedves élményben volt része a naszvadi magyar általános iskola tanulóinak 1973. szeptember 12- én, a kultúrház könyvtártermében, a Konrád Józsefné szervezte író-olvasó találkozón. Meghívták Gálv Olga költőt és férjét, Lőrincz Gyula elvtársat, a CSEMADOK országos elnökét. Az irodalmat kedvelő tanulók valamennyien nagy várakozással tekintettek a találkozó elébe. Konrád Józsefné méltatta a költő tevékenységét. A tanulók Gály Olga verseiből adtak elő. Meglepő szép magyarsággal és mély átéléssel hallottuk gyerekszájból a komoly szavakat. Majd a gyerekek kérdéseket intéztek Gály Olgához, aki megnyerő egyéniségével, az ifjúság lelkivilágát megértő szavaival teljesen beférkőzött a tanulók szívébe. Valamennyien kissé betekintést nyertünk a költészet titkaiba. Végül Lőrincz Gyula elvtársat vették „pergőtűz" alá kérdéseikkel a gyerekek. Lőrincz Gyula elvtárs mesélt gyermekkoráról és arról, hogy miként kapcsolódott be a munkásmozgalomba. BAUER FERENCNÉ KÉRDÉSEK - VÁLASZOK t Száraz Blanka sahyi (Ipolysági) olvasónk a halál okainak, körülményeinek 'tisztázásával foglalkozó tudományról, a tanatológiáról szeretne bővebb felvilágosítást kapni. Egy új tudományág, a tanatológia hosszú idő óta foglalkozik a szokásosnál több halálesetet előidéző „gyászos“ időszakok vizsgálatával. Ez a tudományág rendkívül hasznos az orvostudomány szempontjából, mert előre jelezheti bizonyos betegségek súlyosbodásának veszélyét. Hosszú időn át úgy vélték, hogy a halálozásokban mutatkozó változás időjárási tényezőnek tudható be. Hét orvos aláírásával a La Presse Médicale hasábjain megjelent tanulmány szerint ez a vélemény nem helytálló: valóban van a halálozásnak egy bizonyos éves ritmusa, ez azonban Franciaország egész területére érvényes, függetlenül az időjárási viszonyoktól. Legtöbben február 15-én, a legkevesebben pedig augusztus 15-én halnak meg. A rákos betegekre leselkedik a legkisebb veszély (2.7 százalék), legnagyobb veszélyben viszont a szívbetegek vannak (23 százalék). A kettő között helyezkednek el az öngyilkosok (14 százalék), a koszorúér-megbetegedésben szenvedők (17 százalék), továbbá az agyi véredények sérültjei (20 százalék). A szakemberek előtt még nem ismeretes, mi az oka ennek az évenként szabályosan bekövetkező változásnak. Polgár Ottó nesvadyi (naszvadi) olvasónk arra a kérdésére vár választ: Mikor és hol vezették be a morsejelek használatát? Samuel Finley Breese, amerikai technikus, az elektromos távíró feltalálóinak egyike 1843-ban Washington és Baltimore között a kormány támogatásával állított fel vonalat az első praktikus kísérlet számára. E vonalon 1844. május 27-én adták le az első táviratot.
