A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-16 / 46. szám
A HÉT VENDÉGE Dr. ERICH REZUCHA közgazdász, a Népművészeti Bolt Vállalat igazgatója Napjainkban nehéz lenne elképzelni akár a legkorszerűbben berendezett háztartást anélkül, hogy konyhájában ne forogna közkézen legalább néhány kézzel faragott mindennapi kellék: egy-egy főzőkanál, sodrófa vagy faragott mintájú sótartó. A legmodernebb lakásokat pedig horgolt térítők, csipkefüggönyök, varrottasok, díszpárnák, népi kerámiák vagy esetleg éppen kukoricacsuhéból készült figurák teszik lakályossá ... Az emberben a szintetikus anyagok rohamos előretörése sem tudta elnyomni a természethez való ősi ragaszkodás érzetét. A gépek által tízezer számra ontott szükségleti cikkek egyhangúságát próbálják sokan — ki tudatosan, ki ösztönösen — feloldani egy-egy kézi készítésű használati vagy dísztárggyal. fgy nem pusztán divat ez, hanem az ember bizonyos tudat alatti védekezése a tömegcikkek egyeduralmával szemben. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy világszerte — s nálunk is — egyre növekszik a kereslet a népművészeti készítmények iránt. Erről beszélgettünk Dr. ERICH RE2UCHA közgazdásszal, a Népművészeti Bolt Vállalat (ÚLUV) igazgatójával. • Az idén tavasszal múlt kereken tizenöt esztendeje, hogy megjelent a népművészeti tevékenység szervezésére vonatkozó rendelet. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatainak tükrében, miben határozná meg a Népművészeti Bolt Vállalat küldetését? i — E kormányrendelet a népművészetet s így a népművészeti tárgyak készítését is a művelődésügy hatáskörébe utalta, megteremtve ezzel egyrészt e hagyományos művészeti ágazat megőrzésének, másrészt pedig mind művészeti, mind szakmai tekintetben széles körű továbbfejlesztésének lehetőségét. A Népművészeti Bolt Vállalat küldetése ezért nagyon sokrétű. Legfontosabb feladatunk a kutatói és dokumentációs tevékenység, de a népművészek felkeresése, az általuk készített dísz- és használati tárgyak kül- s belföldi népszerűsítése, forgalmazása is. Személyes látogatásaink vagy levélváltásaink során gyakorta biztatással, szakmai véleményezéssel, meggyőzéssel ösztönözzük népművészeinket a további munkára, vagy arra sarkalljuk őket, hogy továbbképzéssel tökéletesítsék elméleti és gyakorlati ismereteiket. • A népművészet világszerte reneszánszát éli. Ez bizonyára nem kismértékben népművészeti tárgyakra is vonatkozik ... — A népművészet, a népművészeti tárgyak iránt valóban egyre fokozódó érdeklődés tapasztalható. Ennek okát azonban nem csupán a hagyományőrzés érzelmi vonatkozásaiban kell keresni, hanem a népművészeti tárgyak képzőművészeti kivitelezésének tökéletesedésében és mindennapi felhasználhatóságuk bővülésében. Az érdeklődőket szépségükkel, tökéletességükkel, hagyományosan jellegzetes vonásaik megőrzésével, formájuk és tetszetős díszítésük összhangjával vonzzák. Szlovákiában is tartósan fokozódó érdeklődés mutatkozik a népművészeti cikkek iránt. Ez bennünket arra kötelez, hogy az eddiginél még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a többnyire vidéken élő népművészekkel, és nemcsak folyamatos munkalehetőséget, biztosítsunk a számukra, hanem azt is lehetővé tegyük nekik, hogy egyre szebbet, tökéletesebbet, művészileg érettebbet alkossanak. Így nemcsak az esetleges ösztönösségnek vetünk gátat, de társadalmunk időszerű eszmei és kereskedelmi szükségleteinek is eleget tudunk tenni. • Szólhatna röviden a népművészeti tárgyak készítőivel fenntartott gyakorlati kapcsolataik módjáról? — Személyes látogatásainkat s levélváltásainkat említettem már. Ezenkívül gyakorta tartunk képzőművészeti és termelési megbeszéléseket, látogatásokat szervezünk néprajzi múzeumokban, a szakemberek gyűjtései alapján készült dokumentáció és tervrajzokat kölcsönzünk munkatársainknak, figyelmeztetjük őket az általuk használt nyersanyag felhasználhatóságának különböző módjaira, elbeszélgetünk velük tájegységük szélesebb körű néprajzi sajátosságairól. • A népművészeti tárgyak készítésének mely ágazatai a legelterjedtebbek Szlovákiában? — Elsősorban azok, melyek az egykori, régi életmódhoz kötődnek: a fából és agyagból készült háztartási kellékek, illetve a textilkészítmények, hiszen a kézi szövőszékek kezelésének, vagy a fafaragás technikájának tudománya nemzedékről nemzedékre szállt. Természetesen, Szlovákia különböző tájegységeinek lakói más-más folklór-jellegzetességgel bírnak. Különösen a hegyvidékek lakói őrizték meg a múlt népi emlékeit, bár Dél- Szlovákiában is számos mestere él a népművészeti tárgyak készítésének. Kelet-Szlovákiában például a szövés, a hímestojás-festés, a teknőkészítés, a fazekasság, Közép-Szlovákiában a szövésen kívül még a hímzés, a horgolás, fafaragás a legelterjedtebb. Nyugat-Szlovákiában kukoricacsuhát, fát és más nyersanyagokat dolgoznak fel a népművészek, az asszonyok közül pedig sokan szeretnek hímezni. Az imént szó esett már a népművészeti tárgyak készítésének és a régi életformához való kötődésnek kölcsönhatásáról. Nos, részben Szlovákia felszabadulás előtti ipari és szociális elmaradottságának tudatába, hogy a cseh országrészekhez viszonyítva a népművészet hagyományai sokkal teljesebb, élőbb formában maradtak fenn. E ránk maradt örökség rugalmas rögzítésének, megőrzésének, ápolásának köszönhető, hogy számos vonatkozásban konkrét bizonyítékokkal igazolható szlovákiai népművészeti sajátosságokról beszélhetünk. ® Milyen kapcsolataik vannak a körzeti és tájmúzeumokkal, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetével? — Nekünk is, a fenti intézmények mindegyikének is, természetesen megvan a saját egyéni munkaterülete. Ez persze távolról sem zárja ki kölcsönös együttműködésünket, sőt munkánk csak így lehet valóban eredményes. Leggyakrabban az egyes néprajzi gyűjtések anyagát cseréljük egymás között, hogy így a pusztán elméleti munkát végző tudományos akadémia, a gyakorlati tevékenységet is folytató múzeumok, s a mi „központunk“ is minél bővebben tájékozva legyenek a néprajzi kutatás legfrissebb eredményeiről. A mi önálló kutatómunkánk súlypontját pillanatnyilag a népművészeti tárgyak készítésének előfordulási, és műszaki kérdései jelentik. ® Milyennek látja az ifjúság és a népművészet viszonyát? Természetesen vásárlói és termelői szempontból egyaránt.. . — Őszintén örülünk a fiatalok érdeklődésének a népművészet iránt, ami főképpen szaküzleteinkben, tehát vásárlói szempontból tapasztalható. Az általunk forgalmazott áru iránt különösen a saját otthont berendező fiatalok körében mutatkozik komoly érdeklődés, ami egyben annak ékes bizonyítéka, hogy nagyra becsülik ezeknek a használati és dísztárgyaknak az esztétikai értékét. Sajnos azonban termelői szempontból távolról sem lehetünk elégedettek, mert mindeddig aránylag kevés fiatalt sikerült bekapcsolnunk a termelői folyamatba. A jövőben ezért — főképpen azokban a falvakban és községekben, ahol a népművészet hatása ma is erős, tanfolyamok rendezése, és tanoncviszony kialakítása révén lényegesen több fiatalt szeretnénk beavatni e szép, hagyományőrző mesterségek titkaiba. • Befejezésül: milyennek látja a népművészeti tárgyak készítésének távlatait? — Az utánpótlás kérdése mielőbbi megoldásának reményében biztatónak, mert az elmúlt esztendők tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a népművészet iránti érdeklődés tartós, nem pillanatnyi divathóbort volt. Ezért hát azon leszünk, hogy termelőinket egyre igényesebb, művészileg kiforrottabb munkára sarkalljuk, hogy a jellegzetes szlovákiai népművészet iránt tapasztalható kül- és belföldi kereslet a jövőben se csökkenjen! Beszélgetett: BORSAI M. PÉTER A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsv&ld Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedíció tlaée. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiame, n. p. KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kis, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon V. PHbyl, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
